Kisalföld logö

2017. 04. 29. szombat - Péter 4°C | 13°C Még több cikk.

A könyvnek van piaca hazánkban

Bár sokan erre hivatkoznak, az olvasás háttérbe szorulásának nemcsak anyagi okai vannak.

A hazai könyvpiac dacol a nehézségekkel. Tavaly év elején a szakemberek még azzal számoltak, hogy mintegy hatéves, töretlenül fölfelé ívelő eladási eredmények után először látszik megtorpanni a hazai könyvpiac növekedése, ám az élet nem igazolta vissza az előrejelzéseket. Ráadásul most indult el A Nagy Könyv játék, amely Angliában például drasztikus emelkedést hozott nem csupán a könyvvásárlás, de a -kölcsönzés területén is.

Infografika - kattintson a képre!
Az elmúlt évben 58,19 milliárd forint értékű olvasnivaló fogyott Magyarországon, ami – figyelemmel a 2003-as 56,8 milliárdos forgalomra – mindössze kétszázalékos növekedést jelent. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által közzétett 2004-es adatok bár meghaladták a prognózist, valójában a kép nem ilyen kedvező. A fogyasztói áron összesített forgalomnál a könyvvásárlók tavaly ugyanis kevesebb pénzt fizettek a könyvesboltokban. Nemcsak az áfacsökkenés ármérséklő hatása miatt, hanem különösen az ősszel bevezetett kedvezményes akciók, a különböző társadalmi csoportokat megillető kedvezmények, a klubrendszer árengedményei miatt közel 10%-kal, közel 5 milliárd forinttal kevesebbet kellett fizetni a könyvekre a fogyasztói árnál. Ez azt jelenti, hogy tényleges növekedésről nem lehet beszélni, holott már a 2003-as 5,8 százalékos könyvforgalom-növekedés is – leszámítva a tényleges bevételből az akkori közel kétmilliárdos árkedvezményeket – nagyjából az infláció mértékével volt egyenértékű. Korábban az éves növekmény jócskán meghaladta a tíz százalékot, sőt, volt, amikor megközelítette a húszat is.

A szabadidőből kiszorul az olvasás

Kehl Dóra, az Alexandra Kiadó és Könyváruházak marketingvezetője szerint a könyvpiac az elmúlt év elején dinamikus fejlődéssel indult, és az előző éves átlag feletti növekedés jellemezte az első időszakot. Októberben azonban megtorpanás következett be, a forgalom visszaesett, így az év vége az előző évi bázisidőszak eredményeit hozta.

A dolog azért is érdekes, mert 2003-ban az év eleje nagyon nehezen indult. Egészen őszig aggodalmas hangok hallatszottak a kiadók és kereskedők háza tájáról, mígnem a karácsony előtti hetekben megfordult az irányzat: a magyarok szédületes iramban kezdtek el könyvet vásárolni. Behozták a lemaradást. Az ok nem ismert, pedig ha a szakemberek rájönnének, az a könyvszakma nagy nyeresége lenne. Nem sikerült kideríteni, hiszen a tavalyi forgalmi adatok azt mutatják, még decemberben sem a kívánt szintre pörgött fel a kereslet. Takács Tamás, a győri MusiCDome Zene- és Könyváruház tulajdonosa is úgy látja, hogy az év ugyan tavaly nehezen indult, de összességében eredményes volt. Ebben szerepe volt a kínálat bővülésének is. 

2004. évi könyves toplista

1. Schobert Norbert: A Norbi-titok 1–2.
2. Stahl Judit: Büntetlen örömök
3. Vujity Tvrtko: Angyali történetek a pokolból
4. Paulo Coelho: Az alkimista
5. Dan Brown: A Da Vinci-kód
(Az Alexandra Könyváruház összeállítása.)

1. Vujity Tvrtko: Angyali történetek a pokolból
2. Lőrincz L. László: A tizenhárom kristálykoponya I–II.
3. Dan Brown: A Da Vinci-kód
4. Stahl Judit: Büntetlen örömök
5. Bazsó Gábor–Winkler Róbert: Best of Totalcar
6. Paulo Coelho: Az alkimista
7. Stahl Judit: Gyorsan, valami finomat
8. Schobert Norbert: A Norbi-titok
9. Vámos Miklós: Márkez meg én
10. Dr. Deák Sándor: Gyógyítás fény- és színterápiával
(A MusiCDome Győr összeállítása.)

Az olvasási kedv csökkenése azonban nem állt meg. Ezt a folyamatot támasztják alá a KSH adatai is. Könyvekre, folyóiratokra és hírlapokra 1993-ban a szabadidős kiadások húsz százalékát költöttük. Ez az arány csökkent, 1999-ben és azóta már csak alig tizennégy százaléknyit. 1986-ban a lakosság hatvan, 2000-ben pedig 47 százaléka olvasott el legalább egy könyvet a felmérést megelőző évben, miközben a kilencvenes években a szabadidős kiadások csökkentek ugyan, de a létbiztonság növekedése okán ma már többet költünk kikapcsolódásra: étteremre, mozira, színházra és szórakoztatóelektronikai berendezésekre is. Az otthoni szabadidős tevékenységek sora videó- és DVD-nézéssel, zenehallgatással nőtt. Nemcsak a felnőttek olvasnak kevesebbet, akiknek túlhajszolt életéből kiszorult az olvasás, de a gyermekek is, akik a szocio-
lógiai felmérések szerint leginkább hirdetési lapokat lapozgatnak, és ezt élik meg olvasmányélményként.

Könyvolvasás helyett televízió és internet

Kehl Dóra szerint 2005-ben folytatódik a tavaly elkezdődött stagnáló tendencia. Takács Tamás bízik a növekvő forgalomban, a könyveladások növekedésében. Abban úgy tűnik, mindketten egyetértenek, hogy a minőségi szolgáltatások javításával igyekeznek a vásárlókat megnyerni, a vásárlási lojalitást erősíteni.
A feladat nem könnyű, hiszen az olvasás háttérbe szorulásának nem csak anyagi okai vannak. Ma már – egyes kultúrafelmérések szerint – a könyvolvasási szokások átörökítődnek az internetes olvasásba is. Nem szükséges könyvet, újságot forgatni, a tévéknek és rádióknak, a gombamód szaporodó internetes portáloknak köszönhetően az eseményeket történésükkel egy időben lehet követni. Ezt mutatja, hogy a nyomtatott újságok tömegesen vesztettek olvasókat. Lapunk üdítő kivétel ezen a téren is. Persze ez csak részben ok, hiszen a 14–70 éves népesség ma még csupán 26 százaléka internetezik, és többségük olvassa is a világhálót. A könyvek ára sem kedvez az olvasás növekedésének, hiszen egyes lexikonok, képeskönyvek többe kerülnek, mint egy CD- vagy DVD-író. A könyvek 1500–2500 forintos áráért pedig a gyerekek körében népszerű számítógépes játékok is megvásárolhatók már.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új Firefox minden platformra

Újabb, hibajavító jellegű kiadás látott napvilágot az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő… Tovább olvasom