Kisalföld logö

2017. 11. 18. szombat - Jenő 3°C | 8°C Még több cikk.

Fájós karizmok és a nőiesség

Emlékeznek rá, hogy mit csináltak huszonkét éves korukban, akkorra hová jutottak el az életben? Janics Natasa, a Démász-Szeged kajakosa első volt az elsők között: éppen két aranyat gyűjtött be az olimpián. Hová és merre tart, hogy érzi magát most – kérdeztük tőle, mialatt sorozatunkban a Szegedi Divatiskola egyik volt növendéke, Sánta László merész és rendkívül nőies ruhába bújtatta.
Fotó: Frank Yvette
Egy magas, sportos szőke bombázó hasít végig napszemüvegben szombaton a szegedi Kárász utca gyengén pislákoló napfényében. Egy fejjel kimagasodik a tömegből. Gondterhelt. Többen utána fordulnak, mások rámosolyognak, ő azonban csak siet, egészen a Klauzál téri Mexx üzletházig, ahol már Sánta László divat- és stílustervezővel nagyon várjuk. Miért is?

Ismeri a trükköket

Hogy a kétszeres olimpiai, háromszoros Európa- és négyszeres világbajnok kajakos Janics Natasa kérésünkre magára öltse az üzletházban Laci által kiválogatott ruhát, ami kedvére való és stílusban is hozzá passzol. Rögtön látszik rajta, hogy telitalálat a merész viselet, a Bravó cipőboltból kölcsönzött elegáns lila cipő, a fekete kalap pedig Laci személyes kelléktárából kerül ki. Natasa profin pózol a fotónál, mint mondja, az utóbbi időben sokszor kérték fel különböző lapoktól hasonlóra, ismeri már a trükköket. Tényleg ismeri: pillanatokra felvillan a pajkos vadóc, a megszeppent kislány, a vagány és veszélyes nő, és még számos Natasa-arc, lényének egy-egy sugara, ami benne rejtőzik. Bár ő, mint mondja, e sokszínűséggel nem sokat törődik – nincs rá ideje.

– Vannak, akik úgy gondolják: minket, sportolókat elég sokat szerepeltetnek a médiában, mégis úgy látom, nem vagyunk ismertebbek egyik valóságshow-szereplőnél vagy megasztáros énekesnél sem. Ráadásul én például nem is nagyon érek rá, hogy különféle tévés felkéréseknek eleget tegyek. Gyakorlatilag minden időmet az edzés köti le – mutatja fájós karizmait, feszül rajta a ruha, panaszolja: rettenetes izomláz gyötri, pokoliak az edzések. A téli időszak keményebb, mint a nyári, a napokban kezdődnek a fővárosban a felmérők Fábiánné Rozsnyói Kati néninél: a konditeremben kell két perc alatt, fekvenyomással harminc kilót emelni, majd kis pihenés után mindezt pár másodperccel kevesebb ideig és így tovább. Február végéig Natasa mindennapjai kemény monotóniában telnek: edzés, kis pihenés, edzés, majd megint pihenés, tovább edzés és tovább pihenés. Ugye, nem így képzeljük egy ünnepelt sztár életét? Mindezt éveken át csak emberfeletti önfegyelemmel és vasakarattal lehet végigcsinálni.

Fotó: Frank Yvette
Komoly döntés után


– Kati néninek most volt a szülinapja, tortát és pezsgőt vittünk neki, de már annyira ismer minket, hogy a köszönő szavak után rögtön az akkor is lesz futás!-sal folytatta. Ettől mindannyian rettegünk, hogy nem bírjuk és kiabálni fog velünk – mondja fanyar mosollyal Natasa, aki a tavalyi olimpiai két aranyérem után, huszonkét évesen szinte elért a csúcsra. Ilyen korán, teljesen és tökéletesen. Mi adja még mindig a nehéz edzésekhez a tüzet? – merül fel a laikusban önkéntelenül is a kérdés.
– Már nincs tűz – villámgyorsan jön a válasz, mire kikerekedik a szemem, Natasa pedig kíméletlenül folytatja: a mostani dél-afrikai pihenésem alatt bőven volt időm gondolkodni, és arra jutottam, hogy idén befejezem a kajakozást. Nincs semmi bajom, nem vagyok depressziós, minden rendben van. Csak éppen az a tűz hiányzik már, ami hajtson.

Az internetes toplista élén

– Ugye, ez csak vicc?
– Nem egészen, de azóta rájöttem, hogy még nem tehetem meg. Még három évig biztosan nem, a pekingi olimpián azért még ott szeretnék lenni – nyugtat meg kajakosunk, miközben lassan eltűnik tányérjáról a briós, mivelhogy már a Virág cukrászdában ülünk. A mellettünk lévő asztaltól feláll egy vendég, mentében pedig odaszól beszélgetőpartneremnek: Jó napot, Natasa! Elnézést, pesti vagyok, megláttam, és csak azt szeretném mondani, hogy gratulálok minden sikeréhez és köszönjük!

Natasa kedvesen bólint, örül a gratulációnak. A forgatókönyvszerű jelenetért pedig hálás vagyok az ismeretlen úrnak, tudtán kívül nekem dolgozik. – Ugye, azért szívet melengetők az ilyen szavak? A legtöbb ember képtelen lenne ekkora erőfeszítésre, hogy egy ilyen cél érdekében mindent megtegyem, ehhez valami jóval több kell – puhatolózok tovább.

– Lusta vagyok, nem is tudom, hogy lett belőlem olimpiai bajnok. Biztos akad a világon más, aki nálam jóval többet dolgozott, szorgalmasabb volt. A kajakban azonban nagyon fontos még a technika, én pedig mindig is kíváncsi ember voltam: az olimpia előtt a spórolt pénzemen vettem egy kamerát, és két edzés között egyedül elmentem a tanmedencébe, fölvettem magamat minden oldalról, hogy mi a jó, min kell változtatni. Rengeteget tanultam belőle – avat be, mesél még az edzések utáni 1-1,5 órányi izomnyújtó gyakorlatairól, arról, hogy olyan dolgokat vetett be, amit soha senki nem mondott neki.

Annak viszont nagyon örült, amikor a közelmúltban megtudta, hogy az országban ő a legkeresettebb sportoló az interneten, és benne van a legkeresettebb tizenöt közéletis listában. Pedig még honlapja sincs. Van viszont két fényképezőgépe, és amikor járja a világot, az embereket figyeli és megörökíti. Talán ez a tudatosság köszönt vissza a mostani, róla készült fotókról is: a pajkos vadócról? Az érzékeny kislányról? Vagy a vagány nőről? Lesz ideje egyszer megtalálni önmagát – a pekingi olimpia után...


Szegedi Divatiskola - Az öltöztető


Az asszimetria és a provokatív stílus áll közel Sánta Lászlóhoz (képünkön), a Szegedi Divatiskola egykori növendékéhez, divat és stílustervezőhöz, aki a Szegedi Nemzeti Színház férfi szabótár vezetője. Felkérésünkre Janics Natasának válogatott öltözéket, talán mondanunk sem kell: stílusban a két ember egymásra talált.
Sánta László a Szegedi Nemzeti Színház férfi varrodája szabászaként fazonban és stílusban elsősorban az erősebb nem képviselőiben gondolkodik, mégis nagyon örült a mostani felkérésnek. Ugyanis Janics Natasa más, öltözékben is megmutatni az olimpiai bajnok kajakos nőiességét – szép kihívás. De ne szaladjunk előre.

Laci már gyermekként elkötelezettje lett a tűnek és cérnának: édesanyja hobbiszinten sokat varrt otthon, ő pedig figyelte, ahogy „az anyagdarabokból,
vagyis a sík lapokból egyszer csak ruhák születnek". Kamaszkorára megtanult varrni, majd a férfiruha-készítő szakmunkás-bizonyítvány megszervezése után leérettségizett, amit ruhaipari technikum követett. Öt éve végzett a Szegedi Divatiskolában, ahol, elmondása szerint rengeteget tanult, mélyebb ismereteket szerzett a divattervezés területén. Jelenleg divat- és stílustervezőként is dolgozik, hölgyeknek vállal tervezést.

És itt jön Natasa, aki az első találkozásukkor komoly benyomást tett rá: sportos szerelés, simlis sapka, görkorcsolya a csomagtartóban, edzőcipő és napszemüveg. Rögtön lehetett látni, hogy kajakosunk nem az a shoppingolós fajta, az életvitele határozza meg ruhavásárlási és öltözködési szokásait. Bár bevallotta, amikor szórakozni megy: előfordul, hogy erősen kifesti magát, és kedveli a feszes bőrszerkókat. Laci ebből indult ki, amikor ruhát választott számára: férfinadrágot és -inget, ugyanis Natasára a nőiesség mellett a férfias erő és karakánság éppúgy jellemző. A szabadon hagyott hasrész ezt az erős maszkulin jelleget kívánta tompítani, kiemelve olimpiai bajnokunk tökéletes alakját és nőiességét. Az élénk színeket Natasa is kedveli, ezért a ciklámenes lilában könnyen megállapodtak.

A kalap önmagáért beszél: illik viselőjéhez, csábos, kedves, nagyvilági, ravasz és markáns, öltöztet és elgondolkodtat: Natasa, miért nem hordod hétköznapokon is? 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bírálta az EP Románia uniós felkészültségét

Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága november 23-án, szerdán Brüsszelben elfogadta a Románia… Tovább olvasom