Kisalföld logö

2017. 02. 24. péntek - Mátyás 7°C | 10°C Még több cikk.

Fidesz: A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága a cél - Országgyűlés percről-percre

Hatórás időkeretben tárgyalja az Országgyűlés a jövő évi adótörvényeket. Ezután a képviselők megvitatják a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetését célzó kormányzati javaslatot.
20:28 - Az ellenzéki pártok és a KDNP vezérszónokainak hozzászólásaival folytatódott az Országgyűlésben a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényjavaslat általános vitája kedden este.

MSZP: vonják vissza a törvényjavaslatot!

Harangozó Tamás, az MSZP egyik vezérszónoka a törvényjavaslat visszavonására és új életpálya-modell kidolgozására szólította fel a kormányt. Az ellenzéki politikus hozzátette: a törvényjavaslat bizonyítja, hogy nem a visszafoglalkoztatás, hanem a szolgálati nyugdíjak lenyúlása a cél.

Amit a Fidesz művel, az túl van a józan ész határain - fogalmazott a szocialista politikus. Harangozó Tamás szerint bosszúhadjárat zajlik a rendőrséggel szemben, ám elképzelhető, hogy a törvényjavaslat egy "átverés", és pár év múlva a korhatár alatti civilek járandóságait vonják meg.

Gúr Nándor, az MSZP másik vezérszónokának megfogalmazása szerint "sikerült a nyugdíjasoktól megvédeni a nyugdíjakat". A szocialista politikus szerint a javaslat csak azért nem alkotmányellenes, mert fél éve éppen emiatt módosították az alaptörvényt.

KDNP: igazságos és a célnak megfelelő törvényjavaslat készült

Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) vezérszónoki felszólalásában igazságosnak nevezte a törvényjavaslatot, amely a célnak megfelel, hiszen a társadalmi elvárások szerint alakítja át a nyugdíjrendszert. A kormány a nyugdíjbiztosítási alap egyensúlyban tartását, nem pedig hitelből való fenntartását célozza meg - tette hozzá.

Mint elmondta: szükséges, hogy a nyugdíjkassza kiadásai ne haladják meg a bevételeket, az életerős emberek visszatérjenek a munka világába, a foglalkoztatottság pedig növekedjen. A törvényjavaslat tiszta viszonyokat teremt, hiszen nyugdíjat csak a nyugdíjkorhatár betöltése után lehet folyósítani.

Az Országgyűlés keddi plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

Jobbik: a módosítás túl bonyolult, hiányos, diszkriminatív és alkotmányosan aggályos

Bertha Szilvia, a Jobbik vezérszónoka elmondta: a tervezet túl bonyolult, a célokat egyszerűbben is meg lehetett volna oldani, ráadásul "igazából egyik célt sem oldja meg". Az ellenzéki politikus szerint a kormány "visszatoloncolja" a korengedményes nyugdíjasokat a munkaerőpiacra, miközben az jelenleg sincs jó állapotban, ráadásul "a visszatoloncoltaknak esélyük sincs tisztességes megélhetést biztosító munkát találniuk".

A korkedvezményes nyugdíjak komplett megszüntetés elfogadhatatlan a Jobbik szerint. Bertha Szilvia hozzátette: a módosítás helyenként diszkriminatív, az európai joggal és néhol az alkotmánnyal sincs összhangban, szerinte ugyanis több része visszamenőleges jogfosztásnak minősül.

Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a törvénymódosítás "évtizedekre aláássa az állami ígéretekbe, törvényi garanciákba vetett hitet, és ezután senki nem megy majd el hivatásos állományba."

A feketemunkát végző nyugdíjasokat sújtó komoly szankciók szintén alkotmányosan aggályosak a Jobbik szerint, hiszen szerzett jogtól fosztja meg az érintetteket olyan bűnért, aminek nincs köze a szerzett joghoz.

Összességében Bertha Szilvia szerint a módosítás túl bonyolult, hosszú, mégis hiányos, diszkriminatív és nem valósítja meg a kitűzött célokat, ezért a Jobbik nem is támogatja azt.

LMP: a tervezet egyáltalán nem méltányos

Vágó Gábor, az LMP vezérszónoka hangsúlyozta: a nyugdíjkassza egyensúlyát a törvénymódosításban található eszközökkel nem lehet megteremteni. Ehhez a járulékfizető munkavállalók számának növelése szükséges. Csakhogy az LMP szerint ez a mostani tervezet erre egyáltalán nem alkalmas, ezért szerintük egy átfogó stratégiára lenne szükség, amivel azonban a kormány nem rendelkezik.

Az ellenzéki politikus szerint a másik súlyos probléma a tervezettel, hogy egyáltalán nem méltányos az érintettekkel. A módosítások ugyanis nagyrészt olyan embereket érintenek, akik különösen veszélyes vagy ártalmas hivatást választottak annak tudatában, hogy ezért cserébe hamarabb mehetnek majd nyugdíjba. Az LMP szerint a változtatások esetén nem lesz elég motivált jelentkező ezekre az állásokra, ráadásul ezek - a rendőrség, katonaság, tűzoltóság - "az állam utolsó bástyái".

Vágó Gábor elmondta: pártja álláspontja szerint is visszamenőleges jogalkotásnak minősül a nyugdíjjellegű juttatások jogosultságának elvétele. Az LMP emellett durvának, aránytalannak és középkorinak tartja a feketemunkán ért nyugdíjasok büntetését, amely sérti az arányos büntetésről szóló alkotmányos elvet.

Az ellenzéki politikus ezért a javaslat visszavonására szólította fel a kormányt.

19:15 - A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése.

Kormány: a cél a korhatár előtti nyugdíjak többségének kivezetése a rendszerből

Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) államtitkára expozéjában elmondta: a törvényjavaslat a korhatár előtti nyugellátások és a szolgálati nyugdíjak új, együttes szabályozásáról szól, amelynél a legfontosabb elv, hogy nyugellátást csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet megállapítani és folyósítani.

Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy erre az elvre azért van szükség, mert a jelenlegi rendszerben ha kevesebb a nyugdíjkasszába érkező járulék, mint a kifizetés, akkor a különbözetet a központi költségvetés rendezi, vagyis az alap hiánya költségvetési hiányt is generál. Jelenleg pedig 3,7-3,8 millió járulékfizető és foglalkoztatóik teremtik meg a befizetések forrását, ebből ráadásul 1,5 befizető a minimálbérnek, vagy annál kevesebb összeg után fizetnek járulékot.

Az elmúlt években elterjedt és kiteljesedett a korhatár előtti nyugdíjak rendszere, ezért a mostani törvénymódosítás célja ezek többségének kivezetése a rendszerből - mondta Soltész Miklós.

Újdonság, hogy 2012-től szolgálati járandóságot kapnak azok, akik 1955-ben vagy azt követően születtek és a fegyveres szolgálat alapján szolgálati nyugdíjban részesülnek, noha még nem érték el az öregségi nyugdíjkorhatárt. A szolgálati járandóságot nem a tb-kassza, hanem a központi költségvetés fizeti.

Az új szabályok a fegyveres szolgálatra is a normál nyugdíjkorhatárt írják elő, de lesz kivétel. Akinek megvan a 30 éves szolgálati viszonya, az a felső korhatár előtt 5 évvel kérheti a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezését, és ettől fogva csak veszélyhelyzet esetén hívható be szolgálatra. Erre az 5 évre az illetménye megegyezik azzal az összeggel, amelyet a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezéskor teljes nyugdíjként kapna.

A másik kivétel azokra vonatkozik, akik 25 év szolgálati idővel rendelkeznek, ők könnyített szolgálatot kérhetnek. A heti munkaidejük ettől számítva 35 óra, és csak reggel 6 és este 22 óra között oszthatók be szolgálatra. A havi illetményük az utolsó normál szolgálati hónap bére alapján számolt távolléti díj.

Az Országgyűlés keddi plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

A szolgálati járandóságban részesülők - ha még nem érték el az öregségi nyugdíjkorhatárt - kérhetik a különleges foglalkoztatási állományba vételt - az úgynevezett szenior állományban. Ebben az esetben a katonák is a rendőrség állományába kerülnek, és a rendőrség határozott idejű szerződést köt velük, amely az öregségi nyugdíjas kor eléréséig tart. Ekkortól a szolgálati járandóság megszűnik, de az új jövedelem nettó összege nem lehet kisebb a korábbi járandóságnál, illetve a minimálbér másfélszeresénél. A heti munkaidejük 35 óra, és csak reggel 6 és este 22 óra között oszthatók be szolgálatra. Aki lemond erről a szenior foglalkoztatásról, és visszatér a szolgálati járandóság alá, még egy alkalommal visszavehető a különleges foglalkoztatásba.

Az államtitkár elmondta: bízik benne, hogy "a fegyveres szolgálat lényegéből eredő magasabb fokú áldozatvállalás és a többletjogok olyan összhangját tartalmazza a javaslat, amely hosszabb távon fenntartható és az érintettek számára is elfogadható életpályát teremt".

Soltész Miklós leszögezte, hogy a módosítások után a kormány szigorúan szankcionálja a feketemunkát: attól a szolgálati járandóságban részesülő személytől, akit feketemunkán értek a munkaügyi ellenőrök, a nyugdíjfolyósító megvonja a járandóságot, és büntetésként az egy éves járandóságát kell megfizetnie.

Fidesz: A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága a cél

Talabér Márta, a Fidesz vezérszónoka elmondta: csaknem 250 ezer ember ellátását határozza meg a törvényjavaslat. A kormánypárti politikus hangsúlyozta: többet költünk szociális kiadásokra, mint a visegrádi országok, miközben a magyar népesség egyre öregedik. A törvényjavaslat célja a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága - tette hozzá.

A mostani korai nyugdíjak egy része arra ösztönöz, hogy a nyugdíjasok egyéb kereső tevékenységet is végezzenek - fogalmazott Talabér Márta. A Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta: nyugellátást a jövőben csak az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően lehet folyósítani.

Korhatár előtti ellátást, vagy átmeneti bányászjáradékot a Nemzeti Szociális Alapból folyósítanak a jövőben. Talabér Márta hozzátette: a nyugdíjakat a befizetett járulékok terhére kell folyósítani, az egyensúlyt biztosítani kell. Ha ez megbomlik, akkor egy forint nyugdíj kifizetéséhez akár 20 fillér államadósság is társulhat.

A fideszes vezérszónok emlékeztetett rá, hogy megszüntették a második pillér kötelező jellegét, az állami rendszerbe visszalépők vagyona pedig azonnal csökkentette az államadósságot. Talabér Márta cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint megszűnne a hölgyek 40 év utáni nyugdíjba vonulásának lehetősége és az özvegyi nyugdíj is. A törvényjavaslat szerint megszűnik a szolgálati nyugdíj, amelyet szolgálati járandóságként kell tovább utalni.

A szolgálati jogviszonyban már nem alkalmazhatóknak a közszolgálatban kell munkát felajánlani. Ha a nyugdíj mellett munkát vállaló bevételei elérik a minimálbér 18-szorosát, vagyis az évi 1 millió 650 ezer forintot, akkor szüneteltetni kell a nyugdíjjárandóság folyósítását. Feketemunka esetén pedig végleg elveszítik a juttatást - ismertette a törvényjavaslatot részleteit Talabér Márta.

18:06 - Az adótörvények általános vitájával folytatódott a keddi ülésnap. A kormánypártok szerint elkerülhetetlen az államadósság csökkentése, a Jobbik viszont a költségvetés adófilozófiáját bírálta. Az általános vitát elnapolták, mivel a levezető elnök befogadta a Fideszes Babák Mihály azon javaslatát, hogy a tervezethez szerda délután 16 óráig lehessen módosító indítványokat benyújtani.

A Fidesz az adóváltozásokról

Tamás Barnabás (Fidesz) hangsúlyozta, hogy az adóváltozások fókuszában az államadósság csökkentése, az államháztartási hiány tartása, az egészségbiztosítási alap bevételeinek növelése, az egykulcsos adórendszer megszilárdítása, a gyermekvállalás ösztönzése, az adómorál növelése és a versenyképesség javítása kell, hogy álljon.

A képviselő az egykulcsos adórendszer előnyének nevezte, hogy aki többet dolgozik, az többet is keres. Hangsúlyozta, hogy ezért ki kell vezetni a szuperbruttót is, ami először a 202 ezer forint alatti jövedelmeknél lehetséges. Kiemelte az adóelőleg szabályok pontosítását is.

Fidesz: a cél indokolja a termékdíj bevezetését

A Fideszes Nagy István felszólalásában hangsúlyozta, hogy a népegészségügyi termékdíj bevezetése az egészséges élelmiszerek fogyasztását serkenti, ha erre nem sikerül az embereket erre rávenni, akkor plusz adóbevételt jelent. A cél indokolja az adóemelést, a plusz bevételekkel az egészségügy "égető forráshiányát" akarják pótolni.

A jövő évi költségvetés egyén fejezeteiről szólva közölte, az új büdzsé csökkenti az államadósságot és segíti a magyar gazdaság versenyképességét.

Font Sándor: elkerülhetetlen az államadósság csökkentése

A Fideszes képviselő szerint elkerülhetetlen az államadósság csökkentése, ha a szorult helyzetből ki akarnak kerülni.

Felszólalásában a korábbi évek államháztartási hiányát, illetve GDP-hez mért államadósságát ismertette, hozzátéve, ennek a mutatónak a javítása a legnagyobb kihívás.

A termékdíjjal kapcsolatban közölte, egyetlen egy alapvető élelmiszerre sem terjed ki ez az adófajta.

Az Országgyűlés keddi plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

Székyné Sztrémi Melinda (Fidesz) a települési adókról beszélt

Az új költségvetés lehetővé teszi a települési adók megállapítását és több garanciális feltételt is fűztek a túladóztatás elkerülése érdekében - mondta Székyné Sztrémi Melinda. A képviselő szerint rögzítik, hogy a vállalkozókra kivetett települési adó nem lehet magasabb a vállalkozó iparűzési adójánál, az előző évi adóterhekhez képest pedig legfeljebb 20 százalékkal emelkedhet.

Kitért az ingatlanok adóztatására is, mint mondta ez jelenti az önkormányzatok második legnagyobb bevételét. Úgy vélte, célszerűbb lenne, ha a telkek adóztatásánál nem kellene külön-külön megvizsgálni, hanem a hasznos alapterület után állapítanák meg a közterhet.

Jobbik: téves a költségvetés adófilozófiája

A Jobbikos Kiss Sándor szerint téves a költségvetés adófilozófiája. Mint mondta, azt elfogadja, hogy 445 milliárd forintot kell "bekasszírozni", de szerinte annak mikéntjével van a baj. Mint mondta, nem használják ki a gazdaság ilyen fajta irányításának a lehetőségét, a koncepció fantáziátlan, olyan adókat vetnek ki, amiket a legkönnyebben lehet beszedni.

Frakciótársa, Volner János azt mondta: ha ezt a 445 milliárdot a termelő szférára fordítanák, akkor a feldolgozóiparban, a bányászatban és az építőiparban dolgozó 1,5 millió embernek 20 ezer forinttal növekedne a fizetése.

Cséfalvay Zoltán államtitkár a vitában elhangzottakra válaszolva idézte Adam Smith közgazdászt, aki szerint a jó adót könnyű beszedni, nem önkényes, előre kalkulálható, nem ösztönöz adóelkerülésre és arányos. Szerinte ezeknek a kritériumoknak a 16 százalékos, egykulcsos adórendszer megfelel.

A felszólalást követően az elnöklő Latorcai János elnapolta az általános vitát.

15:54 - Az MSZP elhibázottnak nevezte a kormány adópolitikai elképzeléseit, amelyek - a szocialisták szerint - a gazdagoknak kedveznek. A Jobbik a társadalommal szembeni brutális lépésnek tartja az áfa kulcsának emelését. A Fidesz a népegészségügyi termékdíj emeléséhez kért támogatást.

MSZP: a kormány elrugaszkodott a valóságtól

Burány Sándor (MSZP) felszólalása elején kijelentette, hogy "ami itt zajlik", az nem a válságtól, hanem "a valóságtól való elrugaszkodás".

A kormányzati intézkedéseket bíráló képviselő azt mondta, hogy a kabinet elhibázott úton megy tovább és két egymást követő évben a legjobban keresőknek kedvez, miközben "folyamatosan kiszúr" a legalacsonyabb jövedelműekkel.

Ha hatályba lép a személyi jövedelemadóról szóló törvény, akkor a legrosszabbul keresők havonta tízezer forinttal vihetnek kevesebbet haza - mondta a politikus. Hangot adott annak a véleményének is, hogy a munkáltatókkal már másodszor akarják megfizettetni azt, amit a kormány "elvesz" az alkalmazottaiktól. Ezt azzal magyarázta, hogy ha tíz százalékkal megemelik a minimálbért, akkor - véleménye szerint - a dolgozók még nem kapnak többet, de megnő a munkáltatók bérköltsége.

Ez elsősorban a hazai versenyszférában foglalkoztatottak zömének munkát adó kisvállalkozóknak jelent majd hátrányokat - mondta Burány Sándor. Hozzátette, hogy ezt a szektort még járuléknöveléssel is sújtják, ennek következménye a foglalkoztatás csökkenése lesz.

Az Országgyűlés keddi plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

A Fidesz felemeltetné a csőd és felszámolási eljárások illetékét

Vitányi István (Fidesz) arról beszélt, hogy a tervezet több ponton módosítja az illetékekről szóló törvényt, egyezményesíti a kedvezményes illeték megszerzésének feltételeit. Felhívta a figyelmet, hogy a gépjárművek után ezentúl nem a motor köbcentiben kifejezett űrtartalma, hanem a kilowattban meghatározott teljesítménye alapján kell fizetni.

A javaslat meghatározza a csőd és felszámolási eljárásokban használtak illetékeket - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a Fidesz ezeket felemeltetné, ahogy drágábbá tenné a válást is.

Jobbik: brutális lépés az áfa kulcsának emelése

Nyikos László (Jobbik) a társadalommal szembeni brutális lépésnek nevezte az áfa kulcs felemelését. A képviselő feltette azt a kérdést is, hogy a kormány miért nem használja a vagyoni típusú adókat.

Megjegyezte, hogy az adóknak egyszerűeknek és áttekinthetőknek kell lenniük, de ez egy ilyen bonyolult rendszerben nem valósul meg. Döbbenetesnek tartotta, hogy Matolcsy György szerint az adónak nem célja az igazságosság.

A népegészségügyi termékdíj mellett érvelt a Fidesz

Mágori Józsefné (Fidesz) a népegészségügyi termékdíj emelésének támogatására kérte képviselőtársait. A képviselő hangsúlyozta, hogy egy átlagos magyar évente 36 kilogramm cukrot és hét kiló sót fogyaszt el. Szavai szerint a konyhasó mértéktelen fogyasztása túlterheli a vesét, szív és keringési rendellenességeket valamint magas vérnyomást okoz.

Az MSZP vitatta Matolcsy György megállapításait

Az MSZP-s Kovács Tibor azt mondta: a nemzetgazdasági miniszter által elmondottakkal szinte egyáltalán nem tud egyetérteni, Matolcsy György megállapításai nagyrészt nem voltak igazak. Kifogásolta a többi közt, hogy a miniszter sikeresnek nevezte az egykulcsos adórendszert, holott erre Európában szinte egyáltalán nincs példa.

A kormány az ázsiai szociális ellátórendszerek célkitűzéseinek irányába halad - mondta a felszólaló, aki azt is hangsúlyozta: az csipszadó bevezetése által - a kormány állításaival ellentétben - egy fillérrel sem emelkedik az egészségügyre fordítható forrás, más forrásokat ugyanis épp akkora mértékben vesz el a kormány az egészségügyből, mint amennyit a termékdíjjal hozzátesz.

Frakciótársa, Józsa István azt kifogásolta, hogy a kormány az alacsony keresetűektől von el jövedelmet. Mint mondta, az előterjesztés, amely "456 milliárd forintos, brutális adóemelést" tartalmaz, rombolja a gazdaságot, hiszen a vállalkozások nem lesznek képesek növelni foglalkoztatottaik számát.

A képviselő járulékcsökkentést sürgetett az emelés helyett, a munkahelyteremtés érdekében.

Fidesz: saját lábára kell állítani az egészségügyet

Horváth Zsolt (Fidesz) azt mondta, hogy az egészségügyet nem lehet csak járulékokból finanszírozni, ezért megpróbálják saját lábára állítani az ágazatot. Ennek részeként megtisztítják azt az oda nem illő költségektől, hogy végül járulékokkal és az egészségügy költségvetési során szerepelő fogyasztási típusú adóbevételekkel rendezni tudják a helyzetét.

Hangsúlyozta, hogy a magas só illetve cukortartalmú ételek megadóztatása révén azok is kiveszik a részüket az egészségügy támogatásából, akik életmódjuk miatt nagyobb mértékben használják majd az egészségügy szolgáltatásait.

MSZP: 210 ezer alatt veszítenek az emberek

Veres János (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy a bruttó 210 ezer forint alatti jövedelmű adóalanyok nettó jövedelme biztosan csökken majd. A képviselő hozzátette, hogy a személyi jövedelemadó változtatásával illetve a járulékfizetési kötelezettség kiterjesztésével nehéz helyzetbe kerülnek azok a vállalkozások, amelyek nem képesek magas bért fizetni alkalmazottaiknak. Reális veszélynek nevezte, hogy emiatt sok vállalkozás megszűnhet.

A politikus közölte, hogy amikor a Fidesz tíz évvel korábban, kettő esztendő alatt, ötven százalékkal növelte a minimálbért, "akkor ágazatok szűntek meg Magyarországon".

13:21 - Szófiába látogat az Országgyűlés külügyi bizottságának delegációja 

Az Országgyűlés Külügyi bizottságának delegációja szerdán kétnapos hivatalos látogatásra Bulgáriába utazik.

Mint az Országgyűlés sajtószolgálata az MTI-vel kedden közölte, a Szófiába látogató delegáció tagjai Balla Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke, Gyöngyösi Márton (Jobbik) és Nagy Gábor Tamás (Fidesz), a bizottság alelnökei, továbbá Szabó Vilmos (MSZP).

A küldöttség szerda délután Anasztasz Anasztaszovval, a Nemzetgyűlés alelnökével találkozik, majd csütörtök reggel Dobroszláv Dimitrovval, a bolgár parlament külügyi és védelmi bizottságának elnökével és a bizottság más vezetőivel egyeztet. Később Konsztantin Dimitrov külügyminiszter-helyettessel tanácskoznak a delegáció tagjai.

Korányi Noémi, a külügyi bizottság szakértője az MTI-nek elmondta, idén eddig Montenegróban, Macedóniában, Szerbiában és Oroszországban, a legutóbb pedig Romániában jártak a bizottság tagjai.

A külügyi bizottság tagjai júniusban Bukarestben találkoztak a román képviselőház külügyi bizottságának tagjaival, a román parlament román-magyar baráti tagozatával, valamint a román külügyi vezetéssel. A megbeszélések témái között az energiabiztonság, az infrastrukturális és határ menti együttműködés, valamint a schengeni csatlakozás kérdése egyaránt szerepelt.

Korányi Noémi közölte, a bizottság tagjai legközelebb novemberben Londonba és Dublinba látogatnak.


12:50 - A Kolontár-bizottság egyelőre nem fogadta el a jelentését

Országgyűlés úgynevezett Kolontár-vizsgálóbizottsága a tervezett napirenddel szemben kedden nem szavazott a múlt évi katasztrófával kapcsolatos jelentésről; a testület úgy határozott, csütörtök reggel újra összeülnek, és akkor döntenek a dokumentumról.

A testület azért határozott a jelentés elfogadásának elhalasztásáról, mert az ülés idején érkezett meg a bizottsághoz a Mal Zrt. véleményét tartalmazó szöveg, amit a képviselők a döntés előtt még meg akarnak ismerni.

A vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák megakadályozását célzó vizsgálóbizottság arról is határozott, hogy szerdáig még várják az ügyben érintett minisztériumok véleményét is.

A testület keddi ülésén ugyanakkor a képviselők "átfésülték" a jelentés-tervezetet mind tartalmi, mind pedig formai szempontok alapján. Az ülésen az újságírók nem ismerhették meg a jelentéstervezet tartalmát, csak a szöveg javításairól szóló vitákat kísérhették figyelemmel.

12:35 - Fontos az innováció és a kiszámítható gazdasági környezet

Az innováció középpontba helyezése kiemelten fontos a válságból való kilábaláshoz, a kiszámítható gazdasági környezet pedig elengedhetetlen a nagyvállalatok magyarországi befektetési döntéseinek megalapozásához - hangzott el az Országgyűlés európai ügyek bizottságának keddi ülésén, amelyen a képviselők az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának (ERT) képviselőivel, valamint a Magyar Európai Üzleti Tanács tagjaival folytattak eszmecserét.

Brian Ager, az ERT főtitkára az ülésen elmondta, hogy az Európai Gyáriparosok Kerekasztala egy informális fórum, amely körülbelül 45-50 európai központú, de világszerte működő multinacionális vállalat vezérigazgatóját tömöríti. Hangsúlyozta, hogy ezen cégek teljes forgalma több mint ezer milliárd euró, és körülbelül 6,6 millió munkavállalót foglalkoztatnak.

A főtitkár szerint a növekedés lehet az egyetlen fenntartható útja a válságból való kilábalásnak, az ehhez szükséges eszközöket az Európa 2020 stratégiában már be is azonosították. A stratégia kiemelt célkitűzései közül különösen fontos az innováció szerepének megerősítése, amely a motorja a fenntartható növekedésnek - mondta Brian Ager.


11:30 - Emelkedhet a budapesti bérletek árkiegészítése

Új változatban terjesztette elő a kedvezményes árú helyi utazási bérletek után igénybe vehető fogyasztói árkiegészítés mértékét növelni javasoló törvényjavaslatát hat megyei jogú város fideszes, illetve KDNP-s polgármestere, Budapestet is a körbe sorolva.

Kósa Lajos, Debrecen, Borkai Zsolt, Győr, Cser-Palkovics András, Székesfehérvár, Szalay Ferenc, Szolnok, Székyné Sztrémi Melinda, Salgótarján és Habis László, Eger kormánypárti polgármestere - akik egyben országgyűlési képviselők - szeptember végén kezdeményezte a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény módosítását arra hivatkozva: a helyi közlekedésben teljesített kedvezményes utazások után biztosított fogyasztói árkiegészítési tételek mértéke 2006. január 1-je óta változatlan, míg a működtetési, üzemeltetési költségek és a menetdíjak folyamatosan emelkednek.

Azóta visszavont javaslatukban indítványozták, hogy a törvény kihirdetését követő 15. naptól a megyei jogú városok és egyéb települések esetében emeljék meg a kedvezményes helyi bérletek utáni fogyasztói árkiegészítést.

A budapesti kedvezményes helyi bérlet fogyasztói árkiegészítése nem módosult volna, az új verzióban beterjesztett indítvány ezen változtat.

A javaslat szerint a fővárosban 3580 forint lenne a kedvezményes havi bérlet után igénybe vehető fogyasztói árkiegészítés; a megyei jogú városok esetében a kizárólag autóbuszra váltott kedvezményes havi bérlet után járó árkiegészítés a jelenlegi 2.030-ról 2.984 forintra nőne, és emelkedne a villamosra, a trolibuszra és a több járműre váltott helyi bérletek utáni árkiegészítés mértéke is, csakúgy, mint az egyéb településeken a kedvezményes autóbuszbérletek utáni kiegészítés.

11:20 - Matolcsy: a siker és a kudarc oka az adórendszer

Valamennyi gazdasági siker és kudarc rejtett oka az adórendszerben keresendő, az európai liberális demokráciák nem állnak készen arra, hogy a globális adóversenyben helytálljanak - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, a jövő évi adótörvényekre vonatkozó javaslat expozéjában kedden a parlamentben.

Kitért arra, hogy a jövő évi adórendszer már megkezdi a járulékrendszer átalakítását is, illetve, hogy az országban olyan szabad vállalkozási zónákat alakít ki a kormány, amelyekben a hátrányos területen élők kapnak munkát.

A tárcavezető kijelentette: miután az EU adórendszerével nem lehet globális versenyt nyerni, Magyarország tavaly nyáron elkezdte egyéni útját. Ennek keretében a pénzügyi egyensúly megteremtése, a foglalkoztatás növelése mellett fontos szerepet kap az adórendszer átalakítása - mutatott rá.

Mint mondta, az új gazdaságpolitika alapja a növekedés megteremtése, ennek egyik eleme az államadósság csökkentése. Ha az előző három kormány 2002 óta nem hozott volna össze akkora adósságot, amelynek 1.100 milliárd forint, a bruttó hazai termék 3,6 százaléka a kamata, akkor ennyi adócsökkentést lehetne megtenni - hívta fel a figyelmet Matolcsy György.

A nemzetgazdasági miniszter szerint 2011-ben nemcsak sikerült megelőzni egy pénzügyi válságot, hanem egy a teljes gazdaság megújulásához vezető folyamatot indított el a kormány.

Az adórendszert illetően egyszerre sikerült 1,5 százalékponttal csökkenteni az adócentralizációt, fenntartani 500 millió forintos nyereségig az előző évben bevezetett 10 százalékos kedvező társasági adót, és megindítani az átállást az egykulcsos arányos személyi jövedelemadóra, ami az első évben még 20,3 százalékos átlagos terhelést jelent - mondta.

Hozzátette: a kormány 2012-re az adótörvények és a költségvetési tervezet keretében azt javasolja, hogy folytatódjék az átállás egy olyan adórendszerre, amely már nem bünteti, hanem jutalmazza a munkavállalást, a mukahelyteremtést, a vállalkozást, s elismeri a családok gyermekvállalását. "Ez a lépéssorozat a magyar gazdaság közép és hosszú távú sikereinek egyik lépése lesz" - jelentette ki a miniszter.

Emlékeztetett arra, hogy az egykulcsos szja-ra való átállás első lépésének hatására 500 milliárd forinttal javult a családok jövedelmi helyzete, ebből 170 milliárd forint a gyermekvállalást ismerte el. Ha nem kezdtük volna meg az áttérést az egykulcsos arányos adórendszerre 2011-ben, az idén zuhant volna a családok fogyasztása.

A gazdaságpolitika és a 2012-es költségvetés világos adófilozófiára épít; mindent meg kell tenni azért, hogy az adórendszer egyszerűsödjön - hangsúlyozta, kifejtve: az adócentralizáció jövőre ugyan némileg - 38 százalékra - növekszik, a benyújtott törvényben ugyanakkor nagyon sok, a tisztulást segítő, a fehérítéshez vezető lépés található, amelyek révén egyszerűbbé válik az adórendszer.

Alapelv az is, hogy záródjanak a költségvetésen lyukat ütő kiskapuk. Mint Matolcsy kiemelte, az adórendszernek nem célja az igazságosság elérése, azt más gazdaságpolitikai, de inkább társadalompolitikai, politika eszközökkel kell elérni. Úgy vélekedett, aki azt gondolja, hogy az adórendszeren keresztül, különösen a személyi jövedelemadó rendszeren keresztül szociális és igazságossági szempontokat kell érvényesíteni, az "a nyugat vermébe esik".

Az egyszerűség és az adózási kiskapuk bezárása mellett harmadik alapelvként és célként a jövedelmeket terhelő adó csökkentését, és a fogyasztást, forgalmat terhelő adó növekedését jelölte meg. Az adózás súlypontját egyre inkább a fogyasztási, forgalmi adóeszközökre helyezzük át, ami az áfa, a fogyasztási adók, jövedéki adók és zöld típusú forgalmi adók bevezetését jelenti - fogalmazott.

Semmilyen módon nem támogatható olyan unión belüli teljes adóharmonizáció, amely Magyarország versenyelőnyét mérsékelné a fejlett nyugat-európai tagállamok versenyelőnyének megtartása végett - jelentette ki a miniszter, aki szerint "az eurózónán kívüli magyar nemzetgazdaság rendelkezik azzal a szabadsággal, amellyel nem csupán a pénzügyi szabadságharcunkat kell megvívnunk, hanem bizony az adórendszerbeli szabadságharcunkat is meg kell vívnunk".

A jövő évi adórendszer már megkezdi a járulékrendszer átalakítását is, de azt a munkaadók terheinek differenciált csökkentésével teszi - ismertette Matolcsy György. Példaként a szülés után munkába visszatért anyákat említette, akik után a munkaadói járulék 24 százalék helyett 20 százalék lesz. Akik rehabilitációs kártyával rendelkeznek, azok után egyáltalán nem kell járulékot fizetniük a munkaadóknak, akik pedig a központi államigazgatási bürokráciából távoznak, azok után egy évig 50 százalékos lesz a kedvezmény, vagyis a munkaadók csak 12 százalékos járulékot fizetnek majd - ismertette. Közölte, hogy az országban olyan szabad vállalkozási zónákat alakít ki a kormány, amelyekben a hátrányos területen élők kapnak munkát.

A forgalmi adó kapcsán a miniszter azt mondta, hogy öt áfakulcsra lenne szükség, de ezt az EU nem engedi, ezért Magyarországon az általános kulcs 25-ről 27 százalékra emelkedik jövőre. Kitért arra, hogy jövőre nagyságrenddel növekszik az adóhatóság által beszedett adó. A kereskedelemben végzett szúrópróbaszerű ellenőrzések azt mutatják, hogy évi 500-600 milliárd forint áfát, fogyasztási és jövedéki adót nem fizetnek be - hívta fel a figyelmet a tárcavezető.

10:00 - Lezsák: a jövő hétig függetlenként dolgozhatnak az MSZP-ből kilépett politikusok

Országgyűlés elnökének döntéséig az MSZP frakciójából kilépett tíz képviselő függetlenként dolgozhat a parlamentben - jelentette be Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke a keddi ülésnapon.

Az adótörvények tárgyalása közben, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter expozéja után az elnöklő Lezsák Sándor a plénum előtt bejelentette, hogy Kövér László házelnök várhatóan a jövő héten dönt az MSZP-ből kilépett tíz képviselő frakcióalakításra irányuló bejelentéséről, addig őket azok a jogok illetik meg, amelyekkel a független képviselők rendelkeznek.

Lezsák Sándor emlékeztetett arra, hogy Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője hétfőn tájékoztatta: tíz képviselő kilépett a képviselőcsoportból. A házszabály rendelkezéseinek megfelelően a kilépett képviselőt függetlennek kell tekinteni, az Országgyűlés ennek ismeretében döntött a tárgyalási időkeretekről - tette hozzá.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök szombaton jelentette be, hogy az MSZP-ből kilépve Demokratikus Koalíció néven új, nyugatos, polgári balközép pártot alapítanak a már létező Demokrata Párt bázisán, annak nevét, alapszabályát és vezetőségét is megváltoztatva. Közölte továbbá, hogy az MSZP-ből vele együtt távozó politikusok létrehozták a párt parlamenti frakcióját.

Hétfőn kiderült, hogy a házelnök csak azután kezdeményezi az üggyel kapcsolatban szükséges döntések meghozatalát, hogy a hét végén hazatér latin-amerikai útjáról.

A Demokratikus Koalícióhoz tartozó képviselők közölték: ha kedden sem működhetnek frakcióként, tiltakozásul nemzetközi szervezetekhez fordulnak.

9:36 - Matolcsy: az élőmunka terhei differenciáltan csökkennek

A jövő évi adórendszer már megkezdi a járulékrendszer átalakítását is, de azt a munkaadók terheinek differenciált csökkentésével teszi - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a jövő évi adótörvényekre vonatkozó javaslat expozéjában kedden a parlamentben.

Példaként említette a miniszter a szülés után munkába visszatért anyákat, akik után a munkaadói járulék 24 százalék helyett 20 százalék lesz. Akik rehabilitációs kártyával rendelkeznek, azok után egyáltalán nem kell járulékot fizetniük a munkaadóknak, akik pedig a központi államigazgatási bürokráciából távoznak, azok után egy évig 50 százalékos lesz a kedvezmény, vagyis a munkaadók csak 12 százalékos járulékot fizetnek majd - ismretette.

Az országban olyan szabad vállalkozási zónákat alakít ki a kormány, amelyekben a hátrányos területen élők kapnak munkát - folytatta.

A forgalmi adó kapcsán a miniszter azt mondta, hogy öt áfa-kulcsra lenne szükség, de ezt az EU nem engedi, azért Magyarországon az általános kulcs 25-ről 27 százalékra emelkedik jövőre. Cél a forgalom adóztatása, a családi jövedelmek helyett - hangsúlyozta Matolcsy György.

Kitért arra, hogy jövőre nagyságrenddel növekszik az adóhatóság által beszedett adó. A kereskedelemben végzett szúrópróbaszerű ellenőrzések szavai szerint azt mutatják, hogy évi 500-600 milliárd forint áfát, fogyasztási és jövedéki adót nem fizetnek be.

Korábban:

Hatórás időkeretben tárgyalja ma az Országgyűlés a jövő évi adótörvényeket. Ezután a képviselők megvitatják a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetését célzó kormányzati javaslatot.

Az adótörvények vitája Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 35 perces expozéjával kezdődik, majd a frakciók vezérszónokai következnek 25-25 percben. A kormánypárti és az ellenzéki képviselőcsoportoknak összesen három-három órájuk lesz álláspontjuk kifejtésére.

A kormány tervei szerint az áfa felső kulcsa 25-ről 27 százalékra emelkedik jövőre. A javaslat alapján a helyi építmény- és telekadót a forgalmi érték 3 százalékában maximálnák, míg a baleseti adót a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának 30 százalékaként a biztosítók szednék be az autósoktól. A személyi jövedelemadót érintő változás, hogy havi 202 ezer forintos jövedelemig megszűnne a 27 százalékos adóalap-kiegészítés, vagyis kivezetik a szuperbruttót, ugyanakkor megszűnne az adójóváírás is. A munkavállaló által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke egy százalékponttal 7,5 százalékról 8,5 százalékra emelkedhet jövőre.

Az adótörvények vitája után a Ház megtárgyalja a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről szóló előterjesztést. Ez utóbbi alapján jövőre már nem állapíthatók meg korhatár előtti nyugdíjak, a jelenleg folyósítottakat pedig a korhatár előtti ellátásként - föld alatt végzett bányászati tevékenység esetén átmeneti bányászjáradékként, fegyveresek esetében szolgálati járandóságként - kell továbbfolyósítani.

Olvasóink írták

  • 7. rommel 2011. október 26. 22:00
    „A NYOMORT AZ MSZP-NEK KÖSZÖNHETJÜK !
    HOVA LETT 16 000 MILLIÁRD FORINT ???”
  • 6. öröksoproni 2011. október 26. 13:28
    „A "dolgozik" a valódi munkavégzőkre vonatkozik vagy a kényszermunkásokra is? Dolgoznak ők is persze, csak éppen nyomorban élnek a kapott pénzből.”
  • 5. pappe 2011. október 26. 10:25
    „Egy fideszes mondta: "A képviselő az egykulcsos adórendszer előnyének nevezte, hogy aki többet dolgozik, az többet is keres." Hogy is van ez?”
  • 4. háté 2011. október 25. 22:11
    „Különleges mesék - olvasható a parlamenti cikk alatt, véletlenül, de találó
    Orbán mindent úgy dumál meg, mint amikor a döglött egérre azt mondják alszik.”
  • 3. machers 2011. október 25. 21:12
    „2. eceteshal 2011.10.25. 20:45
    A zorbán.”
  • 2. eceteshal 2011. október 25. 20:45
    „2010 elején orbán azt nyilatkozta,hogy a nyugdijrendszer változtatás nélkül 30évig fenntartható.Kérdésem mi változott azóta??????????”
  • 1. Madarász 2011. október 25. 13:50
    „Ezek hazudna, mint a vízfolyás! Már hogy javult volna a családok helyzete, mikor a munkavállalókat nyomorba döntik?!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kigyulladt egy könyvszállító teherautó az M3-ason

Kigyulladt egy kisteherautó az M3-as autópályán, a Pest megyei Bag közelében, a főváros felé vezető oldalon kedd este. Tovább olvasom