Kisalföld logö

2019. 06. 20. csütörtök - Rafael 19°C | 26°C Még több cikk.

Nehezebb történet, mint a karácsony vagy a húsvét: a Pünkösd a Szentlélek és a kereszténység 3. legnagyobb ünnepe

Nehezebb történet, mint a karácsony vagy a húsvét: a Pünkösd a Szentlélek és a kereszténység 3. legnagyobb ünnepeA keresztény ikonográfiában a Szentlélek szimbóluma a fehér galamb.
Sokaknak csak piros betűs napokat jelent a naptárban a pünkösd, pedig ez a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe, amikor a Szentlékek kiáradására emlékeznek a hívők. Tanítása, üzenete összetett, jelképei elvontabbak, ezért nem kapcsolódik hozzá annyi családi, világi szokás, mint a húsvéthoz vagy a karácsonyhoz.
Az Újszövetség ötödik könyvében, az Apostolok Cselekedeteiben olvashatjuk a történetet, miszerint ötven nappal Jézus feltámadása után az apostolok, Mária és az asszonyok együtt imádkoztak. (Az ünnep magyar elnevezése egyébként innen, a görög eredetű pentecoste, azaz ötven szóból ered.) „Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket" – áll a Szentírásban. 

Az apostolok ezután különböző nyelveken prédikáltak, Péter megtérésre szólította fel a híveket, majd a történet szerint aznap háromezren keresztelkedtek meg. Ehhez a naphoz kötik az egyetemes keresztény egyház születését is. Az első keresztény pünkösd ugyanarra a napra esett, mint a zsidó hetek ünnepe, amely eredetileg aratási hálaadóünnep volt, majd a sínai-hegyi törvényhozás, a mózesi törvények ünnepnapja lett.

Nehezen megragadható tanítás

Karácsonykor Jézus születését ünnepli a kereszténység, húsvétkor pedig halálára és feltámadására emlékeznek a hívők. Születésről, halálról van elképzelésünk, de a vallás harmadik legnagyobb ünnepe, a pünkösd olyan történetet mesél el, amelyet nehezebb befogadni. 

– Ennek az ünnepnek a lényege az egész keresztényi misztériumot próbálja megragadni, megfogni. A Szentlelket Isten küldi el az embereknek, amely a Szentháromság része, Isten és Jézus mellett a harmadik isteni személy. Ez egy nagyon nehéz, összetett, sokszor nehezen megragadható tanítás. Talán ez van annak hátterében, hogy ez az ünnep nem áll olyan közel a nem vallásos emberekhez – magyarázta dr. Frauhammer Krisztina kultúrantropológus, néprajzkutató. 

Pünkösdkor a hagyományokkal átszőtt családi ünneplés sem jellemző. – Talán azért sem kapcsolódik hozzá családi ünneplés, mert a köztudatban is kevéssé ismert az ünnep jelentése és fontossága. Jóllehet az utóbbi években, amióta Csíksomlyó nemzeti kegyhellyé és a magyarság összetartozásának egy szimbolikus helyévé vált, azóta a pünkösd ünneplése és jelentősége megnőtt Magyarországon, magyar vonatkozásban – tette hozzá a szakértő. 

Lángnyelv és galamb jelképezi 

Az ünnep összetettsége a jelképekben is megmutatkozik: lángnyelv és galamb formájában szokás ábrázolni a pünkösd középpontjában lévő Szentlelket.
A Biblia leírása szerint lángnyelvek formájában szállt le az apostolokhoz a Szentlélek.
A Biblia leírása szerint lángnyelvek formájában szállt le az apostolokhoz a Szentlélek.
 – A lángnyelves ábrázolás alapja a Szentírás szövege, amely szerint az apostolok feje felett lángnyelv jelenítette meg Krisztusnak és Istennek a lelkét, a Szentlelket. Ez a legismertebb szimbólum – mondta dr. Frauhammer Krisztina. 

A Szentháromság-ábrázolásokon az Atyát fehér szakállú idősebb férfiként, Jézust fiatal, barna hajú emberként, míg a Szentlelket galamb formájában jelenítik meg, mert a Biblia szerint Jézus megkeresztelésekor ebben a formában jelent meg az emberek előtt a harmadik isteni személy. 

A pünkösdi szimbólumok közül még ismert a szélvész is, melynek a hangja hallatszott, bár a levelek nem mozdultak a leírás szerint. A vihar elsöpri, ami száraz, a nem megfelelő fát ledönti. Az erő és tisztítás jelképe.

Ajándékot ünnepelnek a hívők

– Van, akiknek a pünkösd egy hosszú hétvége, egy pihenésre okot adó ünnep. Vannak azonban olyan vidékek, közösségek, ahol a pünkösd jelentősége, szerepe megmaradt. A vallásos közösségekben ilyenkor azt ünneplik, hogy Isten elküldte az embereknek a Szentlelket, amelyet ha az ember be tud fogadni a szívébe és a lelkébe, akkor ezáltal részesülni tud az isteni életben és szeretetben. Ez egy nagy ajándék a keresztény hívők számára, egy jelentőségteljes alkalom. Azért örülnek, mert elnyerték ezt az ajándékot, és a részesülés lehetőségét. Korábban ezek a vallási ünnepek jobban átjárták a társadalmat, ma már inkább a hívők számára ismert a mögöttes tartalom – zárta Frauhammer Krisztina. 
 Szentlélek más vallásokban

 A keresztény vallás a Szentlélekre személyként tekint, amely sosem öltött testet, míg az antitrinitárius irányzatok szerint viszont nem személy, hanem Isten lelke, vagyis ereje. A judaizmusban szintén Isten lelke, lélegzete. Az iszlám vallásban személy, egy szent természetű lélek Istentől, méghozzá Gábriel arkangyal. A Szentlélek létezését így három jelentős monoteista vallás, a judaizmus, az iszlám és a kereszténység fogadja el, de jelenlétét hangsúlyeltolódásokkal máshogyan magyarázzák.

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tavaszt köszöntünk, megújulást ünneplünk Pünkösdkor

Tavaszt köszöntünk, megújulást ünneplünk Pünkösdkor
Pünkösdkor a Szentlélek eljövetele mellett a népi hagyományok szerint a tavaszt, a természetet, a… Tovább olvasom