A győri főügyészség végrehajtandó szabadságvesztést kér a pécsi egyetemi vesztegetés ügyében

A Győri Törvényszék az eljáró bíró személyében bekövetkezett változás után, a vádirat benyújtását követően hét évvel, a 2019. május 17. napján kihirdetett ítéletében a 27 vádlottból vesztegetés elfogadása bűntettének minősített esete, vesztegetés minősített esete, befolyással üzérkedés minősített esete és más bűncselekmények miatt 4 vádlottat 4 és 8 év közötti végrehajtandó szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra, 11 vádlottat 1 év 6 hónap és 2 év közötti felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, 8 vádlottat megrovásban részesített, 5 vádlottat teljesen felmentett, továbbá pénzbüntetéseket, pénzmellék-büntetéseket, foglalkozástól eltiltás büntetéseket szabott ki, 200.000 Ft és 9.880.000 Ft közötti vagyonelkobzásokat rendelt el és 7 jogi személlyel szemben 500.000 Ft és 2.000.000 Ft közötti pénzbírságokat alkalmazott, valamint részfelmentő és egyéb rendelkezéseket hozott.

A nem jogerős (335 oldalas) ítélet lényege szerint az I. rendű vádlott, mint az egyetem gazdasági főigazgatója egy ügyvédi irodával szerződést kötött tanácsadói tevékenység elvégzésére, amely ügyvédi irodának alvállalkozója volt egy közbeszerzéssel összefüggő feladatokat ellátó kft. I. rendű vádlott annak érdekében, hogy egyes munkatársait, valamint saját magát plusz jövedelemhez juttassa, azt kérte az alvállalkozó kft. vezetőjétől, a II. rendű vádlottól, hogy az általa megjelölt egyetemi munkavállalókhoz kötődő gazdasági társaságokkal kössön (több esetben valótlan) szerződést és ennek díjazását részben az egyetemen végzett munkájáért kapott saját díjazása terhére fizesse ki számukra. Felvetette azt is egyúttal, hogy emiatt emelkedhet az ügyvédi irodával kötött szerződés alapján elszámolható megbízási díj is. A megjelölt egyetemi munkavállalóknak azonban nem állt szándékában a II. rendű vádlott által velük meg is kötött szerződéseket teljesíteni, s ez nem is volt elvárás velük szemben. Ennek ellenére azonban számukra különböző összegű kifizetések történtek, amelyeknek fedezete az egyetem által az ügyvédi iroda közvetítésével kifizetett több mint 30.000.000 Ft többletösszeg volt.

Ezen túlmenően az I. rendű vádlott arra is törekedett, hogy az egyetem vásárlásai után ő és a munkatársai is a beszállítóktól rendszeresen ún. kenőpénzt kapjanak. Ennek érdekében a hozzájuk közel álló vállalkozásokkal kötelezettség szegő módon olyan viszonyt alakítottak ki, amelynek során pontosan meghatározott információkkal látták el azokat a közbeszerzések elnyerése érdekében. A vesztegetési pénzek összege 200.000 Ft és 9.880.000 Ft között mozgott. Az I. rendű vádlott oly módon is igyekezett az egyetem költségvetéséből saját jogtalan hasznára pénzeszközökhöz jutni, hogy társával, XXIII. rendű vádlottal csalás bűncselekmények elkövetését határozták el. A csalások lényegét valótlan, valós teljesítés nélküli megbízási szerződések kötése és ezek alapján jogosulatlan kifizetések adták, amelyek révén az egyetemet 71.170.250 Ft kár érte. I. rendű vádlott az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás alatt a birtokában maradt egyetemi bankkártya jogosulatlan felhasználásával internetes áruvásárlásokat eszközölt, amelyekkel további 481.796 Ft kárt okozott. Az elsőfokú ügyész a vádlottak bűnösségének teljes körű megállapítása és a büntetések súlyosítása végett fellebbezett, amit a másodfokú ügyészség fenntartott.

A másodfokú ügyészség az elsőfokú bíróság ítéletét részben megalapozatlannak találja, amit azonban a másodfokú eljárásban kiküszöbölhetőnek tart, s ezt követően nem látja akadályát a vádlottak bűnösségének – részben eltérő minősítések mellett – további bűncselekményekben kimondásának és büntetésük súlyosításának. A büntetés kiszabására tett ügyészi indítványok akként foglalhatók össze, hogy a korrupciós bűncselekményekkel érintett vádlottak tekintetében feltétlenül végrehajtandó szabadságvesztés, emellett magas napi tételszámú pénzbüntetés kiszabása szolgálhatja csak a büntetési célokat.