Kisalföld logö

2017. 03. 23. csütörtök - Emőke 5°C | 19°C Még több cikk.

Átalakítják a Kossuth teret Budapesten, költözik a kormány

Az ország alkotmányos főteréhez méltó környezet kialakítását célozza a tér rekonstrukciójáról szóló országgyűlési határozati javaslat. Az MSZP nem szeretne 1944 előtti állapotokat.
1. rész
A Kossuth tér átalakítását, az ország alkotmányos főteréhez méltó környezet kialakítását célozza a tér rekonstrukciójáról szóló országgyűlési határozati javaslat - mondta expozéjában Balsai István (Fidesz) az Országgyűlés szerdai ülésén.

A Kossuth tér átalakítása
A Lázár János és L. Simon László fideszes, valamint Harrach Péter KDNP-s képviselőkkel közösen előterjesztett önálló képviselői indítványában Balsai István a többi közt azt kezdeményezte, hogy a tér átalakítása a kormányzati ciklus végére valósuljon meg, ezzel egyidejűleg a kormány költözzön ki a Parlamentből.
A képviselő emlékeztetett arra, hogy a kormány a második világháború után, korábbi, várban lévő épületeinek pusztulását követően költözött kényszerből a Kossuth térre, az Országgyűlés és a kormány egy épületben való elhelyezését azonban szerinte már semmi nem indokolja.
"Nincs szó kormányzati negyed kialakításáról, megalomán elképzelésekről" - fogalmazott, pusztán arról szól az előterjesztés, hogy a Parlamentet nemcsak tulajdonolni, hanem használni is kizárólagosan az Országgyűlés fogja. "Ezt a célt szolgálja az is, hogy a Kossuth Lajos tér, amelyet úgy jelölünk meg, mint Magyarország alkotmányos főtere, szintén kerüljön kizárólagos állami tulajdonba", és azt csak a törvényhozás használja.
Mint mondta, jelenleg sem az itt dolgozók parkolása nem megoldott, sem a nemzeti ereklyéket látogatók méltó fogadása és bebocsátása az épületbe. Hozzátette: az átalakítással az 1956-os sortűz áldozatainak emlékműve is jól látható lenne.
Elmondta azt is: reméli, hogy az átalakítás költségeit már a jövő évi állami büdzsé tartalmazhatja.

Répássy Róbert: a kormány végrehajtja az Országgyűlés határozatát
Répássy Róbert államtitkár azt mondta: a kormány megvárja az Országgyűlés végleges döntését a Kossuth tér rekonstrukciójával kapcsolatban, és végre fogja hajtani azt.

Fidesz: a tér képzőművészetileg az 1944 előtti állapotokat tükrözheti
Vas Imre (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az átalakítás által visszaállítható lesz a tér képzőművészeti arculatának 1944-et megelőző állapota, valamint szimbolikusan is érvényesül a hatalommegosztás.

MSZP: nem támogatható az 1944 előtti állapot visszaállítása
Burány Sándor (MSZP) minden olyan törekvést támogathatónak tartott, amely a törvényhozó és a végrehajtó hatalom szétválasztását célozza. A kormány elhelyezésének méltónak kell lenni a kabinethez, de figyelemmel kell lenni az ország teljesítőképességére is - tette hozzá.
A politikus azonban nem tartotta támogathatónak a tér 1944 előtti arculatának visszaállítását. Elmondta, bár Károlyi Mihály történelmi szerepét történészek és politikusok vitatják, neki mégis helye van a Kossuth téren, mint ahogy József Attilának is.
"De nemcsak a szobrokról van szó, hanem az 1944 előtti korszakról" - hangsúlyozta, emlékeztetve arra, hogy bár Magyarországnak 1944 után volt olyan kormánya, ami nyíltan fasiszta eszméket vallott, ennek 1944 előtti képei tagadhatatlanul léteztek. Erre az útra akkor lépett az ország, amikor a zsidótörvényeket elfogadták - mondta.

2. rész
Lefolytatta a Kossuth tér rekonstrukciójáról szóló határozati javaslat általános vitáját szerdán délelőtt az Országgyűlés. A KDNP szerint a magyar államiság szimbolikus terének számító terület méltó kialakítása nem tűr halasztást, a Jobbik alkalmasabbá tenné a teret tüntetések lebonyolítására, az LMP a kordonok és láncok eltüntetését szorgalmazza, és a Jobbikkal együtt a várható költségekre kíváncsi.

KDNP: modern, XXI. századi teret szeretnének kialakítani
Pálffy István azt mondta, hogy az első számú cél, a magyar államiság szimbolikus terének számító Kossuth tér méltó kialakítása. Felidézve a történelmi, építészettörténeti előzményeket kijelentette: ez nem tűr halasztást. Sehol a világon ilyen méltatlan helyzetbe a nemzetek demokratikus, állami szimbólumát, épületét nem szokták hozni - fogalmazott a kormánypárti képviselő.
A kereszténydemokrata politikus képtelenségnek nevezte azt az állítást, hogy minden, most itt található műalkotás, szobor - eltűnne. Az viszont igaz, hogy egy modern, XXI. századi teret szeretnének létrehozni - tette hozzá, és a KDNP támogatásáról biztosította az indítványt.

Jobbik: előremutató javaslat kérdésekkel
Staudt Gábor (Jobbik) szerint sok szempontból előremutató a javaslat, de több kérdés vetődik fel. A vagyonkezelés és a zöldterületek rendezésének iránya jó - emelte ki, és nem vitatkozott azzal sem, hogy nőjön a Kossuth tér parkfelülete. Üdvözölte, hogy az 1956-os sortűz áldozatainak is emléket állítanának, és a tervezett 1944-es arculatot, bár pontosan nem látják még, ez mit is jelentene.
A költségbecslésekre ugyanakkor kíváncsi - jelezte -, és sarkalatos pontnak nevezte Károlyi szobrának eltávolítását, szoborparkba szállítását. Frakciótársa, Novák Előd szerint indokolt lenne annak rögzítése, hogy a kormány biztosítsa, a tüntetéseknek a jelenleginél alkalmasabb tere legyen a Kossuth tér. A Jobbik támogatja a kormány távozását is - jegyezte meg, és a javaslat kapcsán azt hangoztatta, hogy nem lehet eltekinteni a közeli Szabadság tér rendezésétől, a szovjet emlékmű eltávolításától.

LMP: sok ponton támogatható a javaslat
Szilágyi Péter nagyon sok ponton támogathatónak tartotta a javaslatot, ugyanakkor szerinte felmerül a kérdés, hogy a főváros által 2008-ban elkezdett rendezési tervvel mi lesz.
Mint mondta, bár érteni véli a nemes gesztust, az alkotmányos főtér kifejezést szeretné, ha valaki, aki alkotmányjogban járatos, elmagyarázná. Hozzátette: nyitottá kell tenni a Kossuth teret, de ha a kordonok és láncok megmaradnak, akkor ez semmiképpen sem valósulhat meg.
Indítványozta, hogy a gyülekezési jog zavartalan gyakorlása is kerüljön megemlítésre a javaslatban. Szintén megjegyezte, hogy még csak hozzávetőleges összeget sem hallottak arról, mekkora összeget szánnak a rendezésre. Nagyon fontosnak tartotta a tulajdonosi helyzet rendezését, és az ellenzéki politikus üdvözölte hozzászólásában a kormány kiköltözését a Parlamentből.

Volner János: nincs racionális magyarázata a költözésnek
Az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese azt mondta, őszinte megdöbbenéssel olvasta a javaslatot. Eddig minden kormány elfért a Parlament épületében, a költözésnek semmilyen racionális magyarázata nincs. A kormány az ingatlangazdálkodás szabályait semmibe véve, az "adófizetők képébe nevetve" számolatlanul költi az adóforintokat saját lakberendezésére.
Turi-Kovács Béla (Fidesz) erre reagálva, azt mondta, nem hiszi ez a Jobbik nagy részének álláspontja. Valamit alkotni szeretnének közös erővel - fogalmazott, hozzátéve: nem hiszi, ne lenne közös cél, hogy az Országgyűlésnek és a kormánynak egyaránt méltó helye legyen.

Balsai István: a gyülekezési jogról sarkalatos törvény rendelkezik
Balsai István az előterjesztők nevében kiemelte: mivel országgyűlési határozati javaslat, nem tartalmazhat sem tervrajzokat, sem költségszámításokat, képzőművészeti tanulmányokat.
A kormány parlament általi ellenőrzése nem fog megszűnni - hangsúlyozta, és a felvetésekre reagálva kitért arra is, hogy a Szabadság tér nem tárgya a javaslatnak. A gyülekezési jogról sarkalatos törvény szól, ennek egyetlen gátja a magánterület. Ilyenről jelen esetben nincs szó - mutatott rá a fideszes politikus.
További felszólaló nem volt, az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta, a részletes vitát a következő ülésen tartják.


3. rész
Az államtitkári expozéval és a vezérszónoki felszólalásokkal megkezdődött a katasztrófavédelemmel összefüggő törvények módosításáról szóló kormányzati javaslat parlamenti általános vitája szerdán.

Tállai: rendkívüli események bekövetkeztekor is biztosított lenne az ország zavartalan működése
Bevezetnék a katasztrófavédelmi bírságot, egységes állami tűzoltóság jönne létre a katasztrófavédelemhez kapcsolódó törvények módosításával - emelte ki a belügyi tárca államtitkára a változtatásokat ismertetve szerdán a parlamentben.
A javaslat célja az ország működőképességének folyamatos biztosítása rendkívüli események bekövetkeztése esetén is, az anyagi javak védelmének fokozott megteremtése - hangsúlyozta Tállai András expozéjában. A 2010 május-júniusi árvízi tapasztalatok, és az októberi kolontári vörösiszap-katasztrófa egyértelművé tették, hogy szükség van a katasztrófák elleni védekezés rendszerének felülvizsgálatára, és megújítására - mondta.
Az államtitkár elmondta, hogy erősítenék a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védelmet, az engedélyezést kiterjesztenék az alsó küszöbérték negyedét elérő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre is.
A módosításokat ismertetve kitért még egy iparbiztonsági hatóság felállítására az ipari üzemek ellenőrzésére, a katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes áruk légi, vízi és vasúti szállítását is ellenőrizhetné és szankcionálhatná. Bevezetnék továbbá a katasztrófavédelmi bírságot, amelynek legkisebb összege 300 ezer, legmagasabb összege 3 millió forint lenne.
Pontosan meghatároznák továbbá a kimenekítés és kitelepítés szabályait, a veszélyeztetett terület elhagyásának kötelezettségét, és a csak engedéllyel történő belépést biztosító rendelkezéseket. Egységes állami tűzoltóság jönne létre, a tűzvédelem állami kézbe helyezésével helyi érdekektől mentes, egységes rendvédelmi rendszert alakítanának ki, amely hatékonyabb tűzvédelmet eredményez - mondta a belügyi államtitkár. Erősítenék a polgári védelmet is, beépítenék az erről szóló 1996.évi jogszabályt, a polgári védelmi kötelezettség a honvédelmi kötelezettség részeként valósulna meg fegyveres összeütközések idején.

Fidesz: biztonságosabbá válhat az ország

A fideszes Kulcsár József Ferenc vezérszónoki felszólalásában úgy fogalmazott, az ország lakossága nagyobb biztonságban tudhatja magát a katasztrófavédelemmel összefüggő törvények kabinet által kezdeményezett módosításainak elfogadása esetén.
A kormánypárti politikus szerint a változtatások után hatékonyabbá válhat a védekezés az elmúlt időszakban egyre gyakoribbá váló természeti és ipari katasztrófák esetében. A törvényjavaslat egyik kiemelt célja, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek ellenőrzésének egységesítése és szigorítása, amit az újonnan felállítani javasolt iparbiztonsági hatóság felügyelhet - fejtette ki.
Kulcsár József Ferenc szerint a hivatásos tűzoltóságok állami kézbe vétele egységesebb és hatékonyabb tűzvédelmet eredményez, ráadásul lehetővé teszi az anyagi források ésszerűbb felhasználását is. Emlékeztetett: az önkormányzatoknak a változtatás után továbbra is lehetőségük lesz önkéntes tűzoltóságok létrehozására.

MSZP: megmaradhat a forráshiány a tűzoltóságoknál

Pál Tibor, az MSZP vezérszónoka mindenekelőtt az önkormányzati tűzoltóságok államosítása ellen szólt, mint mondta a kormány által javasolt változtatással egy olyan "mamutszervezet" jöhet létre, amely további komoly terheket róhat a költségvetésre, így fenntartva a tűzoltóságoknál jelenleg tapasztalt forráshiányt.
Az ellenzéki politikus szerint a javaslat emellett nem ad választ arra sem, miként kerülhet sor az önkormányzatok tűzoltóságaikat szolgáló eddigi beruházásaik kompenzációjára.
Új adóként említette, hogy a javaslat által érintett, többségében vegyi anyagot gyártó üzemeknek a jövőben éves árbevételük 0,1 százalékára rúgó katasztrófavédelmi hozzájárulást kell fizetniük. Pál Tibor szerint a vállalkozások ezt a terhet a fogyasztókra hárítják majd, így a későbbiekben emelkedhet például a vegyszerek, festékek és tisztítószerek ára is.

A Jobbik elfogadhatónak tartja a tervezett változtatásokat
A jobbikos vezérszónok, Volner János szerint pártja alapvetően elfogadhatónak tartja a katasztrófavédelemmel összefüggő jogszabályok, kormány által javasolt változtatásait.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Jobbik továbbra is azon a véleményen van, hogy a polgári védelmet a honvédelmi tárca irányítása alá kellene helyezni a Belügyminisztérium felügyelete alól.
Volner János aláhúzta: egyetértenek az önkormányzati tűzoltóságok állami irányítás alá vételével, hiszen így talán lehetőség lesz a közbeszerzések egységes rendszerben kezelésére.

A megelőzésre fektetné a hangsúlyt az LMP

Az LMP-s Szilágyi László szerint a törvényjavaslat hibásan nem rendelkezik a katasztrófák megelőzéséről, illetve a kockázatokkal arányos felelősségbiztosítással, holott ezek a hatékony védelem legfontosabb elemei lehetnének.
A politikus kifogásolta a tűzoltóságok államosítását is, amellett ugyanis szerinte sem racionális, sem történeti érvek nem szólnak.


4. rész
A katasztrófavédelmi törvény és a kulturális örökség védelméről szóló törvények általános vitájával folytatódott az Országgyűlés szerdai ülése.

Jobbik: a veszélyelemzést nem lehet az önkormányzatokra bízni
Korondi Miklós kiemelte: fenntartják azt a véleményüket, hogy a katasztrófavédelem, a határvédelem és polgári védelem egyaránt honvédelmi feladat. Kitért arra is, hogy ma a veszélyelemzést, tervezést az önkormányzatokra bízzák, nekik azonban sem pénzük, sem információjuk nincs ehhez. A tervezést nem lehet segítség nélkül rájuk bízni, s szerinte a megyei közigazgatáson belül katonai közigazgatás címen összevont szervezetet kellene létrehozni a jelenlegi polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási, védelmi bizottsági, kiegészítő parancsnoksági állományokból.

MSZP: nem megfelelő az ágazati katasztrófa rendszer és a védelmi bizottság viszonyának meghatározása
Göndör István azt mondta, hogy nem talált megfelelő megoldást az ágazati katasztrófarendszer és a védelmi bizottság viszonyának megfelelő meghatározására a javaslatban. A lakossági riasztórendszernél pedig azt kérte, fontolják meg a részletesebb szabályozást.

Fidesz: a biztonság garantálása állami feladat
Babák Mihály (Fidesz) felszólalásában elmondta: a katasztrófavédelem a biztonság kérdése, és a biztonság garantálása mindenkori állami feladat. Éppen ezért a kormánypárti politikus szerint ezt a kérdéskört jól át kell gondolni, meg kell szervezni és "a helyére kell tenni mindent."
Babák Mihály hozzátette: katasztrófák az elmúlt évtizedekben is voltak és "általában az MSZP-kormányzást követően voltak", mert a katasztrófavédelmet rossz állapotban adták át.
A fideszes képviselő szerint "óriási rendetlenség van" a katasztrófavédelem területén, sok esetben nem tisztázottak a feladatok és rengeteg a párhuzamosság is a katasztrófavédelem, a helyi önkormányzatok és a megyék között.
Göndör István (MSZP) úgy reagált: a katasztrófa pártsemleges.

Tállai András: az élet igazolja meg a törvény jogosultságát
Tállai András, a Belügyminisztérium (BM) államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva örömét fejezte ki, hogy a kormánypártok mellett a Jobbik és az MSZP hozzászólásainak többsége is támogató volt a javaslattal kapcsolatban, viszont sajnálta, hogy az LMP nem képes támogatni a törvénytervezetet.
Az államtitkár leszögezte: reményei szerint a törvényjavaslat az esetleges módosításokkal együtt beváltja a hozzá fűzött reményeket és az élet igazolja a majd a jogosultságát.
Az elnöklő Újhelyi István az általános vitát lezárta.

Réthelyi Miklós: a törvény pontosítja a nemzeti és történeti emlékhelyeket
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter: hosszú egyeztetés, szakmai és társadalmi egyeztetést követően elkészült és az elmúlt hetekben a kormány is elfogadta. Ezt megelőzően az első Orbán-kormány 2001-ben alkotta meg a történeti és nemzeti emlékhelyek fogalmát is tartalmazó törvény, azonban az akkori rendelkezések igen általánosak voltak, így a cél nem tudott teljes mértékben megvalósulni.
A mostani szabályozás megtartja a nemzeti és történeti emlékhelyek kategóriáit, de pontosítja azokat és jobban el is különíti őket egymástól. Eszerint történeti emlékhellyé az a helyszín nyilvánítható, amely alkalmas megemlékezések tartására és ahol a nemzet emlékezetére méltó esemény történt, vagy ahol az ország életében irányadó állami döntés született.
A nemzeti emlékhelyeknek ezen kívül többlet követelményeknek is meg kell felelniük: egy adott történelmi korban meghatározó jelentőséggel kell bírniuk, kiemelkedő szerepüknek kell legyen a magyarság, vagy valamely velünk élő nemzetiség önazonosításában, alkalmasnak kell lenniük országos megemlékezések tartására és a magyar összetartozást, vagy a nemzetiségieknek a magyarsággal való összetartozását erősítő és identitásképző jellegüknél fogva a nemzet, vagy nemzetiségi közösség önképében kiemelkedő fontossággal kell bírniuk.
Az egyes helyszíneket ezentúl nem országgyűlési határozattal, hanem kormányrendelettel lehet történeti emlékhellyé nyilvánítani, a nemzet emlékhelyeket továbbra is törvényi formában rendeznék.
A szakminiszter felsorolta a törvény mellékletében szereplő nemzeti emlékhelyeket is: a Budai Vár, a Sándor Palota, a Mátyás Templom, a Szentháromság tér, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Halászbástya, a Kossuth Lajos tér, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Hősök tere, a Rákoskeresztúri Újköztemető 298., 300. és 301.-es parcellái, a debreceni Református Nagytemplom és a Kollégium, a mohácsi Történelmi Emlékhely, az ópusztaszeri Történelmi Emlékpark, valamint a székesfehérvári Koronázó tér.

Fidesz: a javaslat a nemzeti emlékezet serkentésére szolgál
Menczer Erzsébet (Fidesz) azt mondta, hogy a javaslat a nemzeti emlékezet serkentésére szolgál. Hozzátette, akár önálló emlékhelytörvény is születhetett volna, de az, hogy az végül módosító javaslatként születik meg, semmit nem von le annak jelentőségéből.
Emlékeztetett arra, hogy a tervezet szerint történelmi emlékhellyé nyilvánítható az a helyszín, ahol a nemzet emlékezetére méltó esemény történt. Nemzeti emlékhellyé pedig azok válhatnak, amelyek nem csupán egy adott történelmi emlékhely meghatározói, hanem kiemelt fontossággal bírnak a nemzet önazonosságának megteremtése szempontjából.


5. rész
A kulturális örökség védelméről, illetve a magyar nyelv napjáról szóló törvényjavaslatok általános vitájával ért véget az Országgyűlés szerdai ülése.

Jobbik: a Corvin köz és Ágfalva is legyen emlékhely
Pörzse Sándor (Jobbik) üdvözölte a javaslatot, de azt kérte, hogy legalább az indoklásába kerüljön bele egy utalás az 1956-os Kossuth téri sortűzre.
Javasolta, hogy emeljék az emlékhelyek közé a Corvin közt, illetve Ágfalvát. Szavai szerint utóbbi volt a helyszíne a trianoni békediktátumnak érvényt szerezni akaró osztrák alakulatok és a Rongyos Gárda összecsapásának.
Frakciótársa Dúró Dóra szintén a Rongyos Gárda javaslatba foglalását szorgalmazta, szerinte ez a magyarországi nemzetiségekkel való összetartozást is szimbolizálhatja.

KDNP: bővíteni lehet a mellékletet
Pálffy István (KDNP) a javaslat érdemének nevezte, hogy jelentős időt biztosít a módosító javaslatok beadására. Ezt azért emelte ki, mert így - véleménye szerint - lehetőség lesz arra, hogy a tervezet mellékletében felsorolt listáját bővítsék, illetve hogy azt grammatikai szempontból javítsák.
A képviselő megjegyezte, nem mindegy, hogy egy emlékhely országos ünnep vagy országos, állami ünnep megtartására alkalmas. Emlékeztetett arra, hogy vannak olyan, az országhatáron túl lévő helyszínek, például Verecke, Arad, Nándorfehérvár, ahol nem lehet magyar állami ünnepségeket tartani.

LMP: helyes az emlékhely fogalmának tisztázása
Mile Lajos (LMP) közölte, hogy frakciójuk támogathatónak és támogatandónak tartja a javaslatot. Fontosnak nevezte, hogy pontosan tisztázzák a történelmi és a nemzeti emlékhelyek fogalmát.
Kérte, hogy ha egy emlékhelyhez valamely nemzetiség is kapcsolódik, akkor az ott elhelyezett felirat a magyar és angol mellett az érintett nemzetiség anyanyelvén is jelenjen meg.
Helyesnek nevezte a történelmi táj fogalmának megjelenítését a szövegben. Azt is kérte, hogy előre tisztázzák, mi lesz az emlékhellyé nyilvánítás eljárásrendje.

MSZP: megalapozott a módosítás
Hiller István (MSZP) kijelentette, hogy a módosítást megalapozottnak és okos gondolatok megvalósításának tartja. A politikus fontosnak tartotta, hogy a törvényben emeljék ki a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságot. Ezzel kapcsolatban javasolta, hogy a mellékletet bővítő módosító indítványokat csak akkor fogadja el a parlament, ha azzal a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság is egyetért.
Az ülést levezető elnök lezárta a javaslat általános vitáját.

Réthelyi: a magyar nyelv napjának kijelölése megerősíti anyanyelvünk iránt érzett felelősségünket

Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter szerint a magyar nyelv napjáról szóló országgyűlési határozati javaslat "megerősítést és új lendületet ad anyanyelvünk iránt érzett felelősségünk megélésének, az ebből fakadó felelős cselekvésnek".
A tárcavezető a javaslat általános vitájában elmondott expozéjában hangsúlyozta: a kormány oktatás és művelődéspolitikájának is középpontjában áll a "magyar nyelv hagyományos értékeinek megőrzése, új nyelvi értékek létrejöttének bátorítása, illetve a magabiztos és árnyalt anyanyelvhasználat terjesztése".
Kiemelte: a magyar nyelv ügyének a nemzet történetének jelentős eseményéhez kell kötődnie, ezért az Anyanyelvápolók Szövetségének kezdeményezésére a magyar nyelv 1844. évi hivatalossá válásának napját, november 13-át javasolják a magyar nyelv napjává nyilvánítani.

Vita a magyar nyelv napjáról

A fideszes Gergely Dénes egy nyelvstratégia szükségességéről szólt, amely figyelembe veszi a nemzeti kultúra múltját, jelenét és várható jövőjét is.
Frakciótársa Menczer Erzsébet hangsúlyozta: a magyar nyelv összefonódik a magyar önazonosság tudatával, ezért szerinte nyelvünkre úgy kell vigyáznunk, mint saját életünkre. "Korszerűsítsük és óvjuk meg minden külső és belső támadástól" - fűzte hozzá.
Pálffy István (KDNP) felszólalásában leszögezte: ez egy "nagyszerű és egyszerű javaslat": előírja, hogy ünneplejük meg a magyar nyelvet november 13-án és felkéri a kormányt, hogy készítsen ezzel kapcsolatban egy intézkedési tervet.
Nyikos László (Jobbik) azt javasolta, hogy a médiatanács elnökét is vonják be abba a körbe, akikkel a kormány egyeztet az intézkedési terv elkészítése kapcsán.
Zakó László (Jobbik) azt javasolta mindenkinek, hogy minden nap tartsa a magyar nap napjának a napot és próbálja meg ápolni a magyar nyelvet.
Mile Lajos (LMP) leszögezte: pártja természetesen támogatja a határozati javaslatot, de "óvja a parlamentet a kánon-gyártástól és a kényszerítéstől", ehelyett szabados nyelvezetet ajánl az Országgyűlésnek, valamint felhívta a képviselők figyelmét a példamutatás fontosságára.
Korondi Miklós (Jobbik) felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a magyar nyelv nem tagja a finnugor nyelvcsaládnak. Hangsúlyozta, hogy ezt egyre nagyobb számban támasztják alá a finn őstörténészek is.

Kormány: a döntés egy lépés lehet előre
Szőcs Géza államtitkár a vitában elhangzottakra válaszolva azt mondta, hatásosabbnak tartotta volna, ha felkérik az MTA-t, hogy oldja meg azt a problémát, amelyik miatt szinte lehetetlen a magyar nyelv oktatása mások számára. Véleménye szerint ugyanis az MTA egymásnak ellentmondó helyesírási szabályzataival keltett komoly zűrzavart.
Kijelentette, az nem jelent megoldást a problémákra, hogy egy napot kineveznek a magyar nyelv napjává, de ez a döntés talán egy lépéssel közelebb vihet minket ahhoz, hogy a több ezer éves örökséget szégyenkezés nélkül adhassuk tovább utódainknak.
Ezt követően Újhelyi István levezető elnök mind a vitát, mind az ülésnapot lezárta.

Olvasóink írták

23 hozzászólás
12
  • 23. rommel 2011. június 30. 23:30
    „IUX
    LENIN FIÚ VAGY ?
    VAGY CSAK FIZETETT BÉRENC ?
    MOST LELEPLEZŐDTÉL !
    MOND MEG A FÖNÖKÖDNEK , HOGY BUKTA !
    GOOD BY !”
  • 22. iux 2011. június 30. 12:09
    „1120.
    Jó lenne,ha a két narancsot elvennéd a szemed elől!Hogy kedvenc királyod szlogenjével éljek,Te egy olyan lovon lovagolsz,ami döglött!Ráadásul hülyeségeket irsz tényként!Talán a Kisz titkár főnököd nem magyarázta el mit kell irni!”
  • 21. zeta62 2011. június 30. 11:34
    „20. Madarász 2011.06.30. 10:41
    1120. Pl. a tiéd?
    Még komolyan hiszel ezeknek?!

    Nem, nem hisz, de jól fizetnek ezért.”
  • 20. Madarász 2011. június 30. 10:41
    „1120. Pl. a tiéd?
    Még komolyan hiszel ezeknek?!”
  • 19. öröksoproni 2011. június 30. 09:43
    „Ezt nem is akarom már elhinni! Miből? Ennyire ne legyünk már birkák!A fél ország éhezik, közmunkaprogramból akarják a tér átépítését elintézni? Nehogy ám az építőipart lendítsék fel, hadd dögöljön éhen a vállalkozó! Majd ingyenmunkából megoldjuk ezt is!

    És nincs jobb dolguk odabent, mint a magyar nyelv napjáról vitázni? Lassan elfogyunk, a nyelvünket senki nem fogja beszélni.”
  • 18. bojtár 2011. június 30. 06:54
    „Remélem Üzbegisztánba költözik és ott is marad.”
  • 17. 1120 2011. június 30. 05:48
    „11-es hsz.-án jót derültem:
    "Hosszú idők óta végre egy jó hír, költözik a kormány. Bízom benne, hogy jó messzire, például Tibetbe!"

    Nos, oda nem mehet, hiszen most "bizniszeltünk" Kínával, így Tibet kérdését nem lenne jó éppen most feszegetni! :D

    (Néhány ember hsz.-a humor nélkül kibírhatatlan...)”
  • 16. 1120 2011. június 30. 05:44
    „A 10-eske pedig ekként vélekedik (többek között):
    "Szóval, ezek szerint minden rendben van ebben az országban. Nem vagyunk eladósodva...stb."

    De! Jelentem, hogy bizony el vagyunk adósodva! Hármat találhatsz, hogy ki(k)nek köszönhetően! Azzal egyetértek, hogy most valóban nem ez a legnagyobb gond az országban, de egyfelől nem az fog történni, hogy leáll minden fejlesztés és a kormány meghirdeti az "arccal a Kossuth tér felé" tervet, másfelől pedig az általam már említett (és csak papíron megvalósult) Gyurcsány-féle kormányzati negyed terveinek milliárdos költségét a tolvajoknak szépen vissza kell(ene) tenni az államkasszába. Egyszerűbb ez, mint búcsúkor egy pofon! :)”
  • 15. 1120 2011. június 30. 05:36
    „"Már rég ki kellett volna őket költöztetni a Galapagos szigetekre. és elkezdhetnénk az ország rekonstrukcióját is."
    (Ezt 9-es írta....)

    Aha...szóval elkezdhetNÉNK? És áruld már el, hogy kit takar a többes szám első személy? Baromira kiváncsivá tettél! :)”
  • 14. 1120 2011. június 30. 05:33
    „8-as írta: "Még saját választóik érdeke se számít,ha a kormány valamit kiagyal!"

    Ezt te honnan veszed? Elárulom, hogy én "saját választójuk" vagyok és örülök annak, hogy a 3 hatalmi ág végre ilyen értelemben is a helyére kerül! Ha esetleg te is "saját választójuk" vagy (amit kötve hiszek) és emiatt háborogsz, akkor 2014-ben húzd máshová az X-et! Ennyi.
    (Ja és még valami: volt a Gyurcsány-kormány idején egy kormányzati negyed-projekt, amire elszórtak néhány milliárdot, aztán az egészből nem lett semmi! Ehhh.... De rövid itt egyeseknek az emlékezete!)”
  • 13. 1120 2011. június 30. 05:26
    „"MSZP: nem támogatható az 1944 előtti állapot visszaállítása"

    1944 március 19-én Magyarország 46 évre elvesztette állami szuverenitását! Szóval az MSZP-nek (még ilyen vonatkozásban is) jobban tetszik az ezt követő állapot? Hm... Melyik is pontosan? Sztójay Döme bábkormánya talán? Amikor több százezer embert pusztán a származása okán elpusztítottak? Esetleg a Szálasi éra? Netán az 1945 és 1948 között Moszkvából levezényelt színjáték? Rákosi? Kádár illegitim hatalomátvétele? Az 1957-61 akasztások? A (hamis)gulyáskommunizmus, amely felzabálta a jövőt és összeomlása törvényszerű és szükségszerű volt? (Habár ilyen gyors összeomlásra szerintem senki sem számított...)
    Szóval? Van választék az 1944-es esztendőtől számítva, de nekem valahogy egyik sem nagyon jön be...
    (Arről az elképesztő dologról már nem is beszélve, hogy Károlyi szobra még mindig ott éktelenkedik a tér csücskében...SZÉGYEN ÉS GYALÁZAT!)”
  • 12. Sagittarius 2011. június 29. 22:07
    „3. Köszörűs 2011.06.29. 19:27
    "Magyar Szocialista Párt Mit szeretnél még tudni?"

    Nem mondooood!? Ne röhögtess!!
    Magyar????? weheheheheee....
    Szocialista????? weheheheheee...
    Párt???? weheheheee...”
  • 11. embertelen 2011. június 29. 21:59
    „Hosszú idők óta végre egy jó hír, költözik a kormány. Bízom benne, hogy jó messzire, például Tibetbe! Maradjanak is ott.”
  • 10. BsBe 2011. június 29. 21:36
    „Szóval, ezek szerint minden rendben van ebben az országban. Nem vagyunk eladósodva, van pénz bőven pl. nem éppen sürgető felújításokra, átalakításokra. Ami az elmúlt 65 évben megfelelt, az most orsósnak nem megfelelő. Nem csak a parlamentet kell átalakítani, ez magával hozza a Vár átalakítását is, feltehetően nem kevés pénzért.
    Ennek ára lehet pl. az iskolák bezárása az egészségügy let...jása, és hasonló költségcsökkentő intézkedések? Amit ott megspórolnak, azt költik most - mert "Mint mondta, jelenleg sem az itt dolgozók parkolása nem megoldott" - a képviselők kényelmének fokozására.
    Erre az a szó, hogy pofátlanság, nagyon gyenge.”
  • 9. dünnyögő 2011. június 29. 21:10
    „Már rég ki kellett volna őket költöztetni a Galapagos szigetekre. és elkezdhetnénk az ország rekonstrukcióját is.”
  • 8. BJ.MÓVÁR 2011. június 29. 20:47
    „Ilyen álszenteket!" A kormány végre fogja hajtani az országgyűlés határozatát" Az országgyűlés úgy fog szavazni,ahogy a kormány óhajtja,mert itt nálunk nincs a képviselőknek saját gondolatuk,tisztességük!!! Itt a seggnyalás a divat,meg a pártérdek!!Még saját választóik érdeke se számít,ha a kormány valamit kiagyal!”
  • 7. IV.Béla 2011. június 29. 20:42
    „Most komolyan, ezeknek az a legfőbb problémájuk, hogy hogyan alakítsák át a Kossuth teret? Dolgozni mikor lesznek hajlandóak...???”
  • 6. Köszörűs 2011. június 29. 20:07
    „Ha rajtam múlna csak annak a szavazatát fogadnám el aki itt él.Élvezi hasznát,viseli kárát.”
  • 5. Star-Spangled 2011. június 29. 20:06
    „MSZMP,igy mar kicsit erthetobb?????”
  • 4. drKotász 2011. június 29. 19:35
    „"Az MSZP nem szeretne 1944 előtti állapotokat."
    Az biztos hogy nekik inkább a 44 utáni tetszene, álmodozzatok csak elvtársak.:)”
23 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ne verd a sofőrt! - rendőrségi kampány Borsodban és Hevesben

Matricát készített a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztálya a… Tovább olvasom