Bortól Abdáig: A halottak útja az életet hirdeti 850 kilométeren át – videó, fotók

Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi versvándor nyár végén tragikus utat járt be huszonnégy nap alatt. Radnóti Miklós születésének 110. és halálának 75. évfordulóján haladt az „Erőltetett menet” összes stációján. A 850 kilométeres út Borból, az egykori gyalázatos munkatábortól indult és szűkebb pátriánkban, Pannonhalmán, Győrben és Abdán ért véget.

Oly korban éltem én e földön,
mikor az ember úgy elaljasult,
hogy önként, kéjjel ölt,
nemcsak parancsra.
Töredék

Radnóti Miklós haláltusája nemzetünk tragédiája. A költőt ’44 májusában hívták be harmadszor; korábban kétszer vett részt a Magyar Királyi Honvédség kötelékében munkaszolgálaton. Radnótinak 6200 szerencsétlen társával együtt a mai Szerbia területén lévő Borban kellett dolgoznia borzasztó körülmények között, rézbányában. A munkaszolgálatosok csontsoványra fogytak, de így is napi tíz órában kellett robotolniuk.

Ahogy közeledett a front Bor felé, a munkaszolgálatosokat egyre több erőd- és sáncépítési munkálatba vonták be. 1944. szeptember 17-én két részre osztották a tábor foglyait, s két hullámban tervezték hazaindítani a munkaszolgálatosokat a közelgő Vörös Hadsereg elől. Az egyik emberséges tiszt, aki ismerte Radnótit, intézte a költőnek, hogy az első transzportba kerüljön.

A szándéka az volt, hogy így előbb kaphat egészségügyi ellátást az ekkorra 45 kilóra fogyott költő. A jóindulatú segítség vezetett közvetve pár héttel később Radnóti halálához. A munkaszolgálatosok első csoportja útnak indult, Radnóti is helyet kapott az egyik vagonban. A második ütemre nem került sor. Tito partizánjai felszabadították az ott maradt háromezer táborlakót.

Rongyosan és kopaszon, horkolva repülnek a foglyok,
Szerbia vak tetejéről búvó otthoni tájra.
Búvó otthoni táj! Ó, megvan-e még az otthonom?
Hetedik ecloga

Radnóti Miklós és 3200 munkaszolgálatos sorstársa útját járta be Tóth Péter Lóránt Radnóti- és Latinovits-díjas versmondó. A történelem és testnevelés szakos középiskolai tanár „A lélek útja” című gyalogos zarándoklat során Szerbia, Horvátország és Magyarország száz települését érintette.

Miután a versvándor végzett a napi távval, a magyarok lakta települések közül 22 helyszínen emlékezett a tragikus sorsú költőre, illetve az értelmetlen pusztítás ártatlan, névtelen áldozataira. A Bori notesz verseiből és Kőszegi Ábel Töredék című könyvéből összeállított másfél órás, szívszorító monodrámát Pannonhalmán kétszer is előadta, késő délután a helyi művelődési házban, majd rövid szünetet követően a bencés gimnázium kollégiumában.

„Hogy milyen gondolatok kavarogtak bennem az út során? Kettős érzések kerítettek hatalmukba. Nem volt depresszióm, de mélyen érintett, hogy 3200 embernek ez az út jelentette a földi poklot. Bortól Abdáig a menet mozgó vesztőhely volt. 850 km-nyi kínszenvedés után 1500-an értek a Győr közeli településre. A halottak útján változtatni nem tudunk. Az életet azonban kötelességünk hirdetni. Radnóti is élni akart, haza szeretett volna jutni szerelméhez, Fannihoz. Hitt abban, hogy a jövő tartogat számára feladatot a második világégést követő újjáépítésben” – mondta Tóth Péter Lóránt.

Gyökér vagyok magam is most,
férgek között élek én,
ott készül e költemény.
Gyökér

A sors fura igazsága, hogy Radnóti Miklós költészete Borban és a Magyarországig tartó hazaút során olyan magas dimenziókba emelkedett, amelyekre az egyébként gazdag hazai líratörténet során kevés példát említhetünk. A szerbiai indulás előtt Radnóti odaadta egyik ott maradó társának a bori verseit, aki révén többek közt megismerhette a világ a „Levél a hitveshez” vagy a „Hetedik ecloga” című költeményeket. Így történhetett, hogy Radnóti említett versei a költő életében, októberben megjelentek Temesváron.

„A versek ereje is sugallta, hogy élnie kell Miklósnak, él és visszajön” – írta a jóbarát egyetemi tanár, Ortutay Gyula a Bori notesz előszavában. Ép ésszel fel nem fogható, hogy a végletekig gyengült Radnóti honnan merített erőt, hogy a gyilkos távok után elővegye besározott kis füzetét és csodálatos sorokkal „üzenjen” a világnak.

„Amikor egyedül baktattam az úton, vagy imákat mormoltam az áldozatokért, vagy Radnóti-verseket szavaltam. Sokat gondolkodtam azon, hogy mi volt a célja a Jóistennek a Bori notesszal. A kis füzettel örök értékű versek tértek vissza a túlvilágról a költő exhumálása után 1946-ban. Földöntúli a hang, megfejthetetlen a titok, de amit közvetít, egyetemes kincs” – közölte a versvándor.

Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked,
s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet,
de mégis útnak indul, mint akit szárny emel.
Erőltetett menet

„Radnóti emberi tartása és nagysága, finom eleganciája számomra leginkább a »Töredék« című versében érhető tetten. A világháború poklát nem vetíti ki magyarra, németre. Ő, akit előbb kitaszított, majd halálra ítélt a saját nemzete, a végsőkig szerette a hazáját. Nincs olyan verse, amelyben sértően ábrázolta volna Magyarországot. Radnóti Miklós az élet szentségét hirdette az összes emberi örömmel, bánattal együtt, miközben a személyes tragédiájával tanít bennünket. Arra, hogy többször nem fordulhat elő az az értelmetlen vérfürdő, ami a második világháború során történt.

A gyötrelmek útját sikerült békével, élettel, szeretettel megtölteni. 2500 emberrel, köztük rengeteg kisdiákkal volt szerencsém találkozni Bortól Abdáig. Lehet, hogy naiv gondolat, de úgy hiszem, hogy közülük kerülhet ki hazánk vezetője 15–20 év múlva. Bízom benne, hogy nem felejtik el Radnóti szenvedésekkel teli útját, s ha eljön az idejük, nagybetűs emberként viselkednek majd” – búcsúzott Tóth Péter Lóránt.

Bortól Abdáig: A halottak útja az életet hirdeti 850 kilométeren át – videó, fotók

Jánosi Márton és Tóth Péter Lóránt a pannonhalmi Radnóti-szobornál is szavalta a vértanú költő verseit.

Végállomás – Pannonhalmától Abdáig

Korabeli szemtanúk szerint Szentkirályszabadja és Pannonhalma között Radnóti nem bírt továbbmenni, s leült az út szélén. Az őrök megkegyelmeztek neki, s a menet végén haladó lovas kocsira rakták. Pannonhalmán egy vagy két éjszakát töltött a költő az egykori téglagyár területén. Écsen a nyilas őrök ismét lovas kocsikat rekviráltak, hogy a munkaszolgálatosokat könnyebben mozgassák. A költő kocsin ülve érkezett Győrbe feltehetőleg 1944. november 4-én. A zűrzavaros visszaemlékezések szerint a különítmény egyik vezetője a Zrínyi utcai kórházba kért bebocsátást, hogy elhelyezzék a súlyos betegeket, ám a munkaszolgálatosokat nem fogadták be.

Ezt követően indult a menet Hegyeshalom irányába. A határ közelében erődítmények, harcállások felállításán kellett dolgozniuk azoknak, akik bírták még erővel. A csoport a régi 1-es főúton, a mai Bécsi úton haladt. Ahol Melocco Miklós Radnóti-szobra áll, szimbolikus hely: több elbeszélés szerint itt döntöttek a keretlegények úgy, hogy kivégzik azokat a foglyokat, akik nem képesek folytatni az „Erőltetett menetet”. A keretlegények huszonkét embert – köztük Radnóti Miklóst – különítették el. A kivégzéseket nem itt, hanem légvonalban másfél kilométerre a Rábca-töltés mellett, Abda határában követték el.

Dokumentumfilm készül a versvándor útjáról

Tóth Péter Lóránt zarándoklatáról tizenöt részes sorozatot és két részből álló dokumentumfilmet készített a szabadkai Pannon Televízió. A sorozat első részeit várhatóan jövőre mutatják be.

Bortól Abdáig: A halottak útja az életet hirdeti 850 kilométeren át – videó, fotók

Melocco Miklós győri Radnóti-szobra szimbolikus hely: több elbeszélés szerint itt döntöttek a keretlegények úgy, hogy kivégzik azokat a foglyokat, akik nem képesek folytatni az „Erőltetett menetet”. Felvételünkön a költő győri szobra és Tóth Péter Lóránt. Fotó: H. Baranyai Edina

 

Hozzászólások

szponzorált tartalom
Február 28-ig lehet jelentkezni az Adj Egy Ötöst! iskolai szemléletformáló programra
A Pál utcai fiúkból olvasott fel a budapesti brit nagykövet (videó)
Iain Lindsay korábban is megmutatta már, hogy mennyire lenyűgözte a magyar nyelv és kultúra.
Franciaországban is megjelent a fertőzés
Az első megerősített eset Európában.
Tudatos építkezés zajlik Székelyföldön
A látványosságok népszerűsítése, a pápalátogatás és az üdülési csekkek adtak lendületet az idegenforgalomnak.
Még sosem volt ekkora az emberiség pusztulásának kockázata
A klímaváltozás és az atomháború veszélye miatt ilyen borúlátók a tudósok.
Gyász
Mély fájdalommal emlékezünk drága szerettünk KRANKOVICS MÁTYÁS halálának 3. évfordulójára Már három év elmúlt, de feledni nem lehet, hogy hirtelen tört ketté az életed. Voltak még terveid, nem készültél menni, de elvették életed, nem tudtál búcsúzni. Csendben mentél el, örök csendre leltél, szívünkben azóta is mély fájdalom él. A Te csillagod fent ragyog az égen, utat mutat nekünk a gyász sötétjében. Légy boldog ott, ahova mentél, Te nem haltál meg, csak az út másik oldalára mentél. Szerető feleséged és fiad
„Elcsitult a szív, mely értünk dobogott, elpihent a kéz, mely értünk dolgozott.” Szomorú szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy férjem, édesapám, apósom, nagyapánk, VIDA GÁBOR életének 90. évében csendesen elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása január 31-én, pénteken 15 órakor lesz a nagybajcsi temetőben. Előtte engesztelő szentmise a helyi templomban 14.15 órakor. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és gyászunkban velünk éreznek. Gyászoló család
„Elmenni nehéz volt, itt hagyni titeket, de azért ne fájjon értem szerető szívetek. Most nem fáj semmi, az álom szép, majd a fényes felhőkön találkozunk még. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy HOLLÓS LÁSZLÓ volt nyomdász Édesapa, Nagypapa, Dédpapa, Testvér, Keresztapa, Rokon, életének 78. évében, súlyos betegség után örökre megpihent. Kérésének eleget téve, temetése szűk családi körben a győr-szigeti temetőben, szülei mellé megtörtént. Gyászoló család
„Gyógyulni akartam, de életem nehézségeitől meggyötört testem nem engedett. Lelkem békére talált! Szeretteim vártak, isten veletek!” Megtört szívvel tudatjuk, hogy édesapánk, ALASZ IMRE 58 éves korában elhunyt. Temetése 2020. január 28-án, kedden, a 14.15 órakor kezdődő gyászmise után, 15 órakor lesz a szakonyi alsó temetőben. A gyászoló család
„Szeretteim, én már elmegyek, küzdöttem sokat, de már nem lehet. Az örök haza vár, isten veletek. A lelketek mélyén mindig ott leszek, soha ne felejtsetek.” Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy drága édesanyánk, nagymamánk, dédink, testvérem és rokonunk, Nagy Julianna 78 éves korában váratlanul elhunyt. Temetése 2020. január 27-én, hétfőn 12 órakor lesz a győr-nádorvárosi köztemető régi ravatalozójából. Egyben köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és gyászunkban velünk éreznek. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló család
„Szeretteim, én már elmegyek, küzdöttem, de már nem lehet. A csend ölel át és a szeretet, isten veletek! Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy szeretett édesanyánk, anyósunk, nagymamánk, dédnagymamánk, ÖZV. HORVÁTH LÁSZLÓNÉ szül. Nyerges Irén életének 87. évében csendesen elhunyt. Temetése 2020. január 28-án 15 órakor lesz a veszkényi temetőben. Előtte, 14.15 órakor engesztelő szentmisét mondatunk. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és gyászunkban osztoznak. Gyászoló család
A Gyászoló Család tudatja mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy SALAKTA IRÉN 2020. január 20-án, életének 85. évében elhunyt. Drága halottunkat 2020. január 29-én 14 órakor kísérjük utolsó útjára Győr-Ménfőcsanakon, a Koroncói úti temetőben. „Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy. (Ézs 43,1)
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy szeretett édesanyám, nagymamánk, dédmamánk, BODA FLÓRIÁNNÉ életének 101. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt. Temetése január 28-án, kedden 15 órakor lesz a mosoni temetőben. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló család
Fájó szívvel emlékezünk ÁRVAI ISTVÁNNÉ Káldy Ilona halálának 4. évfordulóján. ,,Egy váratlan percben életed véget ért, mint vihar a rózsát, a halál tépte szét. Hosszú útra mentél, búcsút nem intettél. Ha elfáradsz utadon, pihenj meg egy percre, Tekints az itt maradt bánatos szívekre. Szerető családod
Fájó szívvel emlékezünk FÜLÖP IMRE halálának 6. évfordulójára ,,Csillag volt, mert szívből szeretett, s mi úgy szerettük, a hogy csak lehetett. Elment tőlünk, mint a lenyugvó nap, de a szívünkben él, s örökre ott marad. Szerető családod
Fájó szívvel emlékezünk KARDOS GYULA halálának 3. évfordulójára. Ott pihensz, ahol már nem fáj semmi, nyugodalmadat nem zavarja senki. Könnyes a z út, amely a sírodhoz vezet, a Jóisten őrködjön pihenésed felett. Telnek a hónapok, múlnak az évek, szívből szeretünk és nem feledünk téged. Szerető családod
Fájó szívvel emlékezünk MESZNER MIKLÓS és MESZNER MIKLÓSNÉ szül. Augusztin Karolina haláluknak 3. évfordulójára. Gyertyát gyújtok, égjen a szeretetért, a Veletek töltött minden pillanatért. Elmentek tőlünk, nem látjuk Őket többé, de szívünkben itt élnek mindörökké! Szerető családotok
Fájó szívvel emlékezünk PETRESNÉ BARANYAI MARIANNA halálának 4. évfordulójára! Már négy év elmúlt, de feledni nem lehet, hogy hirtelen tört ketté az életed. Voltak még terveid, nem készültél menni, de elvették életed, nem tudtál búcsúzni. Csendben mentél el, örök csendre leltél, szívünkben azóta mély fájdalom él. A Te csillagod fent ragyog az égen, utat mutat nekünk a gyász sötétjében. Légy boldog ott, ahova mentél, nem haltál meg, Te csak álmodni mentél. Oly drága voltál nekünk, hogy azt sem pótolja semmi, lelkünk sebeit nem gyógyítja senki. Szerető családod.
Fájó szívvel emlékezünk VARGA MIKLÓS halálának 2. évfordulóján Virágot viszünk egy néma sírra, de ezzel Őt nem hozhatjuk vissza. Tudjuk, hogy nem jössz, de olyan jó várni, hazudni a szívnek, hogy ne tudjon fájni. Míg köztünk voltál, mi nagyon szerettünk, hiányzol nekünk, soha nem feledünk. Szerető családod
Fájó szívvel emlékezünk VÖRÖS JÁNOS vitnyédi lakosra halálának 2. évfordulóján. A csornai Szent Antal temető 6. parcella 1. sor urnaoszlopában helyeztük örök nyugalomra. Emléked szívünkben örökké él.