Kisalföld logö

2019. 06. 20. csütörtök - Rafael 19°C | 26°C Még több cikk.

Negyvenéves a Kazinczy-verseny

Az idei, jubileumi Szép Magyar Beszéd döntőjében 158 diák képviseli magyar vagy határon túli iskoláját.

Z. Szabó Lászlónak, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium tizenhárom éve elhunyt tanárának emléktábláját avatták fel pénteken a negyvenedik Kazinczy-versenyen. A Péchy Blanka által alapított Szép Magyar Beszéd döntőjében százötvennyolc diák képviseli magyarországi vagy határon túli iskoláját.

Kazinczy Ferenc
Négy évtizedet ért meg a Kazinczy-verseny, s Deme László professzor nyitotta meg, aki már 1965-ben is ott volt a zsűriben. Sajnos a legendás kezdeményezők jó része már nincs köztünk, az alapítványt létrehozó színésznő, Péchy Blanka 1988-ban halt meg, míg a verseny főszervezője, Z. Szabó László 1992-ben, éppen László-napon távozott el. Emlékére táblát avattak a „Szép Magyar Beszédnek" örök otthont adó Kazinczy Ferenc Gimnáziumban és az iskola 27.000 kötetes könyvtárát is róla nevezték el a negyvenedik évforduló alkalmából.

Németh Tibor, a Kazinczy-gimnázium igazgatója elmondta: 8-10 ezer diákot mozgatott meg a verseny, a döntőbe pedig 122 anyaországi és 23 határon túli diák jutott be. Érkeztek döntősök a Kárpátaljáról, a Vajdaságból, Erdélyből és a szlovák régiókból. Németh Tibor a verseny korának érzékeltetéseképpen hozzátette azt is: 1965-ben csupán hatvanketten indultak a döntőben, s természetesen a határon túliak nem vehettek részt az országos megmérettetésen.

Az irodalmi seregszemle első napján nyelvhelyességi, stilisztikai feladatokat kellett megoldani a gimnáziumok és szakképző iskolák tanulóinak, s ma kerül sor a kötelező szövegek felolvasására. Kazinczy Ferenc szobrának hagyományos megkoszorúzása után tegnap Deme László nyitotta meg a rangos anyanyelvi napokat. A professzor óva intette a diákokat a nyelvet fenyegető hatásoktól. Mint vélekedett: a legrondábban a diákok és a politikusok beszélnek, óvakodjunk attól, hogy az e közötti rétegek is átvegyék a modern tónust. Deme László az elmúlt négy évtizedről szólva emlékeztetett arra: milyen nagy előrelépés volt, amikor a magnót felváltotta a versenyzők személyes jelenléte. Addig ugyanis a zsűri a különböző körzetekből érkezett korabeli minőségű szalagokat hallgatva döntött a díjak felől.

Z. Szabó László (1927–1992)

1959-től nyugdíjazásáig volt a Kazinczy-gimnázium tanára. 1974-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán dramaturgia–színházelméletből. 1984-ben másodállásban a győri színház dramaturgja lett. 1958 végén Perédy Lászlóval megalapítója volt az Ifjúsági Irodalmi Színpadnak. Annak irodalmi vezetőjeként egyike lett az országossá nőtt mozgalom irányítóinak. A Kazinczy-verseny mellett kezdeményezője volt a Radnóti Emlékbizottságnak is, amely azután elindította a Radnóti-biennálét, a versmondás országos fórumát. Kazinczy- és Radnóti-tanulmányokkal is szolgálta az irodalmi művelődés és az anyanyelv ügyét. Jelentősebb kitüntetései: Kazinczy-díj (1970), Radnóti-díj (1971), Kiváló Tanár (1974), Ifjúsági Díj (1979), Apáczai Csere-díj (1986). Győr város díszpolgára volt. Iskolája az idén könyvet adott ki a róla szóló és tőle származó írásokból Őrizzen a szó címmel.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rohamosan veszítenek tömegükből az antarktiszi gleccserek

Az antarktiszi szigetvilág gleccserei egy kutatás szerint nagyon gyorsan húzódnak vissza. Az adatok… Tovább olvasom