Győri színpadon az Aranycsapat

Elszánt és mindig győzni akaró csapat történetét láthatja a közönség a Puskás musical győri premierjén a Győri Nemzeti Színházban. A több mint száz színészt, táncost és műszaki szakembert felvonultató előadás egyszerre mutatja be az ötvenes évek politikai nyomását, a hazaszeretetet, a szerelmet, a magyar csibészséget és a küzdeni akarást – mindezt Puskás Ferenc élettörténetén keresztül. 

1937, Magyarország. Rongylabdák szállnak az égben, majd hirtelen tizenegy gyermek áll előttünk. Ők a későbbi legendás magyar futballválogatott, az Aranycsapat tagjai, akik ekkor még nem tudják, hogy meg fogják változtatni Magyarország történelmét. 
 

– A Puskás, a musical című elő­adásával ma debütál mint rendező és szövegíró a győri közönség előtt. Hogyhogy csak most? 
– Már 2014 óta tervben volt, hogy Győrbe jövök rendezni, végül 2021-re tolódott. 
 

– Honnan jött az ötlet, hogy Puskás Ferenc életét dolgozzák fel színdarabban? 
– Szeretek focizni. Sok csapatnak szurkolok. Nagyapám sokat mesélt Puskásék fénykoráról, fiatalkoráról. Rajongott az Aranycsapatért és mindig nagy szeretettel beszélt róluk. De akkor még nem gondoltam arra, hogy ebből valamikor színházat kellene csinálni. 2019 őszén találtuk ki alkotótársaimmal, Galambos Attila dalszövegíróval, Juhász Levente zeneszerzővel és Szabó László producerrel, hogy készítünk egy musicalt Puskás Öcsiről. 
 

– Melyik életszakaszát mu­tatja be a musical? 
– Mivel futballistaként lett a leghíresebb magyar, úgy döntöttünk, hogy a játékos-pályafutására fogunk koncentrálni, ami a mi olvasatunkban 1937-ben, 10 éves korában kezdődött. A színdarab akkor zárja a történetet, amikor a pályafutásának csúcsára ér. Azaz 1960-ban, az Európa-kupa döntőjében, amikor négy gólt lőtt a Real Madrid színeiben. Ha valaki hallott már Puskás Öcsiről, annyit biztosan tud, hogy sikeres magyar futballista volt. Aki jobban ismeri az élettörténetét, talán még azt is tudja, hogy kedves ember volt és egy igazi csibész. Szabó László producer szokta mondani, hogy Puskásban minden megvan, amit mi, magyarok szeretünk magunkban. Közben árnyalja az is a képet, hogy milyen világban élt. Milyen volt a ’40-es, ’50-es évek Magyarországa. Igazán szeretem a történelmet, ezért fontosnak tartottam, hogy a darabba ezt beleírjuk. Komoly kutatómunka előzte meg a végleges szöveg összeállítását. 
 

– Miben különbözik a győri előadás az ősbemutatótól? 
– A győri előadás is ugyanabból a forgatókönyvből készült, és igyekszünk ugyanazon a minőségen csinálni mindent. Amiben más, hogy új a szerep­osztás, nagyrészt győri színészek játsszák a karaktereket. Voltak, akikhez ragaszkodtam, például a címszereplőt megtestesítő Veréb Tamáshoz, néhányan más szerepben tűnnek fel, mint korábban.