Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

˝Egyszerűnek, szerénynek, nyitottnak kell lennie a papságnak˝

Márfi Gyula veszprémi érsek szinte minden világi meghívást elfogad, mert ilyenkor lehetősége adódik az egyház tanításait közérthetően közvetíteni.
Ezt az érsek az MTI-nek 70. születésnapja alkalmából nyilatkozva mondta.

Bevallása szerint ő nem túlságosan klerikális felfogású ember, nem szeretné, ha újra katolikus, evangélikus vagy muzulmán államban kellene élni. Az egyház ne vegye át az állam szerepét, de az állam se szóljon bele az egyház ügyeibe - szögezte le.

Egyház és állam teljes összeolvadását, de teljes szétválasztását is ellenzi, mindkettőt komoly hibának tartja, mert "az állampolgár vallási igénye iránt az állam nem lehet közömbös."

Ahol a lelkipásztori szolgálat magas színvonalú, ott jobb a munkamorál, az adózási morál, nagyobb a közbiztonság, és nagyobb gondot fordítanak a szellemi és tárgyi értékek megőrzésére - magyarázta az érsek.

Hangsúlyozta:a kiegyensúlyozott felfogás híve; örül," hogy nálunk nincs államegyház, az egyházak egyformák, még ha nem is kapnak egyformán támogatást".

Ezzel kapcsolatban megjegyezte: egy hete járt nála David Baer, a Texasi Lutheránus Egyetem professzora, akinek a magyarországi egyházak állami támogatásával kapcsolatos bírálatára válaszolt. David Baerlevelére reagált Semjén Zsoltminiszterelnök-helyettes is, Gyurcsány Ferencvolt szocialista miniszterelnök pedig a Facebookon Márfi Gyulaállításaival szállt vitába.

Barátságosan elbeszélgettek magyarul, mivel David Baer felesége magyar származású, görögkatolikus asszony, ezért ő is kiválóan beszéli a nyelvünket - mondta a találkozásról Márfi Gyula.

Hozzátette: a teológus elfogadta a véleményét; és azzal váltak el, hogy a teológus családjával együtt visszatér majd az érsekségre. David Baer a magyar luteránusoknak a kommunizmus alatti üldöztetéséről angol nyelven írott könyvét vitte ajándékba Márfi Gyulának.

Vallásos ember David Baer, akit valószínűleg kissé félretájékoztattak a magyar egyházi támogatási rendszerről - vélekedett Márfi Gyula.

Saját vallásosságáról az érsek azt mondta: "biblikusan szólva anyám méhétől fogva vallásos nevelésben részesültem, és ezt elfogadtam szívemmel és értelmemmel. Ebben élek a mai napig."

Gyermekkorában is álmodozott arról, hogy pap lesz, de az elhatározás a gimnáziumban érett meg benne - idézte fel.

Veszprémi érsekké kinevezését nehéz szívvel fogadta, "mert nem tartottam magam alkalmasnak, hogy ilyen magas szinten legyek egyházi vezető. Szívesen dolgoztam a háttérben, azt szoktam meg Szombathelyen, hogy velem dolgoztatnak, s ma is tanulom, hogyan adjam ki a munkát a munkatársaknak".

Az elmúlt tizenhét év botrányok nélkül telt, az egyházmegye nincs rosszabb helyzetben, mint amikor átvette. Tizenkét éve átesett egy szívműtéten, de ma is tud dolgozni. Mindez Isten nagy ajándéka - összegezte Márfi Gyula.

Szerinte a papoknak a legfilozofikusabb mondandót is követhetően, érthetően kell előadniuk. Ezért beszédeiben nem szokványos példákat is hoz: prédikációban olykor nagy költőik sorait, máskor az 1970-es-80-as évek dalszövegeit idézi, vagy akár a legfrissebb sporteseményeket említi meg. Erről azt mondta: a vallás irodalmi vonatkozásait tudatosan kereste, hogy érvelni tudjon a gyermekkorát meghatározó Isten-tagadó társadalomban Isten létezése mellett, míg a táncdalokkal (John Lennon, Máté Péter, Adamis Anna szövegeivel) és a sportképekkel színesebbé, érthetőbbé teszi mondandóját.

Örül, ha egy-egy sportoló keresztet vet verseny előtt vagy után, mert ez egy szelete a vallásosságnak, és jó példát mutat másoknak.

A sport szeretete gyermekkorától áthatja, elsőként a futball és a sakk, ami számára a kis zalai faluban is elérhető volt; a focit és a teniszt ma is nézi, mert a klasszikus zene hallgatása mellett ezek kikapcsolják - mesélte. A sportban, de a szórakozásban, a munkában, sőt a vallásban is ártalmas az, ami túlzott - figyelmeztetett az érsek.

Az egyházban van egyfajta állandóság, az alapvető tanításon nem változtatnak, sem a hitbéli, sem az erkölcsi tanításokon, ami változhat, az a stílus - fejtette ki.

Egyszerűnek, szerénynek, nyitottnak kell lennie a papságnak - szögezte le Márfi Gyula, aki szinte minden világi meghívást elfogad, mert így lehetősége adódik akár parkettagyárban, wellness-szállodában, tankonyhában, serfőzdében vagy világi iskolában is az egyház tanításait szimpatikusan és érthetően közvetíteni. A cél elvinni az evangéliumot a perifériákra is. Ebben még sok tennivalónk van - fűzte hozzá.

Márfi Gyula érseki jelmondata: a szeretet nem múlik el soha.

"Rájöttem arra, hogy a szeretetnek nemcsak erkölcstana, hanem filozófiája és dogmatikája is van. Isten számos cselekedetére nincs más magyarázat, mint a szeretet. Az igaz szeretet pedig nem múlik el soha" - húzta alá az érsek.

Márfi Gyula 1943. december 17-én született a Zala megyei Pördeföldén. Az általános iskola befejezése után a pannonhalmi bencés gimnáziumba járt, majd a budapesti központi szemináriumban végzett. 1967. június 18-án szentelték pappá Szombathelyen, majd a budapesti hittudományi akadémián doktorátust szerzett. 1976-ban francia ösztöndíjjal Párizsban tanulhatott tovább, ahol a katolikus egyetem ökumenikus intézetében két év alatt újabb diplomát szerzett. A szombathelyi püspökségen 17 évig szolgált, előbb püspöki titkárként, majd irodaigazgatóként. II. János Pál pápa 1995-ben egri segédpüspökké nevezte ki, és püspökké szentelték. 1997-ben nevezték ki veszprémi érsekké.be

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Harminchét ülést tartott az idén a kormány

A tanácskozások során mintegy 1700 törvényjavaslatot, kormányrendeletet és -határozatot tárgyaltak… Tovább olvasom