Kovácsolás műhelytitkai – Megszervezték az első országos konferenciát Győrben - fotók

– A két világháború között vidéken működő kovácsművészet kutatóival együttműködve szerettünk volna szakmai fórumot létrehozni, és elindítani olyan hatékony párbeszédet, ami mentén a helyi értékek számbavételével elkezdődik hazánk vidéki műkovács-iparművészetének országos meg- és elismertetése – mondta Székely Zoltán múzeumigazgató. – Előadókat hívtunk Győrön kívül Kecskemétről, Szentendréről, Szegedről, Vácról, Egerből, Marcaliból és Budapestről. Konferenciánk elméleti részét a kortárs szakmai vonalat képviselő fiatal győri műkovácsok bemutatója egészítette ki és tette szemléletesebbé – tette hozzá dr. Pápai Emese művészettörténész, főmuzeológus, a konferencia szervezője.

– Az országos műkovács-iparművészeti konferencia ötlete a győrivé lett Schima A. Bandi műkovács, iparművész életműve vizsgálatának egyik fontos eredménye – tudtuk meg dr. Pápai Emese főmuzeológus-szervezőtől. – Minden jelentősebb településnek megvannak a maga alig ismert „schimabandijai”. A két világháború közötti nemzedék olyan ügyes kezű, ambiciózus, szorgalmas munkával mesterből művésszé érett egyéniségei ők, akik tudásukat a céhes gyakorlatnak megfelelően műhelyekben szerezték és sokoldalúan kamatoztatták. Ezek az iparművészek a tervezésben és a kivitelezésben a hagyományos szakmai értékeket és a mesterségbeli tökélyt tekintették mérvadónak. Schima A. Bandi és Sima Sándor aranykoszorús mesterek munkássága csak néhány izgalmas és tanulságos példa a sok közül, melyek tucatjai várnak feldolgozásra, megismerésre, hogy a hazai műkovácsosság története idővel minél teljesebbé váljon – emelte ki a szervező.

Schima A. Bandi iparművész, aranykoszorús mester hagyatéka, mely a műkovács legjelentősebb alkotásainak gyűjteménye, 1962-ben került saját felajánlásából a győri múzeumba. A rendkívül gazdag tárgyi anyag a korai pozsonyi, berlini tanulmányrajzoktól, tervektől a mintegy 200 darabot számláló műkovács- és iparművészeti tárgyakig terjed. Ezt a törzsanyagot egészíti ki a helytörténeti kuriózumnak számító mintegy 530 önálló terv­grafika, a nagy mennyiségű írott és nyomtatott emlék, valamint a több mint 5000, az életét és alkotásait dokumentáló fénykép és üvegnegatív. Schima A. Bandi művei jelenleg a hagyatékot őrző Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban, valamint a régió középületein, plébániáiban és templomaiban lelhetők fel. Legismertebb az Aranyhajó Patika cégére vagy a Kakukkfészek, de általa készített korlátok, kapudíszek, domborművek, egyházi vonatkozású tárgyak gazdagítják a várost. Életművét a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár megyerikumai közé választotta.

A győri konferencián szó esett többek között a műkovácsképzés és a budapesti Jungfer-műhely iskolateremtő szerepéről, neves egri, szentendrei, marcali, gödöllői mesterekről, köztük Kitlinger Kálmánról, aki szerepelt a párizsi, a New York-i, a brüsszeli világkiállításokon, és az 1940-es milánói triennálén ezüst­éremmel tüntették ki.

A szervezők szándéka szerint a konferenciát kétévente más és más helyszíneken szervezik meg.