Kisalföld logö

2019. 03. 24. vasárnap - Gábor, Karina 3°C | 19°C Még több cikk.

"Bio pillanatragasztót" találtak egy laposféregben az Adria homokjában

A féreg egy kétkomponensű anyaggal ragasztja magát a homokhoz, hogy ne sodródjon el. A szakértők ebből az anyagból olyan orvosi ragasztóanyagot akarnak kifejleszteni, mellyel össze lehet ragasztani a vágott és műtéti sebeket.
"Bio pillanatragasztót" találtak egy laposféregben az Adria homokjában: a Földközi-tenger árapályterületén élő állat egy ragasztóanyaggal rögzíti magát a talajhoz, hogy ne sodródjon el. Ehhez egy kétkomponensű "bio pillanatragasztót" használ - fedezték fel innsbrucki kutatók.

Szakértők ebből az anyagból olyan orvosi ragasztóanyagot akarnak kifejleszteni, mellyel össze lehet ragasztani a vágott és műtéti sebeket. Erről szóló tanulmányukat a PNAS tudományos folyóiratban mutatták be.
    
A ma az orvostudományban használatos ragasztóanyagok, mint a cián-akrilátos szuperragasztók, részben mérgezők és rákkeltőek, megszilárduláskor felforrósodnak és nedves testszövetre nem tapadnak jól. Ezért keresnek a kutatók világszerte alternatív megoldást olyan organizmusoknál, amelyek valahol megtapadnak.
    
Peter Ladurner, az Innsbrucki Egyetem Zoológiai Intézetének kutatója kollégáival egy 1,3 milliméteres laposféreg, a Macrostomum lignano farokrészében lévő tapadószerveket vizsgálta meg. Ezekben ragasztóanyaggal és oldószerrel telt hólyagocskák találhatók, ezek segítségével rögzíti magát az állat a homokszemekhez, majd oldja le magát róluk.
    
A ragasztóanyag két komponensből áll: a Mlig-ap1 és a Mlig-ap2 nevű fehérjékből. A Mlig-ap2 a tulajdonképpeni ragasztóanyag, amelyet a féreg "felvisz" a felületre, a Mlig-ap1 pedig összekapcsolja a felvitt Mlig-ap2-t a fonal alakú sejtnyúlványokkal, a mikrovillusokkal, amelyek az állat tapadószerveiben találhatók - fejtette ki Ladurner.
    
A féreg akkor bontja a kapcsolatot, mikor valamilyen kis, negatív töltésű anyagot választ ki, amely csökkenti a Mlig-ap1 tapadóképességét.
    
Mivel mind a féreg, mind a tapadószervei nagyon aprók, a kutatók nem tudtak belőle közvetlenül ragasztóanyagot venni és annak összetételét elemezni, ehelyett szekvenálták az összes génjét.
    
Ezt követően amputálták egyes férgek faroklemezét és megvizsgálták, hogy mely gének maradtak aktívak a megmaradt testrészekben. 100 ezerből 99 700 maradt aktív. Tehát 300 maradt, amely csupán a faroklemezben fontos - magyarázta Ladurner.
    
A tudósok elemezték, mely faroksejtek olvassák le ezt a 300 gént. Ezekből 298 a szaporítószervekben kapcsolódott be, és csak kettő a ragasztósejtekben. Ez a két komponens volt a Mlig-ap1 és a Mlig-ap2.
 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Amit ma láthatunk az égen, abban csak 19 évente gyönyörködhetünk

Amit ma láthatunk az égen, abban csak 19 évente gyönyörködhetünk
2019 leglátványosabb szuperholdját figyelhetjük meg az égen kedden este. Hóholdat csak 19 évente… Tovább olvasom