Kisalföld logö

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 8°C | 11°C Még több cikk.

Lovász László az új MTA elnök

A matematikust a voksok 61, 8 százalékával választották elnökké a zárt ülésen.
Lovász László matematikust választották a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökévé a tudós testület 185. közgyűlésén kedden.

Lovász Lászlót a voksok 61, 8 százalékával választották elnökké a zárt ülésen - olvasható az akadémia honlapján. Az elnöki posztért Lovász László mellett Maróth Miklós klasszika-filológus és Németh Tamás agrokémikus indult.

Az MTA főtitkárává Török Ádám közgazdászt, főtitkárhelyettesévé pedig Barnabás Beáta Mária növénybiológust választották meg.

Tovább akarja vinni az elődje által beindított változásokat, de más munkastílust honosítana meg Lovász László matematikus, akit a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 185. közgyűlésén, kedden választottak a tudós testület elnökévé.

"Az akadémia egyike a társadalmilag legelfogadottabb közintézményeknek és legfőbb feladatomnak azt tekintem, hogy ez fennmaradjon" - mondta el az akadémia új elnöke megválasztása után az MTI-nek.

Lovász László kiemelte a tudományos teljesítmény mellett a munkastílus és egy olyan közösség fontosságát, amely túl tudja tenni magát a politikán a tudomány és az ország érdekében.

"Ez nagyon fontos dolog, amit mindenképpen tovább akarok vinni" - jegyezte meg.

Mint elmondta, elődjéhez, a hat év elnökség után leköszönt Pálinkás Józsefhez képest más a vezetői stílusa: "talán jobban szétteríteném a munkát, szélesebb körben, többeket vonnék be, de ebben az is benne van, hogy ő végrehajtotta azokat a fő változtatásokat, amelyek irányával, lényegével mindenképpen egyetértek, ilyen értelemben tovább kell ezeket vinni" - fogalmazott az MTA új vezetője, hozzátéve, hogy elsősorban finomhangolást lát szükségesnek.

A tervezett beruházásokkal, programokkal kapcsolatban Lovász László emlékeztetett arra, hogy folyamatban van a Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóházának a felépítése; elmondása szerint ennek a beindítása, működésének meghatározása természetesen nagyobb lélegzetű feladatnak ígérkezik.

A nemzetközi tudományos életben nagyon sok megoldatlan, nehéz, égető kérdés akad: ilyen a publikációk szabad hozzáférése vagy a különböző tudományágak összeolvadása; ezek megoldásában az akadémiának aktív szerepet kell vinnie - mondta el az MTI-nek az akadémia új elnöke.

Lovász László 1948-ban született Budapesten. Széchenyi-nagydíjas és Wolf-díjas matematikus, megkapta a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét is. A kombinatorika, a gráfelmélet és az elméleti számítógép-tudomány szakértője, több nemzeti akadémia tagja. Világhírű eredménye az akkor húsz éve megoldatlan perfektgráf-sejtés bizonyítása, emellett 1979-ben megoldotta az információelmélet egyik legnevezetesebb problémáját, a Shannon ötszögproblémáját [PDF].

A megoldásban bevezetett számot azóta Lovász-számnak hívják.
Lovász a Fazekas Gimnázium első speciális tantervű matematika tagozatos osztályában érettségizett. Háromszor egymás után, 1964-ben, 1965-ben és 1966-ban is aranyérmes lett a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián.

Diplomáját 1971-ben az ELTE matematikus szakán szerezte, már negyedéves egyetemistaként megvédte a gráfok faktorairól írt kandidátusi disszertációját. 1972–1973-ban a Vanderbilt Egyetem vendégprofesszora. 1975-ig tudományos főmunkatársként dolgozott az ELTE Geometria Tanszékén, majd 1975 és 1982 között a József Attila Tudományegyetem Geometria Tanszékét vezette docensként. 1982-ben újra az ELTE-n tanít, 1983-ban a Számítógép-tudományi Tanszék vezetője lett.

1984–1985-ben a Bonni Egyetem vendégprofesszora, 1987-től a Princeton egyetem egyetemi tanára. 1993-tól között a Yale Egyetem tanára, 1999-től a Microsoft kutatója. 2006-ban tért haza Magyarországra, 2008-ig az ELTE Matematikai Intézet igazgatója.
1977-ben akadémiai doktor, 1979-ben az MTA levelező, 1985-ben rendes tagja lett. 2008-ban az MTA elnökségi tagjává választották.

1987 és 1994 között a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) Végrehajtó Bizottságának választott tagja volt. 1981-ben a párizsi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia, 1991-ben a londoni Európai Akadémia, 2007-ben a Svéd Királyi Akadémia, 2012-ben pedig az Amerikai Nemzeti Tudomány Akadémia is felvette tagjai sorába, az Orosz Tudományos Akadémiának pedig tiszteletbeli tagja.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az MSZP-s Molnár Zsolt is tüntetett egykor szkinhedekkel

Molnár Zsolt újságírói megkeresésre, lehetett olyan rendezvényen korábban, ahol bőrfejűek is voltak,… Tovább olvasom