Zabhegyező Olvas

2014.05.15. 10:05

Leena Lehtolainen: Egyszer úgyis meg kell halni

Tény, hogy mindenkinek meg kell halni egyszer, de ez nem jogosít fel senkit, hogy esztelenül gyilkolásszon, s azt büntetlenül megússza.

Szerző: Leena Lehtolainen
Cím: Egyszer úgyis meg kell halni
Kiadó: Animus
Megjelenés éve: 2014
Oldalszám: 272

Elszomorított ez a könyv. Nem, nem a téma volt hervasztó, nem is a befejezés, hanem az összhatás az, ami nem nyert nálam. Magasra tette a lécet az Animus Kiadó a Skandináv Krimik sorozattal, hiszen jobbnál jobb könyvek kerülnek piacra, amik megidézik Skandinávia hangulatát, ezért bizonyára nem kéne kétségbeesni egy gyengébbecske történettől, de most hadd fejezzem ki rövidke nemtetszésemet.

Adjunk helyet az ellentmondásoknak is: igazából ez a könyv nem rossz, van neki egy hangulata, amitől szerethetővé válik, különösen a női nemzedék körében, csak olyan fordulatokban szegény a történet, hogy szinte nem is történik semmi. Ahogyan elkezdődik, ahogyan megismerjük a szereplőket, még teljesen rendben van, azt adja, amire számítunk a fülszöveg alapján: egy északi sztori a téli Finnországból, középpontban egy szingli, szociális otthonban dolgozó nő, aki nagyon szívén viseli visszatérő vendégeik sorsát. Ezért aztán elkezdi eltenni láb alól a bántalmazott nők férjeit, így érezve egyféle lelki megnyugvást. Különös, ahogyan mindezt végrehajtja, úgy tűnik, mintha játszi könnyedséggel tenné, ám lelkiekben iszonyúan szenved lelkiismerete miatt. Csalódásom tárgyául csupán a történet lezárása szolgál. Egészen az utolsó oldalig vártam egy hatalmas csattanót, de hiába. Toleráltam a lappangó szomorúságot, ami a szociális munkával jár, elfogadtam nyomasztó hangulatát, de mindezért cserébe vártam valami fordulatot a végére, vagy legalább egy kis izgalmat.

Azt gondolom, a cím se igazán illik a történethez. Tény, hogy mindenkinek meg kell halni egyszer, de ez nem jogosít fel senkit, hogy esztelenül gyilkolásszon, s azt büntetlenül megússza. A főhősnő élete váratlan fordulatot vesz, amitől neki is szembe kell néznie a halállal, ám én ezt túl könnyű lezárásnak tekintem, s ha nagyon gonosz akarok lenni, akkor még csak oda illőnek sem. Egy különös happy end lesz lappangó fájdalommal és félelemmel egybekötve. Hangulatában erősen hasonul Camilla Grebe és Åsa Träff A terapeuta című regényéhez. Mindkét történet nemes célért harcoló szingli, boldogtalan nőről szól, aki nem egészen a jutalmat nyeri el tetteiért.

Ahogyan bármelyik Skandináv Krimi esetében, itt is imádtam az északi hangulatot, a hóesést, a bicajozást, a városok hangulatát, a magányos, kisvárosi életet, épp csak a hűha-élmény maradt el, ami nélkül egy regény olyan üres lesz. Magányos nőknek, szakmabelieknek, s elfogult Leena Lehtolainen rajongóknak kiváló olvasmány lehet ez a könyv. Akik ismerik és szerették az írónő Első gyilkosságom című regényét, ebben is kedvüket lelhetik. Lássanak, hát neki!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!