2022.04.13. 07:51
Öt év munkájával megújult a székesegyház Győrben - Gyarmati András főrestaurátorral beszélgettünk - fotók
Eltűntek az állványok a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban, a 2017-től tartó felújítás lassan a végéhez ér. A munkálatokról Gyarmati András főrestaurátorral beszélgettünk.
Fotó: Huszár Gábor
Legutóbb az 1970-es években volt átfogó, nagy felújítás a győri bazilikában, ami akkor tíz évig tartott. A mostani felújítás tervezése 2015-ben kezdődött, az állványok 2017-től álltak a templomban, amit rövid időre be is zártak a hívek előtt, az építőmesteri munkák és a Mária-hajó restaurálása miatt.
– A templomban számos műtárgy található. A legszembetűnőbb munkát a falfestményekkel végezték, de sokat dolgoztak a faszobrász-restaurátorok is. Sok volt az aranyozott faragvány, dísz, számos szobor, kőépítmény, faragott kővel díszített tárgy, nem beszélve a padlózatról, a lépcsőkről, és az oldalfalakról – mondta el lapunknak Gyarmati András főrestaurátor.
Az utóbbi évszázadban kiváló restaurátorok, festők, szobrászok végeztek munkát a székesegyházban. Köztük volt az 1950-es években a győri származású Voss Antal, vagy korábban Schima András iparművész is. Aztán ott volt Medvey Lajos restaurátor, rajztanár, aki az 1930-as években restaurálta a templomban található oltárképeket.
– A legkisebb, ám egyik legfontosabb feladat a textilrestaurátor munkája volt. Kiemelt tárgy lett az övé a székesegyházban: a püspöki trón mögött látható falikárpit, amely Mária Terézia ajándéka volt Győr városának. A díszes fémzsinórral, fonallal kivarrt tárgyat már a XIX. században is restaurálták szakemberek, ez is megújult a munkálatok során – fogalmazott.
Fotókon a restaurált győri Székesegyház
Fotók: Huszár GáborA négy restaurátor-szakirány: a festő, a kőszobrász, a faszobrász és a műtárgyakkal foglalkozó szakemberek folyamatosan dolgoztak a templomban. Húszan általában a helyszínen, ugyanekkora csapat a műhelyekben. Utóbbiakban végezték el a farestaurátori munkák többségét, például a káptalani sekrestye bútorzati munkálatait. A falfestményeket nem tudták elvinni a bazilikából, így azokat helyben kellett restaurálniuk. Érdekesség, hogy az 1970-es évek elején fiatalként dolgozott a székesegyházban Nemráth Péter, aki most is részt vett a tanácsadásban. Emellett jelen volt az akkor huszonéves Gyöpös Miklós is, aki 1980-ban végzett restaurálást a bazilikában. Most ismét a karzati boltozaton dolgozhatott.
– Érdekes volt a főoltárkép helyszíni restaurálása is. Nem gyakori manapság, hogy a helyszínen, a templomban kell elvégezni egy hatszor három méteres felület felújítását. Volt ugyan terv rá korábban, hogy kiviszik a templomból, végül itt maradt. Az oltár mögött egy fóliaműtermet alakítottunk ki, és állványról történhetett zavartalanul a felújítás – tette hozzá Gyarmati András.
Hamarosan befejeződnek a munkálatok. Vannak azonban olyan részek, amelyekhez az állványoktól eddig nem tudtak hozzáférni. Ezek elsősorban a karzat részei és a karzat alatti terület, ahol munka vár még a szakemberekre. Itt elsősorban márványutánzatú festést végeznek, és zajlik már az új orgonaház kialakítása is. Hátravan még az oltárok visszaöltöztetése, a mellékoltárokra hamarosan visszakerülnek a díszített képek, az aranyozott szobrok és az elkészült faragványok is. A teljes átadást nyárra várják majd a szakemberek.