Kitört, balesetveszélyes fülkék Sopronban - Ki javítja meg?

"Kis, iskolás gyerekek játszottak minap a balesetveszélyes fülkékkel! Ez nagyon életveszélyes, meddig kell még várni, amíg valaki meg nem hal?

Nagyon szeretném, ha megjavítanák. Két-három hónapja így állnak a fülkék.

A városba három helyen is találkoztam törött fülkékkel: Várkerület 15 (vár előtt), Nagyposta előtt 2 db, Széchenyi tér 7-10!

Ez senkit nem zavar! Engem nagyon!" - írta tudósítónk.

Nyolcvanéves a hazai nyilvános telefon

Szinte naponta jelennek meg új távközlési és infokommunikációs szolgáltatások, közülük sok néhány hónap után a feledés homályába merül. Ki hinné, hogy a nyilvánostelefon-szolgáltatás most tölti be a nyolcvanadik születésnapját.

Hogyan is kezdődött?

Graham Bell szabadalmaztatott találmánya (1876), valamint Puskás Tivadar Bostonban üzembe helyezett telefonközpontja (1877) nyomán Magyarországon is elindul a fejlesztés. Összeköttetés létesül 1882-ben Buda és Pest között. Az akkori kormány 1884. november 11-én kelt rendeletében nyilvános távbeszélő állomások felállítását is engedélyezte. Ezek kis dobozban elhelyezett egyszerű utcai készülékek voltak.

Több mint 30 évnek kellett eltelni, hogy megjelenjen az utcán az első nyilvános távbeszélő fülke. 1928. december 13-án a Váci út 6. számú ház előtt, vasvázas fülkében - a bécsi telefonfülke mintájára - érmével működő utcai nyilvános telefont létesítettek.

Innen számítjuk a mai értelemben vett nyilvános távbeszélő szolgáltatás megjelenését.

A nyilvános hálózat kiépítése egybeesett a budapesti telefonhálózat automatizálásával. A nyilvános fülkék és készülékek telepítését, valamint üzemeltetését a Magyar Telefon Automata Rt. (Matart) végezte. A Matart igyekezett a szolgáltatást a lehető legjobb színvonalon végezni. Többféle fülkét terveztettek, a Duna-korzón lévő fülkékbe ventilátort szereltek be, az esti világítást óraszerkezettel oldották meg.

Elismerésre méltóan jó üzleti érzékkel már akkor a fülkéken reklámokat helyeztek el, amelyek nem befolyásolták a mindennapi használatot, ugyanakkor az ebből befolyt pénz a karbantartási költségeket majdnem fedezte.

A szállodákban, valamint a kávéházakban telepített készülékek nagy forgalmat bonyolítottak le, ezért 1942-ben a belvárosban 5 önálló telefonszalont létesítettek interurbán beszélgetési lehetőséggel.

A háború a teljes nyilvánosfülke- és készülékállományt használhatatlanná tette, a romokból kellett újjáépíteni azokat. A szolgáltatás az államosítás után a Posta szervezetén belül működött. Az 1950-60-as években csak lassan növekedett a beszélőhelyek száma, de egyre inkább nőtt az emberek kommunikáció iránti igénye, ezért a Posta komolyabban fejleszteni kezdte ezt a területet is. Új fülkék és készülékek jelentek meg, 1975-ben szerelték fel az első olyan készüléket, amely több érmét és különböző címleteket is tudott fogadni, valamint nemzetközi beszélgetésre is alkalmas volt. 1982-ben lecserélték az összes muzeális értékű készüléket, így a több évtizeden át üzemelő tantuszos berendezéseket is nyugdíjazták.

1991-ben több ezres volumenben kerültek beszerzésre a dél-afrikai Telkor pénzbedobós, valamint a francia Monétel csipkártyás készülékei, legutóbb 2006-ban néhány száz darabos mennyiségben az olasz IPM cég érmés készülékei.

A nyilvános fülkék kiemelt arculathordozóként napjainkban is országszerte több ezer helyszínen jelenítik meg a Telekom márkát.
Készítette: Ötvös Lajos