Kisalföld logö

2018. 12. 10. hétfő - Judit 3°C | 7°C Még több cikk.

Ez a legnagyobb veszély az emberi egészségre

A klímaváltozás hatásai jelentik a legnagyobb globális egészségügyi veszélyt a 21. században - áll egy új, átfogó jelentésben.
A The Lancet című brit orvosi szaklap aktuális számában megjelent tanulmányban tudósok és egészségügyi szakértők fejtik ki, hogy a klímaváltozás hatásai - hőhullámok, viharok, áradások és tűzvészek - egyre gyakrabban jelentkeznek és az egészségügyi rendszer túlterhelésével fenyegetnek.

A viharok és áradások például nemcsak sérüléseket okoznak, hanem kórházakat is bezárásra kényszerítenek, hozzájárulnak betegségek terjedéséhez és hosszú távú mentális problémákat idéznek elő az otthonukat elveszítő embereknél - mondta el Nick Watts, a The Lancet Countdown, a közegészségügy és a klímaváltozás közötti kapcsolatot vizsgáló éves beszámoló projektvezetője.

Az erdőtüzek hasonlóképpen megsebesíthetik az embereket és elszakíthatják őket otthonuktól, emellett drámai módon növelik a légszennyezettséget is.

Az idei kaliforniai erdőtüzek több mint 80 ember életét követelték, a levegőt pedig egészen a Massachusettsig beszennyezték - mondta Gina McCarthy, a Harvard Egyetem szakértője.

Az elemzés szerint az elmúlt évben 18 millióval több embert veszélyeztettek a hőhullámok, mint 2016-ban, 2000-hez képest pedig 157 millió fővel nőtt ez a szám.

A hőhullám a 65 év felettieket, a városlakókat, valamint a diabétesszel, szív- és érrendszeri betegséggel vagy krónikus légúti problémával élőket veszélyezteti, tehát Európa és a Mediterrán-térség keleti része sokkal sebezhetőbbnek tűnik, mint Afrika és Délkelet-Ázsia.

A klímaváltozásnak a jelentés szerint azért van kitéve egyre több ember, mert a sűrűn lakott régiókban erőteljesen növekszik a hőmérséklet: 1986 és 2017 között 0,8 Celsius-fokkal emelkedett. Ugyanezen idő alatt a globális átlaghőmérséklet 0,3 Celsius-fokkal nőtt.

A kutatók a trópusi betegségek szélesebb körű elterjedésére is számítanak.

A hőség gyakran jár együtt a városok légszennyezettségével. Az alacsony és közepes bevételű országok vizsgált városainak 97 százalékában a levegő minősége nem felel meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányelveinek.

A felmelegedés hatására egyre több munkaóra esik ki: 2017-ben világszinten 153 milliárd, 62 milliárddal több, mint 2000-ben. Ehhez további gazdasági veszteségek társulnak még: tavaly 712 szélsőséges időjárási esemény globális szinten 326 milliárd dollárnyi (105 ezer milliárd forintnyi) veszteséget okozott, csaknem háromszorosát a 2016-os összegnek.

Vannak azonban apró reménysugarak is a jelentés szerzői szerint. A világ szénfelhasználásának mértéke 2013 óta csökken. A 2017-ben létesített erőművek teljesítménye megoszlik: 157 gigawatt megújuló energiákból, 70 gigawatt pedig fosszilis égéstermékekből származik.

A The Lancet Countdown projektben az ENSZ mellett 27 vezető kutatóintézet vett részt. A tanulmány klímakutatók, orvosok, ökológusok, matematikusok, földrajztudósok, mérnökök, energiaügyi, élelmiszerügyi, közlekedésügyi, állattenyésztési, gazdasági és politikatudományi szakemberek, valamint az egészségügyi hatóságok munkatársai közreműködésével készült.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A globális élelmiszergondok megoldását keresi 130 tudományos akadémia

A globális élelmiszergondok megoldását keresi 130 tudományos akadémia
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2018-as adatai szerint 2015-ben 777 millió… Tovább olvasom