Kisalföld logö

2018. 01. 18. csütörtök - Piroska 0°C | 6°C Még több cikk.

Alkotmány készül - kényszer nélkül

Az MSZP kivonult, az LMP pedig csak egy vezérszónoki hozzászólás erejéig vett részt az új alkotmány első parlamenti vitájában. A Jobbik szerint az alaptörvényben rögzíteni kellene az élelemhez, a vízhez, a hajlékhoz és az energiához való jogot.

1. rész
A magyar külpolitikáról, az adórendszerről, az élelmiszerárakról és a magyar termelők védelméről beszéltek a kedden napirend előtt felszólaló képviselők a parlamentben.

Jobbik: dilettáns a magyar külpolitika
"Az utolsó csatlós szerepében a dilettáns magyar külpolitika" címmel elmondott felszólalásában a jobbikos Gyöngyösi Márton bírálta a magyar kormányfő közelmúltbeli egyiptomi látogatását, szerinte Orbán Viktor azzal Mubarak három évtizedes diktatúráját legitimálta. Úgy értékelte, ez az eset is rávilágít a magyar külpolitika "végzetes rövidlátására". Önök vagy szervilisek és vállveregetést remélnek atlantista barátaiktól Washingtonban, Brüsszelben vagy Tel-Avivban, vagy dilettáns külügyi apparátust tartanak fenn - mondta, felvetve a felelősök számonkérését. Szerinte Magyarországnak kelet felé kellene nyitnia. Kína, Törökország, Oroszország, Azerbajdzsán, Brazília, Venezuela, Irán és a szuverén arab világ Magyarország természetes szövetségese - tette hozzá.
Németh Zsolt külügyi államtitkár "diszkrét bájt" tulajdonított annak, hogy a Jobbik szerint Magyarország egyszer utolsó csatlós, egyszer pedig Izrael kiszolgálója. Felelevenítette: az elmúlt időszakban Egyiptomban járt a francia miniszterelnök és külügyminiszter, a szerb és az ukrán miniszterelnök, az ausztrál és a ciprusi külügyminiszter, a horvát miniszterelnök, az orosz gazdasági miniszter és az amerikai vezérkari főnök, illetve az amerikai elnök közel-keleti megbízottja is. Rögzítette: Magyarország nem ezen a külpolitikai úton halad, amit a képviselő javasolt.

MSZP: igazságosabb adókat!
A szocialista Szekeres Imre igazságosabb adórendszer bevezetését szorgalmazva arról beszélt, hogy az alacsony jövedelemmel rendelkezők kevesebb pénzt visznek haza az egykulcsos, 16 százalékos adózással. Az ellenzéki képviselő saját, ezzel kapcsolatos javaslataikat ismertetve a tb-járulékok 3 százalékos csökkentését is indítványozta a munkahelyteremtés érdekében. Úgy összegezte: az Orbán-kormány a gazdagoknak adott kedvezményt és ennek az árát megszorításokkal biztosítja, ami a kiskeresetűeket sújtja.
Czomba Sándor államtitkár elutasította az adórendszer megváltoztatására benyújtott MSZP-s javaslatban foglaltakat és kiállt a kormány által kialakított szabályok mellett, amelyeknek arányosságát és családbarát aspektusait hangsúlyozta a többi között. Cáfolta, hogy a jelenlegi adózási rendszerrel a munkavállalók 40 százaléka rosszabbul járt volna, mint ahogy azt Szekeres Imre állította.

LMP: drágák az élelmiszerek
Vágó Gábor LMP-s képviselő arról beszélt, hogy az élelmiszerárak drasztikusan nőttek az elmúlt időszakban. Megoldási javaslatai között említette az "élelmiszer-önrendelkezést", a globális trendek hatásainak kiszűrését, a helyi mezőgazdasági termelés és kiskereskedelem támogatását, illetve különadó kivetését a 300 kilométernél távolabb, külföldön termelt import gyümölcsökre és zöldségekre.
Ángyán József államtitkár egyetértett az élelmiszerlánc lerövidítésének szándékával. Mint mondta, meg kell fordítani az élelmiszerellátás irányát, belülről kifelé, azaz először helyi fogyasztásra, aztán az ország számára, s csak ez után kell exportra termelni. Megjegyezte, készül a magyartermék-rendelet. Kifejezte a kormány elkötelezettségét a helyi gazdaság és és társadalom fejlesztése iránt.

Fidesz: mi a magyar termék?
Font Sándor (Fidesz) elmondta: a dioxinnal szennyezett németországi disznóhús esete kapcsán meglepte, hogy magyar húsipari cégek is tiltakoztak a védelmi intézkedések miatt, mert kiderült, nagy arányban használnak fel import alapanyagot termékeikhez. Magyarnak lehet-e nevezni azokat a szakmai szervezeteket, érdekképviseleteket, amelyek termékeik előállításához 60-70 százalékban külföldi importhúst használnak fel? Mi a magyar élelmiszer definíciója? - kérdezte.
Ángyán József államtitkár az elhangzottakra reagálva kijelentette: nemzeti érdekeket védő, patrióta gazdaság- és társadalompolitikára, ökoszociális piacgazdaságra van szükség. Megerősítette, hogy a húsipari cégek több mint fele zömében import alapanyagokból állítja elő termékeit, ami a helyi termelőket, gazdaságokat károsan érinti. Gyarmati állam képét mutatja most az ország - fogalmazott, hozzátéve: a kormánynak szándékában áll asztalhoz ülni az érintett cégekkel, újratárgyalni a feltételeket és a jövedelemelosztási viszonyokat. Megjegyezte, hogy szabályozni fogják, mi a magyar termék. Létrehozzuk a saját élelmiszerfeldolgozó és -terítő hálózatunkat - fűzte hozzá.


2. rész
Kedden megkezdődött a KDNP-s Salamon László vezette alkotmány-előkészítő eseti bizottság által beterjesztett, az új alaptörvény szabályozási elveiről szóló határozati javaslat parlamenti vitája, amelyről az MSZP kivonult, az LMP pedig csak egy vezérszónoki felszólalás erejéig vett részt rajta.

Salamon alkotmányozási kötelezettségről beszélt
Expozéjában Salamon László azt mondta, alkotmányozási kényszer olyan értelemben nincs, mint 1848-ban, 1920-ban, 1945-ben, vagy 1989-ben volt, de "alkotmányozási kötelezettségünk igenis van".
Kitért arra, hogy a család és a házasság intézményének kiemelt védelmét, az emberi élet fogantatástól számított óvását, és a közpénzügyek elemi szintű szabályozását javasolja egyebek mellett rögzíteni az új alaptörvényben a vezetésével működött testület. Fontosnak tartják, hogy az alkotmány tartalmazza a kereszténységnek, a történelmi múlt vállalásának alkotmányos megjelenítését, a Szent Koronára, mint a magyar államiság kifejezőjére való utalást. Javasolják többek között a nemzeti összetartozás kimondását, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarok iránt; annak rögzítését, hogy a házasság egy férfi és nő legalapvetőbb közössége. Az indítvány alapján az Országgyűlés feloszlatható lenne, ha 12 hónapon belül háromszor vonják meg a kormánytól a bizalmat, vagy nem fogadják el a büdzsét. A konstruktív bizalmatlanság intézményéhez nem írnák elő új miniszterelnök jelölését.
Salamon László elmondta, hogy az új alaptörvény módosításához a javaslat értelmében két egymást követő Országgyűlés kétharmados többsége lenne szükséges.
Kiemelte: a Fidesz-KDNP nem lép át könnyedén azon, hogy az ellenzéki pártok múlt év ősze óta távol maradnak az alkotmányozástól, s az eseti bizottság anyagát a továbbiakban nem szavazásra bocsátandó koncepciónak, hanem vitaanyagnak tekintik.
A határozati javaslathoz módosító indítványt nyújtott be a fideszes Lázár János és a KDNP-s Harrach Péter. Ez külön eljárási szabályokat állapítana meg a házszabályban az új alkotmány megalkotása kapcsán és annak kimondása helyett, hogy az Országgyűlés Magyarország alkotmányának szabályozási elveit a határozat melléklete szerint elfogadja, azt rögzítené: a Ház megállapítja, hogy az alkotmány-előkészítő eseti bizottság feladatát elvégezte, és megköszöni mindazoknak a közreműködését, akik javaslataikkal segítették a testületet feladatának teljesítésében.

Fidesz: a cél, hogy a pártok próbáljanak megegyezni az elvekről
Egy jó alkotmánynak ki kell fejeznie a nemzet összetartozását, tükröznie kell a nemzet múltjának örökségét, a jelen célkitűzéseit, és az állam jövőbeni tevékenységének alapjául szolgáló értékeket - mondta Gulyás Gergely, a Fidesz vezérszónoka.
Közölte: az alkotmánykoncepció vitájának célja, hogy a parlamenti pártok megkíséreljenek egyetértésre jutni az új alkotmány alapjául szolgáló alkotmányozási elvekről, ha ez nem sikerül, akkor pedig legyen mindenki számára egyértelmű, mi az, amiben a pártok egyetértenek és mi az, amiben nem.
A fideszes képviselő szerint nem érv az új alkotmány elfogadásával szemben, hogy nincs alkotmányozási kényszer. Szerinte az alkotmányozás folyamatától távol maradó képviselőknek felelniük kell tettükért a választópolgárok előtt.

Jobbik: a koncepció nem felel meg a valódi rendszerváltás követelményének
A Jobbik szerint a valódi rendszerváltás követelményének a parlament előtt fekvő alkotmánykoncepció nem felel meg. Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik vezérszónoka kijelentette: a 2010 májusában alakult Országgyűlés történelmi kötelessége, hogy helyreállítsa az 1944 márciusában megszakadt jogfolytonosságot. A joghelyreállítás és a valódi rendszerváltás követelményének a parlament előtt fekvő alkotmánykoncepció nem felel meg - értékelte.
Balczó Zoltán jobbikos képviselő szerint az új alkotmány tartalmát tekintve a Fidesz elképzeléseit valósítja meg.

KDNP: szükség van új alkotmányra
Tarnai Richárd, a KDNP egyik vezérszónoka az új alkotmány elkészítése mellett érvelve hangsúlyozta, hogy szükség van egy olyan alapra, amelyre fel lehet építeni a törvényeket és amely kiállja az idő próbáját. A képviselő leszögezte: az elmúlt húsz évben akuttá vált a demográfiai probléma, de az élet, a családok és a gyermekek védelme nem jelenik meg kellő súllyal a hatályos alaptörvényben.
Kitért a környezet és a jövő nemzedékek, valamint a közösségi tulajdon védelmének szükségességére. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a koncepció javaslatot tesz két fontos államcélra, a rászorultakról való gondoskodásra és az ifjúság védelmére is.

Három LMP-s kérés a kormányhoz
Az LMP három dolgot kér a kormánytól az új alkotmány elkészítése kapcsán, hogy garanciát kapjon egy időtálló alaptörvény elkészültéhez - mondta Schiffer András, az LMP vezérszónoka az általános vitában.
Az ellenzéki párt azt kéri a kormánytól, hogy a készülő új alkotmány hatályba lépéséhez vagy megerősítő népszavazás, vagy pedig a következő ciklus jóváhagyó szavazata kelljen, emellett csak az év végig készüljön el az új alaptörvény, végül pedig, hogy haladéktalanul állítsák helyre az Alkotmánybíróság 2010 októberi helyzetét és az "alkotmányvédelem legfőbb szabályaihoz csak négyötödös többséggel lehessen hozzányúlni".
Schiffer András hozzátette: a Fidesz a 2010-es választások előtt nem árulta el, hogy új alkotmányt szeretne készíteni és ez az LMP elnöke szerint "ugyanolyan megtévesztése a választóknak, mint ahogy Gyurcsány Ferenc elhallgatta valódi terveit a 2006-os választások előtt".


3. rész
A képviselői felszólalásokkal folytatódott kedden az új alkotmány szabályozási elveiről szóló határozati javaslat általános vitája a parlamentben.

Fidesz: a jelenlegi alkotmány nem szolgál iránytűként
Varga István (Fidesz) az új alkotmány szükségességét azzal magyarázta, hogy a jelenlegi "toldozgatott-foldozgatott" alaptörvény számozása a kommunista diktatúrát idézi, és az nem felel meg annak a feladatának, hogy a magyarság "iránytűje" legyen a XXI. században.
Közölte: a kormánypártoknak megvan a politikai és jogi felhatalmazásuk az alkotmányozáshoz, valamint hangot adott annak a reményének, hogy az alaptörvényt konzultációk után nemzeti konszenzussal lehet elfogadni.
A politikus hangsúlyozta: a preambulumban utalni kell a Szent Koronára, amelyet meggyőződése szerint "Szent István is viselt". Hozzátette: Orbán Viktor és kormánya "olyan erővel és tökéllyel" helyezte el az ereklyét a Parlament kupolacsarnokában, hogy azt "még Gyurcsányéknak sem sikerült elvinni, és a következő ötszáz évben sem fogja senki elvinni". Ugyanakkor hozzátette: nem hiszi, hogy a Szent Korona-tannak az alaptörvény normaszövegében is meg kellene jelennie.
Felszólalásában az Osztrák-Magyar Monarchiát az Európai Unió előképének nevezte, és arról is beszélt, hogy az új alkotmány elfogadása történelmi lehetőség a trianoni békeszerződéssel szétszakított nemzetrészek egyesítésére.

Jobbik: alapvető jogként kell biztosítani a legfontosabb szükségleteket
A jobbikos Varga Géza reményét fejezte ki, hogy az új alkotmányban megjelenik a "Szent Korona szellemisége", majd úgy vélte, a vita emelkedettségét megzavarta, hogy az LMP-s Schiffer András felszólalásával "belepiszkított a hangulatba".
A magát "gondolkodó vidéki emberként" azonosító képviselő arról is beszélt, hogy az alkotmánynak alapvető jogként biztosítania kell a legfontosabb szükségleteket: az élelmet, a vizet, a hajlékot és az energiát.
Kifejtette, bízik benne, hogy az alaptörvény megrengeti a ma uralkodó "pénzuralmi" világképet, és a "fogyasztói kábulat" helyett például a fenntarthatóságot helyezi előtérbe.

KDNP: a nemzetet és polgárait védő alkotmányra van szükség
Lukács Tamás (KDNP)szerint aki nem vesz részt az alkotmánykoncepció vitájában, nemet mond 1956 és a rendszerváltás értékeire, amelyeket az új alaptörvénynek hordoznia kell.
A jelenlegi alkotmányról azt mondta, hogy "eredete a kommunizmus bűnében fogant", és bár az átmenet idején gyökeresen megváltoztatták, társadalmi legitimációja nem volt, megalkotói is ideiglenesnek tekintették. Feltette a kérdést, működőképesnek tekinthető-e az az alaptörvény, amely képtelen volt megvédeni az embereket Gyurcsány Ferenc őszödi beszédétől, "a nemzetre támadó miniszterelnöktől", a rendőri brutalitástól és az eladósodottságtól. Hozzátette: a parlament kötelessége olyan alkotmányt elfogadni, amely megvédi a nemzetet és polgárait "az erkölcsileg vállalhatatlan külső és belső támadásoktól".
Fontosnak nevezte, hogy az új alkotmány közpénzügyi fejezetet is tartalmazzon.

Jobbik: az MNB köteles a kormány gazdaságpolitikai céljait támogatni
Rozgonyi Ernő (Jobbik) azt hangsúlyozta, hogy az új alaptörvénynek egyértelmű előírásokat kell tartalmaznia a Magyar Nemzeti Bank működésével és kötelezettségeivel kapcsolatban.
Hozzátette, a jegybank a valóságban nem banki funkciókat lát el, hanem közjogi feladatokat teljesít. Szavai szerint az MNB köteles a kormány általános gazdaságpolitikai célkitűzéseit támogatni.
Az ellenzéki képviselő aláhúzta: eszközt kell találni arra, hogy az Országgyűlés érdemében ellenőrizhesse a jegybank tevékenységét. Ezt a többi között úgy érné el, hogy az MNB elnökének meghatározott időnként be kellene számolnia a parlamentnek, és azt sem tartaná elképzelhetetlennek, hogy interpellálható legyen.

Fidesz: a jó alaptörvény garantálja a kiegyensúlyozott viszonyt az állam és polgárai között
Hörcsik Richárd (Fidesz) elmondta: egy jó alaptörvény garantálja, hogy az állam és polgárainak viszonya kiegyensúlyozott legyen, s a megfelelő jogok mellé megfelelő kötelezettségek társuljanak. Kitért arra, hogy a rendszerváltozás előtt Magyarországnak formálisan volt alkotmánya, mégsem mondja senki azt, hogy az ország eleget tett volna alkotmányos kötelezettségeinek. Megjegyezte, hogy a rendszerváltáskor az alaptörvény szövegét javarészt lecserélték, de az alkotmány továbbra is ideiglenes maradt.
Kifejtette, hogy az uniós országok nemzeti parlamentjeinek kettős, nemzeti és európai feladatokat is el kell látniuk. Hozzátette, hogy a nemzeti parlamentek fontos szerepet töltenek be az Európai Unión belül, a lisszaboni szerződés megnövelte az ellenőrző szerepüket, a hozzá csatolt jegyzőkönyvek pedig lehetővé teszik a nemzeti parlamenteknek, hogy aktívabban vegyenek részt az európai integráció alakításában.

Fidesz: nincs alkotmányozási kényszer
Balsai István szerint el kellett jönnie annak az időnek, mikor az ideiglenes alkotmány helyébe végleges alkotmány lép. A késedelem oka, hogy nem volt hozzá akkora parlamenti többség. Ő is hangsúlyozta, nincs alkotmányozási kényszer.
Véleménye szerint nem lehet a jelenleg hatályos alkotmányt jó vagy rossz jelzővel illetni.

Fidesz: a hatályos magyar alkotmányból hiányzik a történelmi narratíva
Mátrai Márta azt emelte ki, hogy a hatályos magyar alkotmányból hiányzik a történelmi narratíva.
Hozzátette: a határozati javaslat az alapvető rendelkezéseket 11 pontban foglalja össze; ezek közül kiemelte, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túl élő magyarok sorsáért, és kiemelt védelemben részesíti a házasság és a család intézményét.
Balczó Zoltán, az Országgyűlés jobbikos alelnöke az általános vitát elnapolta, azt szerdán folytatja a Ház.


4. rész
Az expozéval és képviselői felszólalásokkal megkezdődött a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hozott, kizárólag rendőri jelentésre, illetve tanúvallomásra alapozott bírósági ítéletek semmisségét kimondó törvényjavaslat általános vitája kedden a parlamentben.

Balsai: a rendőrség becsületének helyreállítását is szolgálja a semmisségi törvény
Balsai István szerint a rendőrség becsületének helyreállítása is szükségessé teszi a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hozott, kizárólag rendőri jelentésre, illetve tanúvallomásra alapozott bírósági ítéletek semmisségét kimondó törvényjavaslat elfogadását.
A fideszes politikus, a 2006. őszi rendőri intézkedéseket vizsgáló miniszterelnöki megbízott indítványnak expozéjában azt mondta: ezt a törvényt már négy évvel ezelőtt meg kellett volna hozni, az akkori parlamenti erőviszonyok azonban nem adtak lehetőséget arra, hogy az Országgyűlés megfelelő választ adjon a Budapest utcáin történt gyalázatos eseménysorozatra.
Hozzátette: tudja, hogy a rendőrszakszervezetek tiltakoznak javaslata ellen, véleménye szerint azonban akkor kellett volna felemelniük a szavukat, amikor a rendőrség hírnevén folt esett.

Kormány: a jogrendszer ismeri a semmiségi törvény eszközét
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár közölte, hogy a kormány támogatja Balsai István törvényjavaslatát.
Elmondta: a magyar jogrendszer ismeri a semmisségi törvény eszközét, vagyis azt a törvénytípust, amellyel az Országgyűlés meghatározott bűncselekményi és elkövetői kör vonatkozásában jogerős ítéletek hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.
Hozzátette: 1989 óta a parlament négy semmisségi törvényt hozott - mind a négyet az előző rendszerben született egyes bírósági ítéletek hatályon kívül helyezéséről -, és közülük az egyiket az Alkotmánybíróság is vizsgálta, megállapítva annak alkotmányosságát.
Fidesz: az MTV-székház ostroma megrendezett politikai akció volt
Varga István (Fidesz) azt mondta: az MTV-székház 2006. őszi ostroma megrendezett politikai akció volt, hogy leplezze "a Gyurcsány-korszak készülődő bukását." A kormánypárti képviselő hangsúlyozta: nincs szó arról, hogy az igazságszolgáltatás törvénytelenül járt volna el, de - mint mondta "tévedhetetlenség nincs." A fideszes képviselő szerint az érintett eljárások esetében "politikai nyomás volt az igazságszolgáltatás szereplőin, ezért nem minden tekintetben úgy jártak el, ahogy kellett volna; igaz ez a vádhatóság néhány tagjára, néhány bíróra és néhány rendőri vezetőre is".

MSZP: a jogállamiság garanciáinak lebontása zajlik
Harangozó Tamás (MSZP) hangsúlyozta: semmiségi törvényt diktatúrák, önkényuralmi rendszerek megdöntése után szoktak alkotni az áldozatok rehabilitálása érdekében. A szocialista képviselő szerint a törvényjavaslat üzenete egyértelmű: "2006-ban nem volt jogállamiság és koncepciós eljárásokat folytattak hamis rendőri vallomások alapján." Úgy fogalmazott: a javaslat hazug előfeltételezéseken alapul és a manipulálás a célja.
Elmondta: 2006-ban az igazságszolgáltatás rendesen végezte a munkáját, de a bírák, rendőrök és ügyészek is emberek, és "igen, voltak szakszerűtlen rendőrök, ügyészek, bírák és voltak rendőri túlkapások is".
Harangozó Tamás kiemelte: a kormánynak nincsenek érdemi megoldásai az ország valós problémáira, így a tartalmi helyett szimbolikus politizálásra térté át, ennek látványos eleme a semmisségi törvény beterjesztése.
Az MSZP álláspontja szerint a törvényjavaslat a teljes bírói és ügyész állomány becsületét tiporja sárba és a rendőri állomány szavahihetőségét kérdőjelezi meg. Ráadásul Harangozó Tamás szerint azzal deklarálják, hogy a kormány "a bíróságok döntéseit is figyelmen kívül fogja hagyni, ha politikai érdekei úgy kívánják." A jogállamiság garanciáinak lebontása zajlik - összegzett.
Az ellenzéki képviselő sajnálatosnak nevezte, hogy a bírói kar és a rendőrség is hallgat az ügyben.

Jobbik: az MSZP az MSZMP utódpártja
Szilágyi György (Jobbik) hozzászólásában leszögezte: az MSZP az MSZMP utódpártja; retorikájában és tartalmában Harangozó Tamás felszólalása szerinte szinte semmiben nem különbözik Biszku Béla korábbi szavaitól, mindketten azt hangoztatják, hogy nem voltak koncepciós perek és a hatóságok törvényesen cselekedtek. Szilágyi György szerint a rendőrök morálját az MSZP tette tönkre, "amikor szembe állították őket az emberekkel, hogy megvédjék Gyurcsány Ferencet." Felszólalását hangos tetszésnyilvánítás fogadta a Fidesz padsoraiból is.
Harangozó Tamás válaszul úgy fogalmazott: "a jobbikos felszólalás és a fideszes üdvrivalgás annyit jelent, hogy összenőtt, ami összetartozik a 2006-os zavargások tekintetében".

Gulyás: a szocialistákat kizárólagos politikai felelősség terheli
A fideszes Gulyás Gergely felszólalásában úgy fogalmazott, a törvényjavaslat által érintett időszakban a bíróságokon a bűnösség vélelme érvényesült az ártatlanság feltételezése helyett, a rendőrség négy évvel ezelőtti törvénysértéseiért pedig egyértelműen az akkor kormányzó szocialista pártot terheli a kizárólagos politikai felelősség.
A kormánypárti politikus emlékeztetett: javaslatuk kiindulópontja, hogy 2006 őszén a fővárosban békés, alkotmányos alapjogukat gyakorló tüntetőket vertek véresre, amiről Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök később azt nyilatkozta, hogy őt lenyűgözte a rendőrség szakszerű intézkedése.

5. rész
Az Országgyűlés kedden késő délután befejezte a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját.

Gaudi-Nagy Tamás nyolc évre terjesztené a törvény hatályát
A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában ismertette azon módosító indítványát, amelyben azt javasolja, hogy a semmiségi törvényjavaslat hatályát terjesszék ki a 2002. július 4-től 2010. április 25-ig terjedő időszakra.
Az ellenzéki politikus ugyanezen beadványában azt is kéri, hogy a jövőben külön törvény biztosítson közkegyelmet a semmiségi törvény hatálya alá nem tartozó, 2002-2010. között történt "politikai ellenállással" összefüggő cselekmények résztvevőinek.
Révész: egy "normális jogállamban" elfogadhatatlan lenne ez a javaslat
A fideszes Révész Máriusz szerint azért célszerű bevezetni a semmiségi törvényt, hogy ártatlan embereknek ne legyen priuszuk.
Az ellenzéki képviselők felé fordulva ugyanakkor megjegyezte, hogy "egy ilyen törvény egy normális jogállamban elfogadhatatlan, de egy normális jogállamban (...) az is elfogadhatatlan, hogy rendőri tanúvallomások tucatjairól derüljön ki véletlenül, hogy nem feleltek meg a valóságnak".
Kiemelte: az ártatlan emberek védelme érdekében ebben a pillanatban nem ismernek jobb megoldást ennél a törvényjavaslatnál.

Közkegyelmet sürget az LMP
Schiffer András szerint négy évvel ezelőtt olyan "komoly anomáliák" történtek az "államgépezet működésében", hogy azt csak a közkegyelem biztosításával lehet helyre tenni, mivel a törvényhozó hatalom semmilyen formában sem avatkozhat bele a független bíróságok ítéleteibe.
Az LMP frakcióvezetője hangsúlyozta: a rendőrség egy jogállamban még a bűnt elkövető állampolgárokkal sem léphet úgy fel, ahogy azt a magyar hatóságok tették 2006 őszén.

Bárándy: nem lehet relativizálni a jogot
A szocialista Bárándy Gergely felszólalásában arra hívta fel a kormánypárti képviselők figyelmét, hogy a jogot semmilyen körülmények között, még a vélt igazságosság szempontjából sem szabad relativizálni.
A labdarúgásból vett példával élve azt mondta, egy "demokratának a pályán kell játszania", vagyis a szabálytalan, de a bíró által megadott gólt is el kell fogadni. Az ellenzéki képviselő aláhúzta továbbá, hogy a jogbiztonság fenntartását fontosabbnak tartja, mint az egyéni sérelmek, ilyen úton történő orvoslását.
Balsai: a semmiségi törvényjavaslat nem zárja ki a jogállamiságot
A 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslatot előterjesztő fideszes Balsai István zárszavában kijelentette: a semmiségi törvény elfogadása esetén nem sérülne a jogállamiság, sőt az éppen annak korábbi "kibicsaklását" kezeli.
Az elnöklő Latorcai János ezt követően lezárta az általános vitát, a javaslathoz benyújtott módosító indítványok várhatóan a Ház következő ülésén kerülnek napirendre.


6. rész
A Jobbik és az LMP is támogatásáról biztosította a beterjesztőt a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosításának általános vitájában, kedden a parlamentben.

Kormány: szükség van a finomhangolásra
Az általános vitában elsőként felszólaló Répássy Róbert államtitkár, a napirendi pont előadójaként emlékeztetett arra, hogy tavaly májusban fogadták el a határon túli magyaroknak adható kettős állampolgárságról szóló törvényt. Hozzátette, hogy ezt követően megkezdődött a munka, hogy január elsejétől megindulhassanak az egyszerűsített honosítási eljárások. Közölte, hogy eddig 25 ezer kérelmet fogadtak be a hatóságok, és közel háromezer esetben már folyamatban van a köztársasági elnöki döntés előkészítése.
Ezután kitért arra, hogy mint minden új rendszerben, így ebben is el kell végezni a finomhangolásokat és az eljárás bevezetése kihatással van a személyi adat és lakcímnyilvántartás rendszerére is. Emlékeztetett arra, már nem előfeltétel a magyarországi lakóhely, így nem létezik olyan nyilvántartás, amelyben megbízható és naprakész adatok állnának rendelkezésre.
Kijelentette, hogy a gyakorlatban a honosítást kérőknek nem kellene külön kérelmet benyújtani a személyadat és lakcímnyilvántartást vezető szervhez a regisztrációért.
Kitért arra is, hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők részére személyi azonosítót és a külföldi lakcímre utaló azonosítót adnának.
Elmondta azt is, hogy az adminisztratív terhek további csökkentése érdekében a kormányablakoknál is lehetőség lesz az állampolgársági ügyek intézésére is, illetve a külképviseletek vezetői további konzuli tisztségviselőket jelölhet ki, akik előtt le lehet majd tenni az esküt.

Fidesz: egyszerűbbé válik az eljárás
Vas Imre (Fidesz) azt mondta, hogy a javaslat elfogadása esetén egyszerűbbé válik az állampolgársági eljárás.
Megjegyezte, hogy a jövőben a magyar állampolgárság a honosítási okirattal is igazolható lesz.
Kitért arra is, hogy az eskü letételét rugalmasabbá teszik azzal, hogy a külképviselet vezetője helyett más, általa kijelölt konzulátusi dolgozó jelenlétében is le lehet tenni.

A választójogról beszélt az MSZP
Lamperth Mónika (MSZP) arról beszélt, várják, hogy milyen további jogokat akar adni a kormány a honosításukat kérő magyaroknak.
Kitért arra is, hogy a beterjesztő szándéka szerint a magyar állampolgároknak három csoportja lesz. A magyarországi lakhellyel rendelkezők, a kedvezményesen honosított, de magyarországi lakcímmel nem rendelkezők, valamint a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők, de törvény szerint külföldön élők. A legutóbbi csoport nem honosítással vagy kedvezményes honosítással szerzi meg az állampolgárságot.
Megjegyezte, hogy a jelentkezők hamarabb kerülnek be a nyilvántartásba, mint hogy letennék az állampolgári esküt.
Véleményük szerint ezek a lépések az mutatják, az előterjesztő politikai döntést hozott arról, hogy a határon túl élő és magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyarok számára is választójogot akarnak adni.

Fidesz: a honosításhoz tartozik a névmódosítás lehetősége is
Révész Máriusz (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy több mint egy hónapja lehet részt venni a kedvezményes honosítási eljárásban. Megjegyezte, hogy az eljáráshoz tartozik a név módosításának lehetősége is.
Révész Máriusz megjegyezte, hogy aki nem teszi le az állampolgársági esküt, az nem lesz magyar állampolgár és egy éven belül törölni fogják a nyilvántartásból.

A jobbik támogatja a nemzetpolitikai lépéseket
Szávay István (Jobbik) azt mondta, hogy a Jobbik, ahogy eddig is, ezután is támogatni fogja a nagy horderejű nemzetpolitikai lépéseket. A törvényjavaslatról úgy vélekedett, hogy többségében az eljárást egyszerűbbé és világosabbá tevő technikai módosításokról van szó. A képviselő egyetértett azzal, hogy a törvény szükségessége és társadalmi hasznossága megkérdőjelezhetetlen.
A név megváltoztatása kapcsán azt mondta, hogy a törvény nem biztosít lehetőséget arra, hogy a módosítást kezdeményezők édesanyjának neve is magyarul szerepelhessen a személyi iratokban.
Kijelentette, hogy a jobbik támogatni fogja a törvényjavaslatot.

Az LMP támogatja az eljárások egyszerűsítését
Mile Lajos (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a honosítási eljárás egész folyamatát elronthatja, ha a gyakorlati ügyek szabályozásában késlekedik a kormány. Ebből a szempontból szerinte helyesen járt el az előterjesztő.
A politikus támogatásáról biztosította azt a törekvést is, hogy igyekeznek egyszerűsíteni az eljárást. Az LMP támogatni fogja a javaslatot - közölte.
Az általános vitát lezárta az elnöklő Latorcai János.


7. rész
Az Országgyűlés az egészségügyben kötelező kamarai tagság visszaállításáról szóló indítvány megtárgyalásával zárta keddi ülésnapját.

Visszaállítaná a kormány a kötelező kamarai tagságot az egészségügyben
Visszaállítaná a kormány a kötelező kamarai tagságot az egészségügyben - közölte a nemzeti erőforrás miniszter expozéjában.
Réthelyi Miklós az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény módosításának vitájában kifejtette: ha az Országgyűlés elfogadja a jogszabály-módosítást, a jövőben - néhány kivétellel - csak az végezhet egészségügyi tevékenységet, aki tagja a szakképesítése szerint illetékes egészségügyi szakmai kamarának.
A kötelező kamarai tagság visszaállítása mellett a javaslat szerint a kamarák fogják működtetni a teljes körű független etikai rendszert valamennyi hivatásgyakorlóra vonatkozóan. Kibővítik az egészségügyi kamarák szakmai minőségbiztosítási feladatkörét, és kiterjesztik a szakmai kamarák véleményezési jogköreit - ismertette a miniszter.
Mint mondta: a kormány azért erősíti meg kamarákat, mert a gyógyításhoz, a gyógyuláshoz szükség van minden orvos, ápoló, gyógyszerész tudására, tapasztalatára.

Fidesz: a betegek érdekeit is szolgálja a kötelező kamarai tagság
A fideszes Jánosiné Bene Ildikó azt mondta: a kormány régi adósságot törleszt a kötelező kamarai tagság újbóli bevezetésével, helyreállítja az egészségügyi köztestületek súlyát és tekintélyét, valamint jelzi, hogy együttműködésre törekszik velük.
Hangsúlyozta: a javaslat azzal, hogy teljes körű független etikai rendszer működtetését várja el a szakmai kamaráktól - vagyis a minden tagjukra vonatkozó etikai kódex megalkotását és az eljárások lefolytatását is a feladatukká teszi -, a betegek érdekeit is szolgálja.
Fontosnak nevezte a kamarák véleményezési jogának kiterjesztését is.

Az MSZP sarcolásként értékeli a kötelező kamarai tagságot
A szocialista Kovács Tibor az egészségügyi dolgozókra kivetett újabb sarcként értékelte a kötelező kamarai tagság visszaállítását, és megjegyezte: aki szükségesnek érezte, eddig is kamarai tag lehetett.
Elmondta: a kormány érvelésével szemben nem lát olyan megoldásokat a törvényjavaslatban, amelyek hozzájárulnának az egészségügyben dolgozók megbecsülésének növekedéséhez, szerinte a jogszabály inkább csak eltakarja a valódi problémákat.
Kifogásolta, hogy a tervezet kizárná a kamarai vezetők újraválasztását. Úgy látszik, a Fidesz így "hálálja meg" nekik, hogy az elmúlt években rendre felkarolták az ellenzék egészségügyi kezdeményezéseit, és kifejezték politikai hűségüket - mondta.
A szocialista politikus világossá tette: frakciója ebben a formában nem támogatja az előterjesztést.

A Jobbik alapvetően támogatja a javaslatot
A jobbikos Gyenes Géza felszólalásában úgy fogalmazott, az általuk javasolt kisebb módosítások mellett alapvetően támogathatónak tartják a kötelező egészségügyi kamarai tagság bevezetését.
Az ellenzéki képviselő szerint az olyan lépések bevezetésével is javulhat a kamarai munka minősége, mint például a szakmai hibát vétő orvosok kötelező továbbképzése.
Kiemelte: a kamarának szakmai megfontolások alapján kell támogatnia, illetve kritizálnia a mindenkori kormány munkáját.

Az LMP biztosítékokat vár a kamarák politikától való függetlenségétől
Az LMP akkor ért egyet a kötelező egészségügyi kamarai tagság bevezetésével, ha azzal egy időben sikerül biztosítani a köztestület politikától való független működését - mondta Szilágyi László, a párt országgyűlési képviselője.
A politikus emellett a törvényjavaslatból hiányolta a kamarai rendszer demokratizálását is, szerinte ugyanis nagyon fontos lenne, hogy nagyobb önállósága legyen a területi szerveknek, és szélesebb bázison készüljenek az etikai kódexek.

Szócska: az egészségügyi dolgozók önkormányzata jön létre
Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár zárszavában hangsúlyozta: a kötelező kamarai tagság a külső befolyásolás helyett az önkormányzás lehetőségét adja meg az egészségügyi dolgozók számára.
A kormány képviselője egyebek mellett szintén nagyon fontos lépésnek nevezte az egészségügyi továbbképzések "kifehérítését".

Az elnöklő Jakab István ezt követően az általános vitával együtt az ülésnapot is lezárta, a képviselők szerdán folytatják munkájukat.

Olvasóink írták

27 hozzászólás
12
  • 27. Pofátlan 2011. február 18. 10:59
    „A történelmi alkotmányt vissza, igazítva a mai korhoz!
    load.
    Az indexre ne hivatkozzál, a legszocialistább weblapok egyike.”
  • 26. load 2011. február 18. 09:24
    „25.Andersen
    Olvasd el!
    Bocs, ha már túlvagy rajta.
    http://index.hu/velemeny/jegyzet/2011/02/16/orban_es_az_elarvult_konzervativok/”
  • 25. Andersen 2011. február 16. 14:38
    „Csak 1 apró kérdés kérdőív ügyben: minek is?? ( a lényeg az idézet utolsó mondatában: fölösleges, úgysem ér semmit!!)
    "Minimális támogatást élvez a Fidesz-frakcióban az az elképzelés, amely szerint szavazati jog járna a kiskorú gyermekek után - mondta az [origo]-nak Balsai István, a parlament alkotmányügyi bizottságának fideszes elnöke és a frakció több tagja. Az ötletről ugyan az állampolgárok is véleményt mondhatnak azon a kérdőíven, amelyen az alkotmányozással kapcsolatos kérdésekben kéri ki a választópolgárok véleményét a kormány mellett működő alkotmány-előkészítő bizottság, egy név nélkül nyilatkozó fideszes képviselő szerint biztos, hogy a kérdés nem kerül be az új alkotmányba, mert ha az állampolgárok támogatják is az ötletet, azt már nem lehet megvitatni az alaptörvény áprilisra kitűzött elfogadásáig.”
  • 24. pozdorja 2011. február 16. 13:34
    „Csak hogy a cikk címéhez is hozzászóljak: Ha nincs kényszer az új alkotmány megírásához, akkor minek új alkotmányt írni?
    Valamint a kommenetelőket ostoroznám: Ne vitázzatok. A politikus megsértődik és kivonulgat ha nem az ő játékát játsszák. Ilyenek. Mind. Nincs kivétel (csak akikre külön törvényt írnak visszamenőleges hatállyal).”
  • 23. BsBe 2011. február 16. 11:38
    „Az előterjesztő politikai döntést hozott arról, hogy a határon túl élő és magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyarok számára is választójogot akarnak adni.... hát a gibicnek semmi sem drága. Szavazunk arra aki fizet, a következményei nem minket érintenek. (veszíteni való nincs, csak nyerhetünk vele, alanyi jogon családi pótlékot, gyest.. de ettől Magyarország lakosainak száma nem emelkedik. A magyar kormány pedig bebiztosítja magát a külföldön élő szavazókkal. (a kínaiakat mikor akarják betelepíteni? jó sok szavazatot hozhat...)
    Az egész kormány ezzel az új alkotmánnyal egy nagy szemfényvesztés. Az előző sem volt jobb, de azt hiszem négy év múlva még Patriot és AHA is halkabban fogja döngetni a mellét, ha a narancsos köd elvonul. mert ez még csak a kezdet.
    Szó nincs itt arról, hogy mi lesz a választókkal, csak hogy négy év múlva is 2/3 legyen (és az addigra szavazati joggal rendelkező sok sok purdé, és az határon túli magyarság majd meg is szavazza.)”
  • 22. Pikulics 2011. február 16. 10:56
    „Az MSZP visszasirja régi dicstelenségét, az LMP .... az mi a csoda?”
  • 21. annobon 2011. február 16. 09:28
    „4-hez: "egy hazug gyurcsányi beszéd alatti kivonulás" Mondjuk nem csak akkor, hanem lényegében szinte minden ülésen csak a Navracsics volt jelen. A többiek meg csak felvették a képviselői fizetésüket a semmire. Ez a mostaniakra is vonatkozik! Aki nem megy be az ülésre és nincs róla mondjuk orvosi igazolása, hogy betegszabadságon van, az arra a napra ne kapjon fizetést! Ennyi...”
  • 20. Jandex 2011. február 16. 09:12
    „19. Patriot 2011.02.16. 08:25
    Gratulálok,látom tanultál egy új szót /"látni" ! / már csak az értelmét kell megtanulnod és jöhet is a következő szavacska!:)))”
  • 19. Patriot 2011. február 16. 08:25
    „Maximálisan támogatom abban az mszp, hogy távol maradjon az alkotmányozás minden formájától.
    Ugyanis azok a dolgokat amiket látni szeretnének benne, azok a bűntetőtörvénykönyvbe valók és súlyos szankciókkal sújtható cselekményeket képeznének.”
  • 18. Jandex 2011. február 16. 06:07
    „7. AHA 2011.02.15. 20:16
    Kicsit pontosabban,melyik részekre "gondolsz"? :)”
  • 17. Stickers 2011. február 16. 00:02
    „Egy-két szavazatot :))) Kár adni egy megvásárolt statisztikára, a valóság jóval nagyobb mértékben mérhető. 1 millió szavazót már biztosan elvesztettetek, csak ugyebár ... hamisított adatokkal könnyen lehet rossz következtetéseket levonni :) Fáj az igazság ... és miből gondolod, hogy abból nem pártolnak át a szocikhoz? Azért mert fideszesek voltak? Ennyire hülyének nézitek az embereket?”
  • 16. AHA 2011. február 15. 21:33
    „Stickers 2011.02.15. 21:14
    Egy a lényeg pajti.Még ha veszít is a fidesz egy-két szavazatot az nem a szocik táborát erősíti.”
  • 15. Stickers 2011. február 15. 21:14
    „Viszont egy kérdést megválaszolhatnál :))

    Állítólag nagyon erős a fidesz tábor még ha hanyatlik is, egy megvásárolt arányosított statisztikai felmérés szerint. Szerinted mi lenne az eredmény, ha mind a 9998 ezer embert megkérdeznék?”
  • 14. Stickers 2011. február 15. 20:56
    „Miért? Akkor nem háborogtatok, amikor ti vonulgattatok ki? Fizessétek vissza elvtársaitok felvett járandóságát fidesznyikok, amiért nem mentetek be dolgozni. Nem mondta anyukád, hogy ne mutogass, mert rászoksz a lopásra, vagy letörik az ujjad?”
  • 13. Jandex 2011. február 15. 20:56
    „10. AHA 2011.02.15. 20:27
    Nem fegyverrel,kockakővel-molotov coctaillal-kalapácsokkal-betondarabokkal-parittyákkal stb stb és ők voltak felháborodva,hogy nem gyújtogathatnak kedvükre! A gumilövedékek meg arra valók,hogy a hangadókat elkussoltassák,kíváncsi lennék ti mit csinálnátok ha a tömeg ilyen eszközökkel rontana rátok!”
  • 12. Andersen 2011. február 15. 20:52
    „10. ha egyedül nem megy, kérj segítséget!”
  • 11. Jandex 2011. február 15. 20:49
    „Néhány Hsz. ékes bizonyítéka,hogy az emberi hiszékenység határtalanul nagy! ÉBRESZTŐŐŐŐŐŐ !!!! :)))”
  • 10. AHA 2011. február 15. 20:27
    „Andersen, ezeket a magadfajta embereknek kell olvasni!

    2006-ban ismét fegyverrel rontottatok a nemzetre, bizonyítva az örök tézist miszerint " kommunista kutyából nem lesz demokratikus szalonna a "”
  • 9. Csetneky 2011. február 15. 20:18
    „Hol vannak azok a rendkívül értelmes szoci hozzászólók, akik szerint ők sem vonulhatnak ki a munkahelyükről, a fizetésért meg kell doplgozni stb. ?”
  • 8. Andersen 2011. február 15. 20:18
    „nagy alkotmányozás közepette olvasgassátok az emberi jogok nyilatkozatát:
    "Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

    Bevezető

    Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon,
    Tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét fellázító barbár cselekményekhez vezetett, és hogy az ember legfőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyőződése szabad lesz,
    Tekintettel annak fontosságára, hogy az emberi jogokat a jog uralma védelmezze, nehogy az ember végső szükségében a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra kényszerüljön,
    Tekintettel arra, hogy igen lényeges a nemzetek közötti baráti kapcsolatok kifejeződésének előmozdítása,
    Tekintettel arra, hogy az Alapokmányban az Egyesült Nemzetek népei újból hitet tettek az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők egyenjogúsága mellett, valamint kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy elősegítik a szociális haladást és nagyobb szabadság mellett jobb életfeltételeket valósítanak meg,
    Tekintettel arra, hogy a tagállamok kötelezték magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetével együttműködve biztosítják az emberi jogok és alapvető szabadságok általános és tényleges tiszteletbentartását,
    Tekintettel arra, hogy a jogok és szabadságok mibenléte tekintetében közös felfogás kialakításának a legnagyobb jelentősége van az említett kötelezettség maradéktalan teljesítésének szempontjából
    a közgyűlés kinyilvánítja
    az emberi jogok egyetemleges nyilatkozatát
    mint azt a közös eszményt, amelynek elérésére minden népnek és minden nemzetnek törekednie kell abból a célból, hogy minden személy és a társadalom minden szerve, állandóan szem előtt tartva a jelen Nyilatkozatot, oktatás és nevelés útján előmozdítsa e jogok és szabadságok tiszteletbentartásának kifejlesztését, valamint azoknak fokozatosan megvalósuló hazai és nemzetközi jogszabályok útján történő általános és tényleges alkalmazását és elismerését mind a tagállamok népei között, mind pedig a joghatóságuk alatt álló területek népei között.

    1. cikk
    Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

    2. cikk
    Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra.
    Ezenfelül nem lehet semmiféle megkülönböztetést tenni annak az országnak, vagy területnek politikai, jogi vagy nemzetközi helyzete alapján sem, amelynek a személy állampolgára, aszerint, hogy az illető ország vagy terület független, gyámság alatt áll, nem autonóm vagy szuverenitása bármely vonatkozásban korlátozott.

    3. cikk
    Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

    4. cikk
    Senkit sem lehet rabszolgaságban, vagy szolgaságban tartani, a rabszolgaság és a rabszolgakereskedés minden alakja tilos.

    5. cikk
    Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni.

    6. cikk
    Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék.

    7. cikk
    A törvény előtt mindenki egyenlő és minden megkülönböztetés nélkül joga van a tőrvény egyenlő védelméhez. Mindenkinek joga van egyenlő védelemhez a jelen Nyilatkozatot sértő minden megkülönböztetéssel és minden ilyen megkülönböztetésre irányuló felbujtással szemben.

    8. cikk
    Minden személynek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapvető jogokat sértő eljárások ellen a hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért folyamodni.

    9. cikk
    Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, őrizetbe venni vagy száműzni.

    10. cikk
    Minden személynek teljesen egyenlő joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság méltányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon egyrészt jogai és kőtelezettségei felől, másrészt minden ellene emelt bűnügyi vád megalapozottsága felől.

    11. cikk
    1. Minden büntetendő cselekménnyel vádolt személyt ártatlannak kell vélelmezni mindaddig, amíg bűnősségét nyilvánosan lefolytatott perben, a védelméhez szükséges valamennyi biztosíték mellett, törvényesen megállapítják.
    2. Senkit sem szabad elítélni oly cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése pillanatában a hazai jog vagy a nemzetközi jog szerint nem volt büntetendő cselekmény. Ugyancsak nem szabad súlyosabb büntetést kiszabni, mint amely a büntetendő cselekmény elkövetése pillanatában volt alkalmazható.

    12. cikk
    Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez.

    13. cikk
    1. Az államon belül minden személynek joga van szabadon mozogni és lakóhelyét szabadon megválasztani.
    2. Minden személynek joga van minden országot, ideértve saját hazáját is, elhagyni, valamint saját hazájába visszatérni.

    14. cikk
    1. Minden személynek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni és a más ország nyújtotta menedéket élvezni.
    2. Erre a jogra nem lehet hivatkozni közönséges bűncselekmény miatti. kellőképpen megalapozott üldözés, sem pedig az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes tevékenység esetében.

    15. cikk
    1. Minden személynek joga van valamely állampolgársághoz.
    2. Senkit sem lehet sem állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani.

    16. cikk
    1. Mind a férfinak, mind a nőnek a házasságra érett kor elérésétől kezdve joga van fajon, nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani. A házasság tekintetében a férfinak és a nőnek mind a házasság tartama alatt, mind a házasság felbontása tekintetében egyenlő jogai vannak.
    2. Házasságot csak a jövendő házastársak szabad és teljes beleegyezésével lehet kötni.
    3. A család a társadalom természetes és alapvető alkotó eleme és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére.

    17. cikk
    1. Minden személynek, mind egyénileg, mind másokkal együttesen joga van a tulajdonhoz.
    2. Senkit sem lehet tulajdonától önkényesen megfosztani.

    18. cikk
    Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.

    19. cikk
    Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.

    20. cikk
    1. Minden személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz.
    2. Senkit sem lehet valamely egyesületbe való belépésre kőtelezni.

    21. cikk
    1. Minden személynek joga van a hazája közügyeinek igazgatásában akár közvetlenül, akár szabadon választott képviselői útján való részvételhez.
    2. Minden személynek egyenlő feltételek mellett joga van saját hazájában közszolgálati állásokra való alkalmazásához.
    3. A közhatalom tekintélyének alapja a nép akarata; ez az akarat egyenlő szavazati jog és titkos szavazás vagy a szavazás szabadságát ezzel egyenértékűen biztosító eljárás alapján időszakonként tartandó tisztességes választáson kell hogy kifejezésre jusson.

    22. cikk
    Minden személynek mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz; minden személynek ugyancsak igénye van arra, hogy -az államok erőfeszítései és a nemzetközi együttműködés eredményeképpen és számot vetve az egyes országok szervezetével és gazdasági erőforrásaival- a méltóságához és személyiségének szabadon való kifejlődéséhez szükséges gazdasági, szociális és kulturális jogait kielégíthesse.

    23. cikk
    1. Minden személynek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítő munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez.
    2. Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül egyenlő bérhez van joga.
    3. Mindenkinek, aki dolgozik, olyan méltányos és kielégítő fizetéshez van joga, amely számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelelő létet biztosít és amelyet megfelelő esetben a szociális védelem összes egyéb eszközei egészítenek ki.
    4. Minden személynek joga van a pihenéshez, a szabad időhöz, nevezetesen a munka időtartamának ésszerű korlátozásához, valamint az időszakonkénti fizetett szabadsághoz.

    24. cikk
    Minden személynek joga van a pihenésre és szabadidőre, beleértve a munkaidő ésszerű korlátozását és az időszakos fizetett szabadságot.

    25. cikk
    1. Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz, joga van a munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetére szóló, valamint mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszíti.
    2. Az anyaság és a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz adnak jogot. Minden gyermek, akár házasságból, akár házasságon kívül született, ugyanabban a szociális védelemben részesül.

    26. cikk
    1. Minden személynek joga van a neveléshez. A nevelésnek, legalábbis az elemi és alapvető oktatást illetően, ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelező. A technikai és szakoktatást általánossá kell tenni; a felsőbb tanulmányokra való felvételnek mindenki előtt -érdeméhez képest- egyenlő feltételek mellett nyitva kell állnia.
    2. A nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletbentartásának megerősítésére kell irányulnia. A nevelésnek elő kell segítenie a nemzetek, valamint az összes faji és vallási csoportok közötti megértést, türelmet és barátságot, valamint az Egyesült Nemzetek által a béke fenntartásának érdekében kifejtett tevékenység kifejlődését.
    3. A szülőket elsőbbségi jog illeti meg a gyermekeiknek adandó nevelés megválasztásában.

    27. cikk
    1. Minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezéséhez, valamint a tudomány haladásában és az abból származó jótéteményekben való részvételhez.
    2. Mindenkinek joga van minden általa alkotott tudományos, irodalmi és művészeti termékkel kapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméhez.

    28. cikk
    Minden személynek joga van ahhoz, hogy mind a társadalmi, mind a nemzetközi viszonyok tekintetében olyan rendszer uralkodjék, amelyben a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított jogok és szabadságok teljes hatállyal érvényesülhessenek.

    29. cikk
    1. A személynek kőtelességei vannak a közösséggel szemben, amelynek keretében egyedül lehetséges a személyiség szabad és teljes kifejlődése.
    2. Jogainak gyakorlása és szabadságainak élvezete tekintetében senki sincs alávetve más korlátozásnak, mint amelyet a tőrvény kizárólag mások jogai és szabadságai elismerésének és tiszteletbentartásának biztosítása érdekében, valamint a demokratikus társadalom erkölcse, közrendje és általános jóléte jogos követelményeinek kielégítése érdekében megállapít.
    3. Ezeket a jogokat és szabadságokat semmi esetre sem lehet az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétesen gyakorolni.

    30. cikk
    A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az valamely állam, valamely csoport, vagy valamely egyén részére bármilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki, vagy ilyen cselekményt elkövessen"”
27 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Alkotmányozás - Lázár nem zárja ki a megerősítő népszavazást

A Fidesz frakcióvezetője nem zárja ki a megerősítő népszavazás lehetőségét az új alkotmány… Tovább olvasom