Kisalföld logö

2019. 06. 26. szerda - János, Pál 19°C | 32°C Még több cikk.

Hiba csúszott az első űrsétába, épphogy túlélte az űrhajós - 54 éve lebegett "odakinn" 12 percig

A szovjet Voszhod-2 űrhajósa, Alekszej Leonov 12 percet töltött kint az űrben, később a világ első nemzetközi űrrepülésének is részese volt. Először a rosszul tervezett űrruha babrált ki vele, később osonó farkasok kerülgették. Ma van az első űrséta 54. évfordulója.
Amikor Alekszej Leonov végre ott lebegett a semmiben, 12 egész percen keresztül, még nem gondolta, hogy az űrruhájával kapcsolatban elnéztek egy apróságot a tervezők. Még Észak-Afrika felett nyitotta ki az ajtót 1965. március 18-án, Szocsi felett lépett ki a kabinból, és egészen a Szahalin-szigetig lebegett „odakinn" – közben 28 000 kilométert tett meg. A műveletet eredetileg a Vosztok-11 repülésre tervezték, de az űrverseny miatt végül korábbi időpont mellett döntöttek: Voszhod-programba tették át, és a Voszhod–2 expedíción hajtotta végre Leonov. Az első űrséta azonban nem volt problémamentes - írja a wikipédia, ahol Leonov életrajzát is elolvashatják.

Az űrséta után Leonov alig tudott visszamászni az űrhajóba, amelynek irányítása Pavel Bjelajev feladata volt. A Berkut típusú űrruha tervezésekor ugyanis - a tapasztalatlanság miatt - nem vették számításba, mennyire fújja majd fel a ruhát a belső nyomás. Nos, olyannyira felfújta, hogy nem fért be a zsilipbe azon a nyíláson, amelyiken korábban kimászott. Tudta viszont, hogy a nap 5 percen belül lemegy, és a teljes sötétségben a biztos halál vár rá. Ezért elkezdte az űrruhából leengedni a levegőt, ami halálos veszélyt jelentett, hamar jelentkeztek is rajta keszonbetegség tünetei. Végül ez a megoldás mentette meg az orosz űrhajós életét. Ha keservesen is, de visszajutott az űrhajóba - az űrruhában addigra térdig ért az izzadtság -, és szó szerint túlélte az első űrsétát.
 
 

Előttük állt még azonban a hazatérés és a landolás. A visszaúton a légkörbe visszatérést segítő automatika is felmondta a szolgálatot, itt Bjelajeven volt a sor, hogy megmentse a kétfős brigádot - foglalta össze a vs.hu korábbi cikke, a linken korabeli felvételeket is megnézhetnek. Egy navigációs hiba miatt a visszatéréssel is voltak komoly gondok, 2000 kilométerrel a kijelölt pont „mellett" landoltak. A Voszhod–2 az Urál megközelíthetetlen vadonjában szállt le, és a két űrhajós két éjszakát is eltöltött embermagas hóban, osonó farkasok között. Végül nem ették meg őket a farkasok - kár is lett volna a remek űrruhákért -, mentőexpedíció érkezett értük, és "alig" 50 órával a leszállás után Leonov és Beljajev már vissza is tért Bajkonurba, a kiindulási pontra.

Az űrséta érzéseit így fogalmazta meg az első ember, aki lebegett az űrben:

„A Földről az égboltot és a csillagokat felhőtlen éjszakán ragyogónak látjuk. Ez a ragyogás azonban össze sem hasonlítható azzal, amely a kozmoszban tárul elénk. A csillagos égboltnak még a fekete színe is rendkívüli, olyan, mint a sűrűn felvitt tus, és a csillagok olyan ragyogóak, mintha belülről Volta-ívvel megvilágított kristályok lennének. A Napra egy pillanatra sem tudunk ránézni. Olyan vakító, mintha villamos ívhegesztés lángjába tekintenénk… Földünk azonban csodálatosan szép, különösképpen a tengerek, az óceánok, az erdők hatalmas táblái, a hegycsúcsok és fehér hósapkáik. Azt hiszem, az egész világmindenségben nincs szebb bolygó a Földnél!"

A Voszhod–2 űrsétáját követően Leonov lett volna az első szovjet holdexpedíció parancsnoka, ám a programot törölték az amerikai Apollo-program sikere és a Hold eléréséért folyó verseny elvesztése miatt. Ezt követően a Szovjetunió egy új űrállomás építése felé fordította a figyelmét. Leonov ismét az élen állt, ő lehetett volna a Szaljut–1 berepülésének a parancsnoka. A másodpilóta, Valerij Kubaszov megbetegedése miatt azonban a tartalékok repültek helyettük - de alighanem ez az az expedíció, amelyen nem bánta meg, hogy végül nem vehetett részt. A Szojuz–11 útja, már hazafelé, váratlanul tragédiába torkollt. Visszatéréskor az űrhajóból műszaki hiba miatt megszökött a levegő, és az űrhajósok megfulladtak - mivel nem viseltek szkafandert.

Leonov végül 1975. július 15. – július 21. között jutott ki másodszor az űrbe az Szojuz–Apollo-program keretében: a Szojuz–19 parancsnokaként lehetett részese a világ első nemzetközi repülésének. Az Apollo és Szojuz 44 órán át repült összekapcsolva. A sikeres küldetés után az űrhajósok parancsnokává nevezték ki. Ezzel egy időben a Csillagvárosban levő Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központ igazgatóhelyettese is volt.
 

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ez a világ legrégebbi tengeri csillagórája

Ez a világ legrégebbi tengeri csillagórája
A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot,… Tovább olvasom