Átjárók az élő folyókért

2022.05.20. 21:20

Halvándorlás világnapja - 117 kecsegét telepítettek a Dunába a denkpáli hallépcsőnél - fotók, videó

Az esemény az átjárható folyók fontosságára hívja fel a figyelmet

Mészely Réka-Gyurina Zsolt

Fotó: Csapó Balázs

Fotós: CSAPO BALAZS

Fotó: Csapó Balázs

Fotós: CSAPO BALAZS

A halvándorlás világnapján (május 21.) az átjárható folyók és a halak vándorlásának kapcsolata kerül a figyelem középpontjába. A világnap alkalmából pénteken először Pannonhalmi Miklós, a vízügy nyugalmazott szakértője tartott előadást Győrben.

Ezt követően az ásványrárói halátjárónál, a 2019-ben felállított vizasziluett mellett a győri tulipános és gyakorló-, illetve az ásványrárói iskola alsósainak magyarázta el a halátjárók fontosságát. A szakértő elmondta, hogy a legtöbb vándorló halfaj veszélyeztetett, különösen az emberi beavatkozások hatására. A halak szabad mozgását azonban biztosítani kell a megfelelő táplálkozásuk és szaporodásuk érdekében. A vándorlás szabadsága az élő, termékeny folyók jellemzője.

A megyében harmincnál több halátjáró épült a Duna szlovákok általi elterelése óta a Szigetközben, a Rábán, öntözőcsatornákon, az első a dunakiliti fenékküszöbnél. Az ásványrárói átjárón többek között márna, sügér, csuka, menyhal úszik át ívásra egész évben, a legritkábban nyár végén, ősz elején. A program élő hallánccal zárult: a tanulók egymás kezét fogva hal alakzatban álltak fel és integettek az ég felé.

Veszélyeztetett halfaj a kecsege Dunaszigeten, a denkpáli hallépcsőnél előadások várták az érdeklődőket a világnapon. Heilmann Diana, az EU Duna Régió Stratégia „Vízminőség” szakmai terület munkatársa arra mutatott rá, hogy a vándorló halak védelméért milyen intézkedéseket tesznek a különféle munkacsoportok.

– A kecsegét a kilencvenes évek kezdetéig jelentős mennyiségben fogták a szigetközi halászok, de a bősi vízlépcső üzembe helyezését követően egy éven belül gyakorlatilag eltűnt a Gönyű fölötti folyószakaszon – hívta fel a figyelmet dr. Guti Gábor, az AM-SZE Természetesvízi Halgazdálkodás Kutatócsoport vezetője. Kiemelte: a kecsege ma már nem fogható és veszélyeztetett halfaj. A szakember által vezetett kutatócsoport célja ezen a helyzeten változtatni, hogy újból legyen a Szigetközben kecsege.

A hatékony halátjárók, ökológiai folyosók kialakítása is fontos ebben a folyamatban. A cél az önfenntartó halállomány Kertész József, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakértője emlékeztetett a Duna elterelésére és annak következményeire: az azóta eltelt harminc évben a hullámtéri ágrendszer vízpótlását hatékonyan sikerült javítani.

Az esemény keretében a résztvevők megtekinthették a denkpáli hallépcsőt, majd zárásaként jelképesen 117 – összesen száz kilogramm – kecsegét telepítettek a Dunába a Magyar Országos Horgászszövetség és a Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetsége támogatásával. Dr. Guti Gábor hozzátette: e mostani haltelepítés még nem oldja meg a kérdést, a cél az önfenntartó halállományok létrehozása.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában