2021.12.30. 21:09
Száztizenegy értéket gyűjtöttek már a megyei értéktárba
Az elmúlt év utolsó megyei közgyűlésén, közmeghallgatás keretében számolt be a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár Bizottság a 2021. évi tevékenységéről. Összefoglalójukban megállapították, hogy az elmúlt két év vírushelyzettel terhelt nehéz időszaka a nemzeti értékeink gyűjtését nem akasztotta meg megyénkben, hiszen megyei értékeink száma folyamatosan növekedett, új települési és tájegységi értéktárak jöttek létre, valamint a megyerikumok ismertsége és elismertsége is tovább nőtt.
A bagaméri hallépcső.
Az idén az értéktárbizottság májusi és decemberi ülésén is három újabb megyerikummal bővült az értéktár, így már száztizenegy van belőlük. Dr. Pető Péter, a megyei értéktárbizottság elnöke röviden bemutatta az újdonságokat.
Egyre javul a Szigetköz állapota
Az előterjesztés szerint a Duna hazai szakaszának a szigetközi az egyik legérintetlenebb része, mely számos vonatkozásban egyedi értékekkel rendelkezik. A Szigetköz területe kiemelkedő jelentőségű nedves élőhely, ahol a korábbi természetes állapotok a természeti folyamatok és emberi beavatkozások hatására megváltoztak. A mentett oldali csatornák és az alsó-szigetközi hullámtéri ágak kiszáradtak, a vizes élőhelyek területi kiterjedése fokozatosan visszaszorult.
– A kedvezőtlen folyamatok ellensúlyozására 1993 után indult meg és mind a mai napig tart a mentett oldali és a hullámtéri ágrendszerek rehabilitációja. Ez egy folyamatosan bővülő, finomodó rendszer, amely egyre inkább oldja a meglevő problémákat. Országos unikum, hogy egy emberi beavatkozásra elindult negatív folyamatot, a Duna elterelését megpróbálják műszaki megoldásokkal egy térségben megoldani – foglalta össze dr. Pető Péter annak jelentőségét, hogy megyerikum lett a szigetközi hullámtéri és mentett oldali vízpótló rendszer.
Megyerikum „A csornai csata emlékezete”
A csornai csata az 1848–49-es szabadságharc egyik utolsó győztes ütközete volt, melyet Kmety György tábornok vezetett. A császáriak tábornoka, Franz Wyss alakulata elfoglalta Csornát. Kmety György serege 1849. június 13-án hajnalban megtámadta és visszavonulásra kényszerítette a császáriakat. – A csatában elesett honvédek emlékére a csornai Szent Antal-temetőben 1861-ben emlékművet emeltek. A csata történetét a Csornai ütközet krónikája című munkájában a Rábaköz ismert tudósa és a csornai gimnázium egykori tanára, Király Iván dolgozta fel. A csornai csatára nemcsak a csornaiak és a rábaköziek büszkék, hanem minden olyan megyénkben élő polgár is, akinek fontos a forradalom és szabadságharc emlékezete. Méltán került be a megyerikumok közé – állapította meg dr. Pető Péter.
Túlélő piarista iskola a történelem viharában
A megyei értéktár a mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvodával is bővült. Az intézmény gyökerei a XVIII. század elsőre feléig nyúlnak vissza. Zsidanovics István Moson vármegyei főadószedő és felesége alapította az óvári kisgimnáziumot, ahová piarista szerzeteseket hívott tanítani. Az óvári iskolában a tanítást kezdetben három piarista szerzetes vállalta, az anyagi fedezetet Zsidanics István biztosította, aki magyaróvári házát és tízezer forintos alapítványt hagyott a piarista rendre. Ebből nőtt ki a mai iskola, amely 12 éven át biztosítja a gyerekek nevelését-oktatását.
– A megújulni tudás képessége tette lehetővé, hogy a piarista iskola a történelem viharvert századai által, ha megtépázottan is, de újra talpra tudjon állni, és a szerzetesek, a világi tanárok áldozatos munkája révén, a fizikai és szellemi nehézségek ellenére is be tudja teljesíteni a küldetését, a hitre és tudásra nevelést. A piaristák 1990-től először Mosonmagyaróváron kezdték újra oktatói tevékenységüket, ami annyira sikeres, hogy ma már a Szigetközben is van iskolájuk és óvodájuk – tette hozzá az elnök.
