Kisalföld logö

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 4°C | 14°C Még több cikk.

Egyházi vezetők pünkösdvasárnapi szentmiséket, istentiszteleteket tartottak

Pünkösd alkalmából vasárnap szentmiséket, istentiszteleteket tartottak országszerte.
Pünkösd alkalmából vasárnap szentmiséket, istentiszteleteket tartottak országszerte; Esztergomban, Debrecenben és Budapesten egyházi vezetők ünnepi liturgia keretében emlékeztek meg a Szentlélek eljöveteléről.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában egyebek között arról beszélt, sokszor megfeledkezünk arról, hogy többek vagyunk látható és halandó önmagunknál. Isten üdvösségre, örök boldogságra szán, közben szabadsággal ajándékoz meg minket - mondta a pünkösdvasárnapi szentmisén.

"Válságokról, csüggedésről, elöregedésről, a hétköznapi élet kilátásainak bizonytalanságáról szólnak körülöttünk a hírek, de sokszor ezt mutatják saját tapasztalataink is. Csakhogy az életünk több ennél!" - jelentette ki a bíboros a bazilikát megtöltő hívők előtt.

Erdő Péter hangsúlyozta, hogy akinek a földi életén túlra tekint a reménye, aki megtapasztalja, hogy együttműködhet a Szentlélek isteni erejével, annak élete, otthona van a jövőben. Nemzetsége, családja, vagy szellemi családja áldott és áldás hordozója az emberek között.

A szertartás keretében esztergomi és a főegyházmegyéből érkező fiatalok és felnőttek részesülnek a bérmálás szentségében.

Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a debreceni Nagytemplomban hirdetett igét. Pünkösd a nagy megvigasztalás csodálatos üzenetét jelenti - mondta a püspök az úrvacsorás istentiszteleten.

"Pünkösdkor örömmel tudatjuk, hogy megszületett az anyaszentegyház, hogy megszületett a megvigasztalt embereknek, a vigasztalni tudó és vigasztalni akaró embereknek a közössége" - hirdette a szószékről a Zsinat lelkészi elnöke.

Hozzátette: pünkösd a nagy fellélegzés ideje is, mert "eljött közénk Isten országa". A nagy fellélegzés napja, amikor a megvigasztalt, helyére került emberek végre tudják mi a dolguk, s a Szentlélek jelenlétében olyan emberekké válnak, akiknek jó a lélekjelenléte, tudják mit kell tenniük.

Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban tartott ünnepi istentiszteleten arról beszélt: pünkösd üzenetének az a lényege, hogy az emberek újra megtanulhatnak örülni; a kereszténység ekkor a Szentlélek eljövetelét ünnepli, amely kiűzi az ember szívéből a bizonytalanságot és a félelmet.

Az ünnepi liturgián a püspök prédikációjában azt mondta, pünkösd arról is szól, hogy "Isten érthetően szól hozzánk", és lehet örülni annak, hogy újra esély van arra: egyik teremtmény megértheti a másikat, miután belátják, hogy "közös Atyánk van".

Gáncs Péter szólt arról, hogy pünkösd üzenete a sokszínű gyülekezetnek szól, "ahol a különböző emberek találkoznak, és egymást meg tudják gazdagítani".

Pünkösdkor a harmadik isteni személy, a Szentlélek eljövetelét és az egyház megszületését ünnepli a kereszténység. A püspökök erre emlékezve szolgáltatják ki a bérmálás szentségét. Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották az úgynevezett hetek ünnepét, amelyet hellenista hatásra pentékoszténak (ötvenedik nap) neveztek. Az ötvenedik nap eredetileg aratási, hálaadási nap volt. A magyar nyelv – számos más nyelv mellett – ebből származtatja az ünnep ma használatos nevét.

A keresztények kezdettől fogva a húsvéthoz kötötten tartották meg az ötvenedik napot. Pünkösdkor három fontos esemény történt: a Szentlélek eljövetele, az egyház alapítása, illetve az egész világra kiterjedő missziós munka is ekkor vette kezdetét.



hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nyirő József-megemlékezés: főhajtás az író emléke előtt

Méltóságteljesen emlékeztek Székelyudvarhelyen Nyirő József íróra, akinek a hamvait a kialakult jogi helyzet miatt végül nem temették el a rendezvény végén. Tovább olvasom