Kisalföld logö

2016. 10. 01. szombat - Malvin 13°C | 23°C

Bábszínház és revolver - Gyurcsány beszólt Orbánnak

Gyurcsány Ferenc kérdéseire Orbán Viktor válaszolt. A Jobbik törvényileg szüntette volna meg a képviselők politikai álláshalmozását, a Fidesz nem támogatta őket.
1. rész
A magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakításáról, és az új alkotmány értékrendjéről beszéltek a képviselők hétfőn napirend előtt a parlamentben. Kövér László, az Országgyűlés elnöke bejelentette, Tarlós István főpolgármester december 3-i hatállyal lemondott képviselői megbízatásáról.

A Jobbik a nyugdíjrendszer átalakításáról beszélt
Hegedűs Tamás azt mondta, a Jobbik volt az első párt amelyik meghirdette, a magánnyugdíjpénztárak rendszerét meg kell szüntetni, mostanra a kormány elhatározta, felszámolja a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszert.
Hozzátette: a céllal ugyan egyetért a Jobbik, a megvalósítás módjával azonban nem, mivel szavai szerint a párt megtartotta volna az egyéni számlavezetés lehetőségét egy állam által létrehozott pénztárral a második pillérben.
A jobbikos képviselő szerint a kormány "revolvert szorítva a halántékhoz kínál fel úgymond szabad választási lehetőséget". Mindenki tudja, ez nem választás, ez kényszer - jelentette ki.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter közölte: a kormány a magyarországi nyugdíjrendszer reformjáról döntött. Hozzátette, a kormány célja, hogy megvédje az állami nyugdíjrendszert.
Hangsúlyozta: a nyugdíjrendszer átalakítása nem államosítás.
Mindazoknak, akik visszatérnek az állami nyugdíjrendszerbe, a felhalmozott vagyonukat egyéni számlán fogják kezelni - emelte ki.

LMP: a kormány a jövő felélésének politikáját követi
Schiffer András (LMP) a fenntarthatóság magyarázata kapcsán azt mondta, fenntarthatóság alatt a generációk közötti igazságosságot is érti a pártja. Nem szabad ma elkölteni azt, amit holnapra elteszünk - fogalmazott.
Az ellenzéki képviselő szerint a kormány nem szakít az adósságfelhalmozó politikával, a kabinet új kiadási kötelezettséget teremt akkor, amikor a nyugdíjbefizetéseket mai költségvetési célokra kívánja elkölteni.
A kormány a jövő felélésének politikáját követi - jelentette ki.
Szerinte a kormány azt kockáztatja, hogy Magyarországon az emberek a bankszámla-megtakarításaikat sem fogják biztonságban érezni.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt válaszolta: a felelőtlen gazdaságpolitika következtében a magyar államadósság szintje az elmúlt években a GDP-hez mérve 80 százalék közelébe ugrott fel.
Magyarországon körülbelül egymillió munkahely hiányzik, amit a jelenlegi kormány tíz év alatt tud majd megteremteni - ismételte meg, hozzátéve: Magyarországnak a népesedés terén is súlyos adóssága van, legalább egymillió gyermek hiányzik.

A KDNP az új alkotmány értékrendjéről
Harrach Péter az új alkotmány értékrendjéről beszélve azt mondta, az alaptörvényből nem maradhat ki a nemzeti közösség. Az alkotmányban szólni kell Magyarország ezeréves történelméről, a nagyjainkról, a kereszténységről - jelentette ki. A Szent Korona kapcsán azt mondta, hogy az a nemzet egységének megjelenítője.
Véleménye szerint érzékeltetni kell azt is, hogy családban élni jó.

MSZP: "bábszínházat" akar csinálni a kormány a parlamentből
Gúr Nándor (MSZP) szerint vállalhatatlan az, hogy a kormány olyan lépéseket tesz, ami nem az emberek érdekeit szolgálja. Vállalhatatlan, hogy a nemzeti közfoglalkoztatási programra feleannyi pénz van a költségvetésben, mint tavaly - jelentette ki. Hozzátette: az is vállalhatatlan, amit a kormány a magán-nynyugdíjpénztári megtakarításokkal csinálni akar.
Szerinte az önkormányzatok autonómiáját is csökkenti a kormány.
"Bábszínházat" akar csinálni a kormány a parlamentből - jelentette ki.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt válaszolta: fenntarthatatlan költségvetést örökölt a mostani kormány. Kiemelte, a Fidesz-KDNP-kormány azt a célt tűzte ki, hogy rövid távon végrehajtja Magyarország pénzügyi konszolidációját.
A miniszter közölte: a kormány jövő év tavaszán bejelenti azt a növekedési és stabilitási programot, ami szerkezeti reformokkal fenntarthatóvá teszi Magyarország gazdaságát.


2. rész
A közfoglalkoztatásról, a vörösiszap-katasztrófa utáni rehabilitációról, Alföldi Róbert színházigazgatói tevékenységéről és a családok támogatásáról volt szó többek között az interpellációk között hétfőn a parlamentben.

MSZP: miért csökken a közfoglalkoztatásra szánt összeg?
Kovács Tibor, aki Gúr Nándorral közösen adott be interpellációt, azt mondta: a közfoglalkoztatásra fordítandó összeg felére csökkentésével közel negyvenezer ember munkahelye kerül veszélybe. Hozzátette: a gazdaságilag elmaradott térségekben ez jelenti az egyetlen megélhetési lehetőséget sok család számára. Azzal, hogy ez megszűnik, a szegénység és gyermekszegénység fog nőni. Hogyan kívánják megoldani ezeknek a családoknak a megélhetését, miért csökkentik az e célra rendelkezésre álló összeget? - kérdezte az ellenzéki képviselő.
Czomba Sándor államtitkár válaszában leszögezte: nem fog megszűnni a közfoglalkoztatás, s nem jut rá kevesebb, mint idén. Az előző kormány 113,5 milliárdot fordított közfoglalkoztatásra és szociális ellátásra, a jelenlegi kabinet e célra 152 milliárdot különít el, ebből 88,5 milliárd a szociális ellátás és 64 milliárd a közfoglalkoztatás kerete. Olyan rendszert akarnak működtetni, ami éves szinten 200-220 ezer embernek ad majd munkalehetőséget - jelezte.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 245 igen, 89 nem és 12 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

Fidesz: lesz-e rehabilitáció a Marcal-völgyben az iszapkatasztrófa után?
Kovács Zoltán az iszapkatasztrófa nagy területre kiterjedő kárait ismertetve arról beszélt, hogy terület rehabilitációt tartanak szükségesnek a Marcal-völgyében is. Bár az iszaptározóktól negyven kilométerre helyezkednek el az érintett települések, mégis közvetlen kárt szenvedtek. Mikor és mit kíván tenni a szaktárca, hogy a Marcal völgye ökológiai sokszínű és biztonságos élettere legyen az ott lakóknak. Mikor kerül sor a Marcal folyó kotrására, kapnak-e kárpótlást a védekezés miatt elöntött területek gazdái? - kérdezte a fideszes képviselő.
Ángyán József államtitkár hangsúlyozta: a Marcal medrének kotrása azonnali feladat, ha nem érkezik újabb szennyezőanyag, azonnal sor kerül rá. Ezt még célszerű a téli csapadék levonulása előtt megtenni. A kárigényeket bejelentő gazdák kártalanításban részesülnek, a felmérés és a pontosítás ezekben a napokban a feladat - jelezte. Az a cél, hogy ne csak a katasztrófa előtti állapotokat állítsák helyre, ezért azt tervezik, hogy vizes élőhely-rehabilitációs programot indítanak uniós és hazai támogatással, megteremtve a Marcal sokszínű élővilágának életfeltételeit.
A választ az interpelláló Kovács Zoltán és Győrffy Balázs elfogadta.

Jobbik: mikor váltják le Alföldi Róbertet a Nemzeti Színház éléről?
Szávay István (Jobbik) felidézte, hogy az Alföldi Róbert rendezte Magyar Ünnep című drámát a közelmúltban mutatták be a Nemzeti Színházban. A darab szerinte arról szól, hogy megint rúgjanak egyet a magyarságon. Meddig kell még elviselni az SZDSZ utóvédjeinek támadását, ezt a fajta nemzetgyalázást? Mikor hajlandó a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP kormány elmozdítani Alföldi Róbertet? Pontosan mikor történik ez meg? - kérdezte az ellenzéki honatya.
Halász János államtitkár válaszában azt mondta, hogy a kormány számára pontosan ismertek azok a történések, amelyek a közönség érzékenységét próbára teszik. A kormány törekszik a probléma megoldására - fogalmazott, hozzátéve: nem szeretnének úgy meghozni fontos döntéseket, hogy az eredmény köszönőviszonyban sincs a kívánt céllal. "Meghozzuk a szükséges döntéseket, és megfelelő időben, nagy nyilvánosság előtt ismertetjük" - fogalmazott.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 212 igen, 51 nem és 54 tartózkodással igen.

KDNP: hogyan támogatja a kormány a gyermeket vállalókat?
Tarnai Richárd arról beszélt, hogy a közelmúltban a becsült népesség 10 millió alá csökkent, a születések száma pedig nagyobb mértékben csökkent, mint a halálozások száma. Drámaian csökkent a házasságkötések száma is - mondta, hozzátéve: abban egyetértés van, hogy hatékony intézkedésekre van szükség e folyamat megfékezése érdekében. Rámutatott: az elmúlt évek kormányai elvették a gyermekek utáni adókedvezményt, a lakástámogatási rendszert szétverték, valamint lecsökkentették a gyes időtartamát. Az utóbbi évek adótörvényeinek igazságtalansága, hogy a gyermeket nevelők ugyanolyan módon adóznak, mint a gyermeket nem vállalók. Mikortól és milyen módon ismeri el az adórendszer azokat a terheket, amelyek a gyermeket nevelők vállát nyomják? - kérdezte a kormánypárti politikus.
Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában kiemelte: a jövő évtől életbe lépő kedvezmények a kisebb keresetűeknél is teljes mértékben kihasználhatók lesznek. Az új szabályokkal egy három gyermeket nevelő család esetében havi 487 206 forint bruttó jövedelemig egyáltalán nem fizetnek adót a kedvezmény érvényesítésre jogosultak. Számítások szerint így az átlagkeresetűeknél két gyermek esetében havi nettó 20 ezer, háromnál pedig 25 ezer forinttal nő az idei évhez képest a megmaradó bevétel összege - mondta. A kormány szándékai szerint az adószabályok kedvező változásai nem csak több gyermek vállalásra ösztönöznek, hanem arra is, hogy lehetőség szerint mindkét szülő vállaljon bejelentett, adóköteles jövedelmet jelentő munkát.
A képviselő a választ elfogadta.


3. rész
A magánnyugdíj-pénztári befizetésekről, a szakképzésről és a Károlyi Mihály szobránál tartott tüntetésről volt szó az interpellációk között hétfőn a parlamentben.

LMP: magánnyugdíj-pénztári "einstand" történik
Scheiring Gábor az általa magánnyugdíj-pénztári "einstandnak" nevezett kormányzati lépés részleteit kidolgozatlannak tartotta, s azt mondta, semmilyen hatástanulmány nem ismert a következményekről. Szerinte nagy vihart kavart az elképzelés itthon és külföldön egyaránt. A költségvetési tervezetből annyi rajzolódik ki, hogy majd 530 milliárd értékben használná fel a kormány folyó kiadások finanszírozására az egyéni megtakarításokat - mondta. A kormány szándékai és megtakarítások sorsa kifürkészhetetlen. Azt kérdezte, hogy lesznek-e egyéni számlák, ha igen, miért nincs külön alap ezek kezelésére a költségvetésben? - kérdezte.
Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta, hogy a második pillér több kárt okoz, mint hasznot remélni lehet hosszú távon, mert a megtakarítások a mindenkori piaci hullámzásnak és a kezelő pénztárak ügyeskedéseinek vannak kitéve. Eleve rossz konstrukció, tele ördögi körökkel, ezeket meg kell szakítani - jelentette ki, hozzátéve: ezért nyitották meg az utat, hogy szabad döntéssel válasszanak a magán-nyugdíjpénztári tagok az állami nyugdíj, vagy kockázatosabb, tisztán magán megtakarításokon alapuló nyugdíj között. A visszalépő magán-nyugdíjpénztári tagokat semmilyen kár nem érheti, a kormány szándékai és a megtakarítások sorsa a 2011-es költségvetési törvényből kiolvasható - mondta, hozzátéve: a visszalépők követeléseit a tagra elszámolt befektetési portfolió szerint a pénztáraktól egy külön célalap veszi át, ez külön soron látható, és nyugdíjcélú kiadások fedezetére fordítható. Az állam az értékpapírokat, a részvényeket nem azonnal adja el, de nem is célja, hogy részvénytulajdonosság és nagybefektetővé váljon - mondta.
A képviselő a választ nem fogadta el, ugyanakkor a parlament 223 igen és 111 nem szavazattal jóváhagyta.

Az MSZP a kamarák szakképzésben való szerepvállalásáról
Sós Tamás arról beszélt, hogy a kamarák idáig 26 szakmáért voltak felelősek, s a regionális szakképzési bizottságokban eddig is súlyuknak megfelelően jelen voltak a különféle döntéshozatalokban. Felidézve az előző kormány intézkedéseit, azt kérdezte az ellenzéki képviselő, mitől gondolják, hogy az új rendszer eredményesebb lesz a mostaninál? Miért gondolják, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képes lesz többletfeladatait, amelyet a kormányfővel való megállapodásban rögzítettek? - firtatta.
Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta, hogy már eddig is sokkal erőteljesebben jelen kellett volna lenniük a kamaráknak a szakképzésben. Hozzátette: a kamara további szakképesítéseket vesz át, 125-re növelve az eddig gondozott szakképesítések számát. Ezzel nem lett gazdája a szakképesítéseknek, csupán részt vállal az átvett, szakképesítéseket érintő feladatok ellátásában. A kamarák közvetítik a gazdaság munkaerő-piaci igényeit, erősítik a kapcsolatot az oktatási intézmények és a gazdálkodó szervezetek között. Felidézte, hogy a szakmunkás képzés az elmúlt évek rossz döntéseinek hatására válságba kerül, az iskolába kikerülők nagy része nem tud elhelyezkedni. Ezen változtatni kell, amit csak az érintettek, a vállalkozók bevonásával lehet megtenni - szögezte le.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 238 igen, 61 nem és 39 tartózkodó szavazattal elfogadta.

MSZP: milyen intézkedés várható a Károlyi szobornál tartott tüntetés miatt?
Steiner Pál a Károlyi Mihály szobránál tartott tüntetést felidézve, szóvá tette a demonstráción történteket. Tudósításokra hivatkozva azt mondta, hogy a szobor nyakába az egykori politikust Trianonért felelőssé tévő táblát, fejére kipát tettek. Utóbbit egyszer Zagyva György jobbikos képviselő tette a szobor fejére, aki szerinte ezzel nyilvánvalóvá tette a demonstráció antiszemita jellegét, és ezzel súlyosan megsértette a zsidó identitású magyar állampolgárokat és minden magyar demokratát. Károlyi Mihálynak a zsidó valláshoz semmilyen kötődése nincs - mondta. Az esemény diszkrét bája, rendőrök eredményesen csak két magányos ellentüntetővel szemben tudtak intézkedni. Milyen intézkedéseket terveznek, hogy a törvénytisztelő állampolgárokat ne kelljen hasonlókat elszendvedniük, kezdeményez-e eljárást a törvénysértőkkel szemben? - kérdezte.
Kontrát Károly államtitkár válaszában felidézte, hogy amikor előző kormány idején európai neonácik a rendőrség védelme alatt masíroztak, akkor a szocialista politikus budapesti képviselő és országgyűlési képviselő volt. Ezért semmilyen felelősségre vonás nem történt akkor - mondta. A gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, a résztvevők a véleményüket szabadon kinyilváníthatják. A gyülekezés nem valósíthat meg bűncselekményt, s mások jogainak megsértésével nem járhat. E jog gyakorlása csak kivételes esetekben korlátozható - mondta. Kitért arra is, hogy a rendőrség minden esetben, amikor intézkedési kötelezettsége merül fel, a jogszabályokban meghatározottak szerint jár el, így történt most is. A rendőrség nyomozást rendelt el a garázdaság bűntette megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen - közölte, jelezve: ennél többet a nyomozás érdekei miatt nem tudott mondani. A főváros rendeletben írja elő a közterület rendjére vonatkozó szabályokat, a főpolgármester jogkörébe nem kívánnak beavatkozni.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 252 igen, 53 nem és 9 tartózkodó szavazattal elfogadta.


4. rész
Az MSZP három politikusa is a miniszterelnökhöz fordult hétfőn az azonnali kérdések során a parlamentben.

Gyurcsány Orbánt kérdezte a parlamentben: miért fél a saját népétől?
Gyurcsány Ferenc azt kérdezte a parlament plenáris ülésén Orbán Viktortól, hogy miért fél a saját népétől, és arra szólította fel: adja meg a népnek a döntés jogát a nyugdíjról, az új alkotmányról és a polgári Magyarországról.
Az azonnali kérdésre adott válaszában a miniszterelnök azt mondta: az beszél félelemről, aki fél. Orbán Viktor szerint ez az elszámoltatástól való félelem és az Országház nem a személyes problémák megtárgyalásának a helye.
Gyurcsány Ferenc úgy válaszolt: a fenyegetés nem jó tanácsadó és a kormányfő ezzel hiába próbálja megakadályozni, hogy kinyilvánítsák: nem erre kapott felhatalmazást. Azt mondta Orbán Viktornak, hogy ha demokrata, akkor ne fenyegesse se őket, se mást, és ne bujdokoljon, ne legyen gyáva.
A miniszterelnök erre reagálva viszont leszögezte: tisztesség ügyében nem kérnek kioktatást az MSZP-től, különösen nem Gyurcsány Ferenctől.

Az MSZP a magánnyugdíjpénztárakról
Simon Gábor (MSZP) a kormányfőhöz fordulva azt mondta, hogy a kormány ráteszi a kezét hárommillió ember megtakarításaira. Kijelentette, hogy ez nem szabad választás, hanem "nyílt zsarolás, cinikus maffiamódszer". Szavai szerint rövidtávú előnyökért kár felélni a jövőt.
Orbán Viktor azt mondta, hogy akiket a nyugdíjpénztárakba bekényszerítettek, átlagosan több mint százezer forintot vesztettek és a lépés átlagosan több mint ezermilliárdba került a költségvetésnek. Szavai szerint a kötelező magánnyugdíjpénztár egy "MSZP-pénztár", aminek lényege, hogy az adófizetők pénzét az MSZP holdudvarához tartozó pénzemberek és pénzügyi körök számára privatizálták. Kormánya intézkedéseiről elmondta, hogy nyugdíjmentő intézkedéseket hoztak, rövid és hosszú távon is biztonságba helyezték mindenki nyugdíját.

Jobbik az oktatásról
Dúró Dóra (Jobbik) arról beszélt, hogy a Magyar Nemzet online kiadásában kiszivárgott "Pokorni-Hoffmann paktum néven híressé vált dokumentum" két területen is visszalépést jelent és nem nevezi meg a konkrétumokat.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár közölte, hogy a minisztérium honlapján megjelent törvénytervezet koncepció mindmáig megállja a helyét. Hozzátette, hogy a képviselő által Pokorni-Hoffman paktumnak nevezett emlékeztető nem írja felül a koncepcióban szereplőket.

LMP a határon túli média támogatásáról
Dorosz Dávid (LMP) azt mondta, hogy a Szülőföld alap őszi pályázatának eredményei alapján több romániai magyar lap és portál sem kap támogatást.
Rétvári Bence államtitkár úgy válaszolt, hogy a nyáron a kormány egy elkésett előkészítést örökölt, ezért írtak ki egy második körös pályáztatást. Közölte, valóban nem biztos, hogy mindenki kap támogatást, de véleménye szerint sikerült elérni, hogy a korábbinál nagyobb összegek, több mint 1,3 milliárd forint jussanak határon túli intézményekhez.

A Fidesz az étrendkiegészítőkről
Kupper András (Fidesz) a nemzeti erőforrás minisztertől kérdezte, hogy miért nem kell senkinek engedélyeznie az étrendkiegészítők forgalmazását.
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter kijelentette, a kormány egyik fő törekvése a lakosság egészségének fokozott védelme. Közölte: nyáron vizsgálatot kezdeményeztek egyes hamisított étrend-kiegészítők ügyében. Kijelentette, ezt követően javaslat született a szigorítás előkészítésére.

A Jobbik az Arany Bika szállóról
Kulcsár Gergely (Jobbik) azonnali kérdést tett fel a nemzetgazdasági miniszternek annak kapcsán, hogy segít-e a kormány a dedreceni Arany Bika szálloda megmentésében, miután annak üzemeltetője csődbe ment.
Matolcsy Görgy azt mondta, hogy a kormánynak nincs lehetősége közvetlenül beleavatkozni a felszámolási folyamatba, de arra figyelnek, hogy azt ne lehessen áron alul eladni.

Az LMP a mezőgazdaságról
Vágó Gábor a vidékfejlesztési tárca államtitkárát kérdezte arról, hogy miért dob mentőöveket a kormány a mórahalmi Mórakert megmentése érdekében.
Ángyán József államtitkár közölte, a kormány programja a kis és közepes családi vállalkozásokat és a helyi gazdaságokat fogja erősíteni. Megjegyezte, hogy a Mórakert esetében a gazdák és a családok érdekében avatkozott be a kormány.

MSZP: túl nagy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium
Hiller István (MSZP) a kormányfőhöz fordult a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma ügyében. Közölte, hogy az öt területet átfogó minisztérium egy "monstrum", amelyben a különböző területek nem segítik, hanem gyengítik egymást.
Orbán Viktor válaszként arra kérte a képviselőt, vegye figyelembe azt a körülményt, hogy a költségvetési törvényben 3,8 százalékos hiánycél szerepelt, ami hét százalék lett volna, ha nem hoznak egyes esetekben népszerű, másokban fájdalmas döntéseket. Szavai szerint ezek erősen érintették a Réthelyi Miklós által vezetett tárcát is. Kijelentette, hogy a minisztérium a megszorító körülményeket figyelembe véve jól teljesített. Leszögezte, nem látja okát a tárca szerkezetének megváltoztatásának, dacára annak, hogy egyetért abban, ez egy rendkívül széles portfóliójú tárca.

Jobbik a különadókról
Z. Kárpát Dániel a nemzetgazdasági minisztertől kérdezte, hogy tesz-e valamit a kormány a bankokra és a kiskereskedelmi láncokra kivetett különadó áthárítása alól.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott, hogy a biztosítások, az energia és távközlési szektorban nincsenek áthárításra utaló jelek. A bankszektor esetében a PSZÁF vizsgálatot folytat és a bolti kiskereskedelmi szektorban is aggasztó jeleket tapasztalnak, a beszállítókat érintő áthárítások kapcsán.


5. rész
A közfoglalkoztatásról, az egészségügyi dolgozók béréről, a felsőzsolcai árvízvédelmi rendszerről, vas megyei beruházásokról, valamint a nemzeti közfoglalkoztatási programról beszéltek a képviselők hétfőn a kérdések között a parlamentben.

Az MSZP a közfoglalkoztatásról kérdezett
Varga László arról beszélt, hogy közfoglalkoztatásra jövőre mindössze 64 milliárd forintot költ a kormány. Azt kérdezte: miért csökkentette a kormányzat a közfoglalkoztatásra szánt pénzösszeget?
Czomba Sándor államtitkár azt válaszolta: a közfoglalkoztatás tekintetében a forrás nem kevesebb jövőre. Magyarázatként hozzátette: 2010-ben a közcélú foglalkoztatásra 55 milliárd forint volt betervezve. Felhívta a figyelmet arra: az önkormányzatoknak lehetősége lesz arra, hogy négy, hat és nyolc órában foglalkoztassanak.

A Jobbik a rezidensek béréről kérdezett
Gyenes Géza arról beszélt, korábban az egészségügyi tárca jelezte, hogy ki kívánja egészíteni a rezidensek besorolás szerinti bérét. Mint mondta, a rezidens képviseletek jelezték, hogy számukra havi nettó 200 ezer forint lenne az a jövedelemszint, ami itthon, illetve a pályán tartaná a rezidenseket.
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár azt válaszolta: a kormánynak is az a célja a jövőben, hogy a rezidensek havi 200-250 ezer forintot vigyenek haza. Elmondta, hogy az idén végzett rezidensek csaknem fele helyezkedett el úgy, hogy legalább a diplomás minimálbért és ennek ötven százalékát kitevő támogatást kap.

Az LMP az egészségügyi dolgozók béréről
Kaufer Virág arról beszélt, hogy az egészségügyi dolgozók 81 százalékának fizetése nem éri el a bruttó 300 ezer forintot, és kétharmaduk jövedelme 200 ezer forintnál is kevesebb. Ez az új adórendszer miatt azt fogja jelenteni, hogy a gyermektelen, 300 ezer forintot nem kereső dolgozók jelentős része kevesebbet fog hazavinni, mint tavaly - jelentette ki.
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár azt válaszolta: a 2010-es év az egészségügy számára a túlélés éve volt. Közölte: lesz lehetőség bérkorrekcióra.

Fidesz: mi történik a Felsőzsolcát és a környékét megvédő árvízvédelmi rendszer kiépítése kérdésében?
Csöbör Katalin arról beszélt, hogy öt hónap telt el a Felsőzsolcát sújtó katasztrófa óta. Mint mondta, az építési vállalkozók egy-két ház kivételével tartani tudták a határidőt. A kormány kiválóan irányította az újjáépítést - jelentette ki. Feltette a kérdést: mi történik a Felsőzsolcát és a környékét megvédő árvízvédelmi rendszer kiépítése kérdésében?
Ángyán József államtitkár azt válaszolta: a kormánynak mindent meg kell tennie az árvízi védekezés érdekében. Közölte: szükség van záportározók és árvízcsúcsot csökkentő tározók megépítésére. Ezek a beruházások jelentősen csökkentik Felsőzsolca árvízi fenyegetettségét - tette hozzá.

A Jobbik a Vas megyei beruházásokról beszélt
Bana Tibor arról beszélt, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében sem javul Vas megye helyzete. Példaként hozta fel, hogy nem történik meg a Szentgotthárd és az országhatár közötti út felújítása.
Fónagy János államtitkár azt válaszolta: a jobbikos képviselő olyan beruházásokat kér számon, melyeket a szocialisták ígértek meg úgy, hogy a döntésük mellé nem rendeltek pénzt. Vas megye nem áll a vesztesek oldalán - jelentette ki, majd hozzátette: Körmend több mint egymilliárd forint támogatást kap.

Jobbik: mikor dolgozza ki a kormány a nemzeti közfoglalkoztatási programot?
Farkas Gergely az Út a munkához programról kérdezett. Mint mondta, a kormány közölte, hogy megszünteti ezt a programot, de azt nem jelezte, hogy mit hoz létre helyette. Azt kérdezte: mikor dolgozza ki a kormány a nemzeti közfoglalkoztatási programot? Czomba Sándor államtitkár azt felelte: az Út a munkához program rossz volt, ezért módosítani kell rajta. Hozzátette: az új program januártól indul.


6. rész
Az Országgyűlés hétfőn döntött arról, hogy - a Jobbik javaslata alapján - parlamenti vizsgálóbizottság tárja fel az ajkai térségben október elején történt iszapömlésért viselt felelősséget. Határoztak a képviselők a népszámlálási, illetve a kormánytisztviselőkről szóló törvény módosításáról is, valamint szigorították az ügyvédi kamarai tagság feltételeit.

Elutasított tárgysorozatba vételek
Az Országgyűlés nem vette tárgysorozatba a szocialista Szekeres Imrének a természetes személyek adósságrendezési eljárásáról szóló törvényjavaslatát, valamint azt a jobbikos indítványt sem, amely megtiltotta volna, hogy országgyűlési képviselő polgármester, alpolgármester, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, megyei közgyűlés elnöke, alelnöke vagy tagja, a fővárosi közgyűlés tagja, helyi önkormányzati képviselő, települési kisebbségi önkormányzati képviselő, illetve önkormányzati bizottság tagja legyen.
A kormánypártok elutasító szavazatát Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azzal indokolta, hogy az Országgyűlés létszámának - az alkotmányban is rögzített - kétszáz főre csökkentésével ez a kérdés mindenképp a Ház el kerül. Hozzátette azonban: nem érdemes az emberek akaratát megkérdőjelezni, márpedig a polgármesteri címet is betöltő országgyűlési képviselőket mindkét tisztségükre megválasztották.

Igen az agrárgazdaság tavalyi helyzetéről szóló jelentésre
A képviselők elfogadták a kormány és a Szuverén Jeruzsálemi, Rodoszi és Máltai Szent János Katonai és Ispotályos Rend közötti együttműködési megállapodás kihirdetését. A szerződést a Szuverén Máltai Lovagrend nagymestere 2009. februári magyarországi látogatásakor kezdeményezte. Jóváhagyta a Ház az agrárgazdaság 2009. évi helyzetéről szóló jelentést is, amelyet a kormánypártok mellett a Jobbik is támogatott, az MSZP és az LMP viszont ellenezett.

Szigorodnak az ügyvédi kamarai tagság feltételei
Jövő évtől szigorodnak az ügyvédi kamarai tagság feltételei. Az Országgyűlés a kormánypártok támogató szavazatával, 258 igen vokssal, 60 nem ellenében, 44 tartózkodás mellett döntött az ügyvédekről szóló törvény módosításáról; a jogszabály tervezetét Vitányi István (Fidesz) és Rubovszky György (KDNP) terjesztette a parlament elé. A módosítás értelmében a jövő év elejétől a kamarai tagság feltétele legalább egy év ügyvédi, ügyvédjelölti vagy alkalmazott ügyvédi joggyakorlat is a hatályban levő követelmények mellett.
Az előterjesztők ezt azzal indokolták, hogy a hatályos szabályok alapján a jogi szakvizsga megszerzését követően a kamarába fel lehet venni ügyvédként azt is, aki ténylegesen nem szerzett gyakorlatot az ügyvédi hivatásban; a tapasztalatok szerint azonban szükség van a magasabb szakmai elvárásokra.

Parlamenti bizottság vizsgálja az iszapömlésért viselt felelősséget
Országgyűlési vizsgálóbizottság tárhatja fel az ajkai térségben október elején történt környezeti katasztrófáért viselt - elsősorban politikai - felelősséget. A képviselők nagy többséggel, 364 igen szavazattal fogadták el a jobbikos Kepli Lajos határozati javaslatát, amelynek értelmében vizsgálóbizottság alakul a Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett katasztrófa felelőseinek megállapítására, valamint a hasonló szerencsétlenségek megakadályozásához szükséges teendők számbavételére. A tíztagú testületbe a kormányoldal és az ellenzék is öt-öt képviselőt küldhet; a bizottság elnökének személyére a Jobbik, az alelnökére az MSZP tesz javaslatot. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, és azt jövő év novemberéig benyújtja a parlamentnek.

Hetven év felettiek is kinevezhetők nagykövetté
A külképviselet-vezetők esetében felmentést adhat a kormánytisztviselők életkori korlátja alól a miniszterelnök, így a jövőben 70 év felettiek is kinevezhetők nagykövetté A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítását a kormánypárti képviselők támogatásával fogadta el a Ház. Az indítványt Balla Mihály, a külügyi bizottság fideszes elnöke nyújtotta be, hozzá később Vejkey Imre (KDNP) csatlakozott. A javaslatot a kormánypárti politikus úgy indokolta: kiemelkedő érdek, hogy a magyar államot jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező misszióvezetők képviseljék. Az indítvány benyújtásának napján Balla Mihály az MTI-nek elmondta: a parlament szakbizottsága meghallgatta és alkalmasnak találta Szapáry Györgyöt, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadóját a washingtoni nagyköveti posztra. A 72 éves Szapáry György kinevezéséhez ugyanakkor elengedhetetlen volt a törvénymódosítás.

Egy hónapig tart a jövő évi népszámlálás adatfelvétele
A korábban tervezett két hónap helyett harminc nap alatt írják össze jövőre az ország lakosságát; a népszámlálás adatfelvételi időszaka 2011 októbere lesz. Az Országgyűlés több ponton módosította a 2011. évi népszámlálásról szóló törvényt. A változtatásról a képviselők 299 igen szavazattal döntöttek, a kormány javaslatát a Fidesz és a KDNP mellett a Jobbik is támogatta. A népszámlálás adatfelvételi időszakának felére rövidítését az adatok megbízhatóságának szándékával indokolta az előterjesztő közigazgatási és igazságügyi miniszter. Az adatszolgáltatás időpontja így kevésbé távolodik el attól az elvi időponttól - október elsejétől -, amelyre az összegyűjtött adatok vonatkoznak. Pontosítja a javaslat azt is, hogy az adatfelvétel a lakásokra, lakott üdülőkre és a közösségi elhelyezést szolgáló intézményekre (intézetekre) is kiterjed.


7. rész
Az Országgyűlés hétfőn egy nap alatt lefolytatta az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény, valamint a földgáz biztonsági készletezéséről és a földgázellátásról szóló jogszabályok módosításának vitáját, majd el is fogadta a javaslatokat.

Módosult az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény
Az Országgyűlés módosította az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt, miután a Ház 278 igen, 36 nem és 16 tartózkodó szavazat mellett elfogadta a fideszes Koszorú László javaslatát. Ennek értelmében december elsejétől mégsem lehet szöveges üzenetben bejelenteni az alkalmazott adatait az adóhatóságnak. Az előterjesztő expozéjában azzal indokolta javaslatát, hogy a telefonos bejelentést az eddigi tapasztaltok alapján kevesen használják, a rendszer további fejlesztése viszont több százmillió forintba kerülne, ami nem térül meg.
Kara Ákos (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az ügyfélkapus regisztrációkkal együtt az elmúlt hónapokban több százezer bejelentés érkezett az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatban. A szocialista Nemény András visszalépésként értékelte a javaslatot, szerinte érdemes lenne fejleszteni a rendszert. Így csökkenne az adminisztráció, gyorsulhatna az ügymenet - hangsúlyozta.
Kalmár Ferenc (KDNP) úgy vélekedett: a telefonos bejelentés nem terjedt el annyira, hogy érdemes lenne "pénzt ölni" bele. Az sms-alapú bejelentési lehetőség bevezetésére ugyanakkor később vissza kell térni - mondta.
Kaufer Virág (LMP) elmondta: tartózkodni fognak a szavazáson, mert bár az sms-rendszer nem életszerű, a munkavállalók továbbra is tb- és nyugdíjbiztosítás nélkül foglalkoztathatók.

Rogán: a nagyfogyasztók és a szolgáltatók érdekét szolgálta a gázár-szabályozás
A földgáz biztonsági készletezéséről és a földgázellátásról szóló törvények módosításának összevont általános és részletes vitájában a javaslat előterjesztője, a fideszes Rogán Antal kijelentette, hogy az árszabályozás magyarországi mechanizmusa rossz volt, a nagyfogyasztók és a szolgáltatók érdekeit jelenítette meg. Megjegyezte, hogy nyáron olyan indítvány került a parlament elé, amely lényegében gázárstoppot vezetett be. Szavai szerint a mostani javaslat elfogadásával lehetővé válik, hogy jövőre a lakosság kétharmada számára egyáltalán ne, vagy legfeljebb egy százalékkal emelkedjen a gázár - mondta, hangsúlyozva, ennek érdekében módosítják az árképletet.

Kormány: a törvényjavaslat a fogyasztók érdekeit támogatja
Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkár kijelentette: a kormány elkötelezett a magyar családok védelme mellett. Leszögezte, a törvényjavaslat szolgálja a fogyasztók érdekeit, valamint kellő mozgásteret biztosít a kormány és a szakminiszter számára, hogy az egyetemes szolgáltatásban részesülő kisfogyasztók díjaiban is érvényesítse a hazai kitermelés és a nyugat-európai piac kedvező hatásait.

A KDNP támogatja a javaslatot
A kereszténydemokrata Spaller Endre közölte: a gázármoratórium nemcsak fogyasztóvédelmi, hanem szociális kérdés is, a KDNP ezért támogatja a javaslatot. MSZP: a kiszámíthatóság és az átláthatóság ellen hat a javaslat A szocialista Puch László szerint megtört egy hagyomány azzal, hogy a parlamentnek három nap alatt kell elfogadnia egy ilyen mértékű energetikai szabályozást; úgy vélte, ez inkább megfelel egy diktátumnak. Kijelentette: az, hogy a szabályozás kapcsán miniszteri rendeletről beszélnek, gyengíti a kiszámíthatóságot. Összességében úgy vélekedett: a törvénymódosítás az átláthatóság ellen hat.

A Jobbik a rövid határidőt bírálta
A jobbikos Z. Kárpát Dániel közölte: támogatják azt a szándékot, amely "a szabadpiaci praktikáktól" akarja védeni a fogyasztókat, de bírálta, hogy csak három nap áll rendelkezésre az előterjesztés megtárgyalására. Úgy vélte, hogy az csak tüneti kezelést kíván adni. A tervezet legnagyobb hibájaként értékelte, hogy "megspórolja a távlatokat", így a jövőben tovább nőhet az ország importfüggősége. LMP: hosszú távon sokba fog kerülni Jávor Benedek (LMP) azt mondta: a mesterséges árleszorítás hosszú távon sokba fog kerülni az országnak. Kijelentette, hogy a döntés hatása nem éri el a leginkább rászorulókat, az nem ösztönöz takarékosságra, miközben versenyhátrányban tartja a megújuló energiaforrásokat. Megjegyezte, hogy a törvény a hosszú távú fűtésberuházások alkalmával a gázüzemű fűtés felé tereli a beruházásokat. Hangot adott annak a véleményének, hogy a szociálpolitikai célokat nem hatósági árakkal kell kezelni.

Hatósági ára lesz a kitermelt- és importgáznak
Ezt követően az Országgyűlés 295 igen szavazattal, 52 nem ellenében hagyta jóvá a földgáz biztonsági készletezéséről, valamint a földgázellátásról szóló törvények módosítását. Így hatósági ára lesz a lakosságot ellátó egyetemes szolgáltatásban a hazai kitermelésű és az import földgáznak, valamint a jelenlegi 1,2 milliárd köbméter helyett legalább 600 millió köbméterre csökkenthető a biztonsági földgáz tartalék. A földgáz biztonsági készletezéséről, valamint a földgázellátásról szóló törvények Rogán Antal (Fidesz) által kezdeményezett módosítását a kormánypártok mellett a Jobbik is támogatta, az MSZP és az LMP ellenezte. A jövőben - a lakossági fogyasztókat jellemzően ellátó - egyetemes szolgáltatás esetében a hazai kitermelésű, valamint az import földgázforrások árát a Magyar Energia Hivatal javaslata alapján az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Az indoklás szerint ezzel biztosítható, hogy az egyetemes szolgáltatásban részesülő kisfogyasztók díjaiban is megjelenhessen a nyugat-európai gázpiacok alacsonyabb árainak kedvező hatása.


8. rész
A magánnyugdíj-pénztári törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott a parlament hétfő esti munkája. A szocialista frakció a javaslat tárgyalásának kezdetén kivonult az ülésteremből.

Cséfalvay: elkezdődhet az állami nyugdíjpillér átalakítása
Az Országgyűlés előtt lévő nyugdíjtörvények elfogadásával megkezdődhet az állami nyugdíjpillér átalakítása - mondta hétfői parlamenti expozéjában Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot indokolva az államtitkár kifejtette: az alapvetően elhibázott 1998-as nyugdíjreform miatt oly mértékben nőtt meg az állami nyugdíjkassza hiánya, hogy azt a kormánynak már nem állt módjában kezelni. Hozzátette: az állami nyugdíjalap 900 milliárd forintos hiánnyal zárná a következő évet, ami megengedhetetlen, ráadásul a konvergenciaprogramot is veszélyeztetné. Így sürgető, strukturális változásokat magukban foglaló döntéseket kellett és kell hozni az Országgyűlésnek - mondta Cséfalvay Zoltán, megjegyezve, hogy a Ház előtt fekvő javaslattal orvosolhatók a vegyes nyugdíjrendszer problémái, és elkezdődhet az állami nyugdíjpillér valódi átalakítása.

Fidesz: mindenki jól jár a változtatásokkal
A Fidesz szerint mindenki, vagyis a mai nyugdíjasok, illetve az állami nyugdíjrendszerbe most visszalépők is jól járnak a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvénymódosításokkal - mondta Selmeczi Gabriella a párt vezérszónoka, a javaslat hétfő esti általános parlamenti vitájában. A nyugdíjvédelmi megbízott szerint az új nyugdíjrendszerben a jelenlegi nyugdíjasok azért járnak jól, mert az állami nyugdíjkassza biztonságba kerül azáltal, hogy a jövőben abból már nem hasíthatnak ki évről-évre nagyobb összegeket a magánnyugdíjpénztárak számára. Kiemelte: a "biztonságot nyújtó állami nyugdíjrendszerbe" visszalépő korábbi magánnyugdíj-pénztári tagok pedig semmilyen kár sem éri, mivel a törvénymódosítások egyebek mellett továbbra is lehetőséget biztosítanak az egyéni számlavezetésre az állami nyugdíjrendszerben. Selmeczi Gabriella aláhúzta továbbá, hogy a korábban 14 hónapra átirányított magánnyugdíj-pénztári befizetéseket jóváírják az állami nyugdíjrendszerbe átlépőknek, így ők később erre az időre teljes öregségi nyugdíjat kapnak.

Jobbik: a kormány nem nyúlja le a pénztártagok megtakarításait
A Jobbik szerint nem igazak azok az állítások, amelyek szerint a kormány "lenyúlná" a magánnyugdíj-pénztári tagok megtakarításait, mivel a kötelező magánnyugdíjpénztárak esetében nem is lehet valódi megtakarításokról beszélni - mondta Hegedűs Tamás, a párt vezérszónoka hétfő este a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvénymódosítások általános parlamenti vitájában. Az ellenzéki politikus szerint a kötelező magánnyugdíjpénztárak esetében nem másról van szó, mint a munkavállalóktól "így is, úgy is" levont nyugdíjjárulék "eltérítéséről". Hegedűs Tamás ugyanakkor hangsúlyozta, hogy pártja szerint a kormány nem valós választási lehetőség elé állítja az embereket, hanem "nyilvánvaló fenyegetést" mutat azzal is, hogy nem az állami nyugdíjrendszerbe való átlépésről, hanem a magánpénztáraknál maradásról kell határozni.

LMP: nincsenek biztosítékok a törvényben
Az LMP szerint nincsenek biztosítékok a magánnyugdíj-pénztári törvényben és több módosító indítványt is benyújtanak; a párt a többi között egyéni számlavezetést szeretne. Vágó Gábor, a párt vezérszónoka az általános vitában azt mondta, a törvény benyújtásával "újabb mérföldkőhöz érkeztek a jogállamiság lerombolásának útján". Úgy vélte, ha valakiktől meg kell menteni a nyugdíjakat, akkor azok a kormány tagjai. A képviselő hangsúlyozta, nem lehet szabad választásról beszélni, egyszerűen kivezetik a rendszerből a második pillért. "Miért kell a porhintés?" - tette fel a kérdést hozzátéve, mindenki tudja, hogy államosítani akarják a magánnyugdíj-pénztári rendszert. Azt hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslatban nincs semmilyen garancia arra, hogy "nem lopják el" a megtakarításokat. A törvény részletei kidolgozatlanok, nincs hatástanulmány sem, nincsenek válaszok azokra a kérdésekre, hogy hogyan tervezik a vagyon átvételét, vagy mi lesz az emberek pénzével. Vágó Gábor szerint ez azért van, mert improvizáltak, csak a felelőtlen pénzosztás következményeit akarják orvosolni.

Jobbik: 2016-ig kimászhat az ország az adósságspirálból
Pősze Lajos (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy azzal a pénzzel, ami a magánnyugdíj-pénztárakból az államkasszába kerül 2016-ra az ország kikerülhet az adósságcsapdából, 55 százalék lehet a GDP-arányos adósságállomány és 700 milliárd forintra le lehetne vinni az éves kamattörlesztést. Úgy vélte, ha az ország nem kap gyorsan 2 ezer milliárd forint friss pénzt, akkor még jobban beleesnek az adósságcsapdába, ezért gyorsan kell lépni. Párttársa, Vollner János azt hangsúlyozta, hogy nem hiba, hanem bűn lenne a felhalmozódott vagyont folyó kiadásokra költeni függetlenül attól, hogy az a vagyon hogyan halmozódott fel. Arra kérte a kormányt, hogy építsenek ki egy tőkefedezeti rendszert és stratégiai befektetésekre szeretnék ösztönözni a kormányt. A felszólalást követően az általános vitát az elnöklő Balczó Zoltán lezárta, majd a parlament szavazással részletes vitára bocsátotta a javaslatot.


9. rész
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről (PSZÁF) szóló törvényjavaslat és további két pénzügyi tárgyú indítvány részletes vitájával zárta munkáját hétfőn az Országgyűlés. A Ház - felszólalók hiányában - lezárta a 2011. évi költségvetést megalapozó törvények módosításának részletes vitáját.

Módosító indítványok a PSZÁF-törvényhez
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény részletes vitájában döntően két ellenzéki képviselő, Volner János (Jobbik) és Schiffer András (LMP) ismertette módosító indítványait. Volner János a többi között kezdeményezte, hogy a felügyelet elnökét hat helyett négy évre nevezze ki a köztársasági elnök. Hasonlóképpen két évvel csökkentené az alelnökök és a Pénzügyi Békéltető Testület elnökének mandátumát. Javasolta továbbá, hogy a PSZÁF ne csak legalább ötévenként, hanem minimum kétévente folytasson átfogó ellenőrzést egyebek mellett a szövetkezeti hitelintézeteknél, a felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozásoknál, a kockázati tőkealap-kezelőknél, a befektetési alapkezelőknél, a biztosító egyesületeknél, míg a bankoknál, a szakosított hitelintézeteknél és a biztosító részvénytársaságoknál az ellenőrzés legalább évenkénti legyen. Fennmaradó indítványainak többségében a bírságok értékhatárát javasolta felemelni. A fogyasztóvédelmi bíróság felső határát például a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén kétmilliárdról húszmilliárd forintra.
Schiffer András a többi között azt javasolta, hogy a PSZÁF által kiszabott bírságból származó bevétel 75 százalékát olyan szervezetek számára adják át, amelyek a hitelintézeti vagy befektetési vállalkozás fizetésképtelensége esetén helyt állnak a betétekért, befektetésekért és a károsultakat segítik. Az LMP frakcióvezetője kimondaná azt is, hogy a pénzügyi felügyelet elnöke és alelnöke legfeljebb egyszer nevezhető ki újra.

További pénzügyi tárgyú részletes viták
Az egyes pénzügyi tárgyú törvénymódosítások részletes vitájában egyedüliként felszólaló Vágó Gábor (LMP) irracionálisnak nevezte a javaslathoz benyújtott szocialista módosító indítványokat. Elmondta továbbá: a kormány feltételezhetően azért terjeszti ki a stabilitási törvény intézkedéseit, mert arra számít, hogy a jövő év második felében is lesznek olyan pénzügyi szervezetek, amelyek állami tőkekezességre szorulhatnak.
Schiffer András az egyes állami tulajdonú szakosított hitelintézetekre vonatkozó törvénymódosítás részletes vitájában úgy vélekedett, hogy amennyiben a Fidesz-KDNP valóban szakítani akarna az előző nyolc év magánérdeket a közérdek elé helyező politikájával, akkor nem akarná banktitok mögé rejteni a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) gazdálkodását.
Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkár zárszavában úgy fogalmazott, hogy az átláthatóságot nem célszerű feláldozni az ésszerűség oltárán, a banktitok további lazítása pedig szerinte az MFB hatékony és biztonságos működését veszélyeztetné. Az elnöklő Ujhelyi István mindhárom részletes vitát lezárta, a képviselők várhatóan a Ház következő ülésén döntenek a módosító javaslatokról.

A Jobbik napirend után emlékezett a palesztin szolidaritás emléknapjáról
Németh Zsolt (Jobbik) napirend utáni felszólalásában megemlékezett a palesztin néppel való szolidaritás nemzetközi emléknapjáról, amelyet 1977-ben az ENSZ jelölt ki. A politikus felidézte, hogy 1947-ben ezen a napon osztották fel Palesztinát. Beszélt arról is, hogy "Izraelnél nincs hatékonyabb népirtó állam", és a zsidó állam az elkövetett bűnöket "kiváló pr-rel" tudja eladni.

Ezt követően az Országgyűlés hétfői ülését Ujhelyi István lezárta. A parlament kedden reggel folytatja munkáját.

Olvasóink írták

36 hozzászólás
12
  • 36. mérpontén 2010. december 03. 21:16
    „gjozsi88!

    A kezdetektől magányugdíjpénztártag vagyok!
    A baj csak az, hogy kevesebb a pénzem mint amit befizettem!
    Így teljesen jogosnak tartom a pénztárak megszüntetését!”
  • 35. mérpontén 2010. december 03. 21:12
    „Tudorka!

    Ez a <moderálva....> HAZAÁRULÓ, lekurvázta a magyarokat és országunkat!
    Bele hazudott az emberek szemébe nyíltan, szemrebbenés nélkül!
    Tönkre tette országunkat!
    Én, nem a vittyut védem, hiszen nem látom mit akar, mind addig nem is reagálom le, míg értem meg!
    Viszont ..... még a álság elött is azt hazudta, Magyarország gazdasága stabil, és nem fenyegeti hazánkat a válság. Ehhez képest, a bejelentés másnapján, mi szívtuk meg a legjobban!”
  • 34. gjozsi88 2010. november 30. 17:00
    „máris!
    A Gyurcsány nem államosította a magánpénztárakat, nem korlátozta az Alkotmány Bíróságot és legfőképp nem hozott visszamenőleges hatályú hátrányt okozó törvényt....!”
  • 33. máris 2010. november 30. 15:57
    „Gyurcsány olyanért tesz szemrehányást Orbánnak amit ők követtek el!!”
  • 32. gjozsi88 2010. november 30. 14:51
    „még annyit:

    "A magánnyugdíjakat kezelő milliárdos lopós banda tagjai az MSZP bankjaként működtették azt,
    innen hatalmas összegek kerültek kezelési költség címén olyan kezekbe"

    A legnagyobb vagyonkezelő a magánpénztáraknál az az OTP, melynek vezére az Orbánnal együtt jár foci meccsre....!
    Miről beszélsz?”
  • 31. gjozsi88 2010. november 30. 14:49
    „Túrabakancs!
    Tudod miért nyert 2006-ban az MSZP...mert hihetőbbet igért, ugyanis a Fidesz 4000 milliárdjával szemben "csak" 1400 milliárdot...!
    A katasztrófális helyzetről azt tudjuk, hogy a Viktor juliusban az IMF szükségtelenségét a stabil gazdasággal és költségvetéssel indokolta...a katasztrófa azután következett be....lásd kockázati felárunk 50 bázis ponttal meghaladja a románokét és több mint kétszerese a Bajnaitól átvett 175 bázis pontnak (jelenleg 368 bázis pont)”
  • 30. fortuna54 2010. november 30. 14:26
    „Az a nyugodt,kifinomodot gyurcsány arc.Mindha az ember egy szentet látna.”
  • 29. maradando 2010. november 30. 14:24
    „Parlamentben penge villan,kard csörög. Otthonokban méla csend honol, és űres tányérok csörrennek.:-(”
  • 28. annobon 2010. november 30. 13:57
    „27-hez: "ugyanazok a módszerek, csak más színben" narancsszínű kommunizmus! :)”
  • 27. Stickers 2010. november 30. 13:14
    „Duma, Duma, Duma!

    Ti mi a fenét csináltok megállás nélkül? Azt, amire morogtok: hazudtok reggel délben este és az összes hülye marhát a táborotokba vesztek fel, aki szarhoz sem ért. Összehasonlításnak van alapja: mindegyik volt KISZ titkár, mindegyik családjában volt pártkatona, pártvezér, mindegyik lopja az embert, ugyanazok a módszerek, csak más színben. Úgyhogy szerintem az ilyen véleményekkel a stand up comedy-ben lenne a helyed.”
  • 26. Túrabakancs 2010. november 30. 12:29
    „Stickers!
    Az MSZP azért nyert 2002-2006-ban, mert kihasználta az emberek kapzsiságra
    való hajlamát, valamint azt, hogy akkor még nem ütött be a krach, tehát
    lehetett ígérni fűt- fát a népnek, azok meg be is kajálták ezt az egészet.
    Sajnos az embereknek általában sok idő kell míg kiismernek valakit/valakiket,
    így jött el a kétharmad ideje 2010-ben. Nyílvánvaló hogy ebben a katasztrófális
    gazdasági helyzetben nem lehet kánaánt ígérni a lakosságnak, tehát a türelmetlenkedők
    azok akiknek most jár a szájuk, ráadásul fideszeseknek mondják magukat hazug módon.
    Azzal egyetértek hogy nincsen perfekt politikai párt, de a Fideszt az MSZP-vel összehasonlítani
    olyan, mint a kecsesen ringó fecskét hasonlítanánk össze a recsegfe fingó kecskével.”
  • 25. janika 2010. november 30. 11:42
    „No itt látszik az, hogy, ha egy baromfiudvarban a kakas vörös, akkor a szaporulata sem különb, bármilyen is legyen a színe.”
  • 24. Stickers 2010. november 30. 11:08
    „El kell zavarni a vezérkost, mielőtt itt baj lesz, de ha lehet a lehető legagresszívabban. Úgy látszik sem 2002-ben, sem 2006-ban nem fogta fel, hogy azért nem kellett senkinek mert egy idegbeteg barom, aki tök homály a bandájával mindenben, és most is csak azért nyert, mert nem volt ki mást választani és mint Hitler a németeket, úgy vezette meg ez is a birka magyarokat.”
  • 23. öszödiböszme 2010. november 30. 11:08
    „Kedves rick! Abban amit leírtál teljesen egyet értünk, de én csak azért írtam le a fityesz életútját, hogy rádöbbentsem egy-két hozzászólót kik ők valójában. Most úgy állítják be magukat mint a haza és a kereszténység megmentői. Pedig ha torgyánjózsibácsi nem csinálja meg a puccsot kisgazdáknál, nem lehet tudni most hol állna a fityesz. Szóval nekem ezért hiteltelenek.13. Ezek tények! Az is tény, hogy amikor a Parlamentben Trianon emléknap volt ők vonultak ki. Arról nem is beszélve, hogy mindenek voltak csak nem keresztény gyülekezet!annobon! Sajnos én is így látom. Oszd meg, és uralkodj!!”
  • 22. annobon 2010. november 30. 10:47
    „Azért is mondom mindig, hogy az Országgyűlés egy nagy Circus Maximus! A gyűlésen jól egymásnak ugrunk és beletapsolunk a másikba meg kinevetjük, stb. Aztán a szünetekben meg a parlamenti büfében jókat dumcsizunk "ellenzéki" haverjainkkal egy kávé vagy capuccino mellett. Esetleg kitárgyaljuk a Bajnokok Ligája meccseit, vagy azt, hogy kinek milyen téli gumija van a kocsiján...”
  • 21. szocdem 2010. november 30. 10:42
    „19. annobon 2010.11.30. 10:18

    Az "ördög ügyvédjeként" megjegyzem: Orbán akkor is így tartotta volna a fejét meg a szemét, ha nem olvas, hanem szégyenkezve beszél!!!!!!.. Részéről a szégyen persze kizárva, mert ez a Zember semmit sem szégyel, olyan a pártja hogy csak ilyen alakokat futtat fel a közt.elnöki székig is ha kell..”
  • 20. szocdem 2010. november 30. 10:39
    „"17. annobon 2010.11.30. 08:43
    Remélem másnak is feltűnt az a hitelességet nélkülöző jelenet, mikor is Gyurcsány nagyjából felolvasott (legalábbis erősen kipuskázott) kérdésére Orbán szintén FELOLVASTA a választ!"

    Ez a legtöbb emberenk persze hogy nem tűnik fel!

    Egyébként a felszólalást előre, írásban be kell nyújtani, így Orbán megismergette Gyurcsány mondandóját, és írhatott rá egy választ amit csak fel kellett olvasnia. Ez már így van jó ideje, hogy nehogy kibukjon: a hatalmasok elég hülyék ahhoz hogy értelmes gondolatokkal rögtönözzenek egy polémiában. Pár, fogalomzavaros (mint pl. Schmitt) dadogó politiker a Fideszben, vagy az MSZP-ben csak tovább rontaná a képet a parlamentről, ami már így is nagyon siralmas. Ezért találták ki még MDF-ék a "koreográfia" -t.”
  • 19. annobon 2010. november 30. 10:18
    „18-hoz: "Gondolom te még sosem jegyzeteltél arra várva, hogy reagálhass..." De igen, jobbára még főiskolás koromban. De, amit Orbán Úr felolvasott, az nem egyszerű jegyzet volt, hanem egy stilisztikailag és szónokilag is tökéletesen megszerkesztett beszéd. Még azt sem tartom kizártnak, hogy más írta meg helyette... A mellékelt videón persze látszik, amint O.V. pár szót papírra vet Gy.F. kérdése alatt, de utána az is látszik, hogy válaszában többször is papírlapot vált, továbbá szinte teljes terjedelmében felolvassa papírlapjaiból a választ. A reagáló jegyzetek általában címszavakból (kicsit germanizmussal: Schlagwortokból) áll, azt szinte puskaként szokták használni a felszólalók. De nem vitatkozom, nézze meg mindenki a bejátszást és döntse el maga...

    http://www.origo.hu/itthon/20101129-orban-viktor-es-gyurcsany-ferenc-szocsataja-a-parlamentben.html”
  • 18. georgbob 2010. november 30. 10:02
    „17
    Gondolom te még sosem jegyzeteltél arra várva, hogy reagálhass...”
  • 17. annobon 2010. november 30. 08:43
    „Remélem másnak is feltűnt az a hitelességet nélkülöző jelenet, mikor is Gyurcsány nagyjából felolvasott (legalábbis erősen kipuskázott) kérdésére Orbán szintén FELOLVASTA a választ! Akkor most hogy is van ez? Cirkuszt, kenyeret?”
36 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fegyveres rablásért vették őrizetbe a szegedi rendőrt

Munkahelyéről, bilincsben vezették el a Szegedi Rendőrkapitányság egyik, azóta leszerelt… Tovább olvasom