Kisalföld logö

2019. 07. 21. vasárnap - Dániel, Daniella 21°C | 33°C Még több cikk.

Az egységet, a megbékélést jelképezi a zarándoklat: Ferenc pápa hatására Pünkösdkor még többen indulnak Csíksomlyóra

Az egységet, a megbékélést jelképezi a zarándoklat: Ferenc pápa hatására Pünkösdkor még többen indulnak CsíksomlyóraA csíksomlyói búcsún tartott szentmise résztvevői a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben június 3-án. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Ferenc pápa szerint azért mennek a zarándokok Csíksomlyóra, hogy egymásban valódi testvérekre leljenek. A katolikus egyházfő is ellátogatott egy héttel ezelőtt a magyar katolikus és keresztény hívők legnépszerűbb kegyhelyére, és szentmisét tartott az oda látogató több százezer hívőnek - így még több keresztény indult útnak pünkösd legnépszerűbb búcsújába.
Több százezer látogató

A csíksomlyói búcsú a székelyek 1567-ben kezdődött, katolikus hitük megvédéséért hálát adó fogadalmi zarándoklat. A magyar katolikus és keresztény hívők által minden év pünkösdjén, több százezer résztvevő jelenlétében megtartott búcsú az erdélyi Csíksomlyó kegytemplomában és a szabadtéri szentmise a közeli Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben mára az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseményévé vált.
A csíksomlyói zarándoklat Erdély öröksége, a párbeszéd, az egység és a testvériség jele, és tiszteletben tartja a román és a magyar vallási szokásokat is – mondta Ferenc pápa egy héttel ezelőtt a Csíksomlyón több tízezer hívő előtt bemutatott szentmiséjén. Szerinte a zarándokok azért mennek Csíksomlyóra, hogy egymásban valódi testvérekre leljenek. Zarándokolni nem más, mint érezni a meghívást és a késztetést arra, hogy „járjunk együtt az úton, és kérjük az Úrtól a kegyelmet, hogy a régi és a mostani sérelmeinket, bizalmatlanságainkat változtassa új lehetőségekké a közösség érdekében". A pápa hangsúlyozta: zarándokolni azt jelenti, hogy elszakadunk a bizonyosságainktól és a kényelmünktől, egyben kihívás számunkra, hogy felfedezzük és továbbadjuk az együttélés lelkületét, és ne féljünk a kölcsönös érintkezéstől, találkozástól és segítségnyújtástól.

A csíksomlyói Mária-kegyhelyre, a Szűzanya csodatevő szobrához való pünkösdi zarándoklat kiemelt vallási esemény. Minden évben több százezer ember zarándokol Somlyóra és vesz részt a Szűzanya tiszteletére tartott körmeneten, szentmisén. Idén Ferenc pápa látogatása is sokak érdeklődését felkeltette, és már a múlt héten megérkezett Csíksomlyóra. 

Nem a táj miatt kelünk útra

– A zarándoklat azt jelenti, hogy az ember tudatosítja magában, hogy úton van; valahonnét valahová szeretne elérni. Az úton történt változás teszi értékessé, tartalmassá a zarándoklatot. Közben az ember szembenéz önmagával, Istennel, és megvizsgálja kapcsolatait. A zarándoklatot mindig felajánljuk valakiért/valamiért – mutat rá Kondé Lajos. A Szeged–Csanádi Egyházmegye pasztorális helynöke, a Szegedi Székesegyház plébánosa azt szokta mondani, hogy a zarándok ember olyan, mint Szűz Mária, amikor úgy látogatta meg Erzsébetet, hogy már a szíve alatt hordozta Jézust. Egy fontos ügyért, egy jó célért felajánljuk a zarándoklatunkat, és azt a szívünkben hordozzuk. Így válik értékessé a zarándoklat, és nem azért, mert szép a táj. A plébános továbbá azt is elmondja, hogy a zarándok legtöbbször nem egyedül indul neki az útnak, hisz a társak erősítik egymást. Természetesen vannak olyan fajta zarándoklatok – például El Camino, azaz Szent Jakab-út –, amikor azt mondjuk, hogy én akkor most egyedül akarom ezt az utat végigjárni. Kifejezetten a megtisztulásom, lelki megerősítésem, kapcsolataim tisztázása a cél. Ebben az esetben nem igényli az ember annyira, hogy valaki mellette legyen. A csíksomlyói búcsúnak viszont az a lényege, hogy együtt vagyunk, erősítjük, bátorítjuk egymást, egy célért megyünk, összetartozunk. Az egyház sem azt jelenti, hogy én megélem a kereszténységet, hanem azt, hogy mi megéljük a kereszténységet. Azért is fontos, hogy amikor az ember megérkezik a csíksomlyói búcsús mise helyszínére, a Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregbe, tapasztalja milyen sokan vannak, milyen jó együtt! Amikor az ember megérkezik egy zarándokhelyre, akkor felsóhajthat, hálát adhat, és láthatja, hogy mások is megtették ezt a nagy utat. Nagy erővel bír a zarándoklat. A megbékélést, az egységet jelképezi. 
Ferenc pápa szentmisét pontifikál a csíksomlyói hegynyeregben, Erdélyben 2019. június 1-jén. A katolikus egyházfő háromnapos pasztorális és ökumenikus apostoli látogatáson vesz részt Romániában. MTI/V
Ferenc pápa szentmisét pontifikál a csíksomlyói hegynyeregben, Erdélyben 2019. június 1-jén. A katolikus egyházfő háromnapos pasztorális és ökumenikus apostoli látogatáson vesz részt Romániában.
Fotó: MTI/Veres Nándor

Ami összeköt bennünket

 Ferenc pápa múlt héten tartott szentmiséjén felszólította a híveket, hogy ne feledjék és ne tagadják a múlt összetett és szomorú eseményeit, de ez nem gördíthet akadályt a testvéri együttélés elé. 

– Ha nincsen közös pont, akkor nem tudunk megnyugodni a végén. A zarándok hittel teszi meg ezt az utat, és ez a hit a közös pont – mutat rá Kondé Lajos atya. Hozzáteszi: – Nem azt mondjuk, hogy nincs, ami elválaszt bennünket, nincs, ami nehézzé teszi az együttlétet, de van egy alap, amiről indulhatunk, és ami összeköt bennünket. Ha mindig a különbséget hangsúlyozzuk, akkor az örök feszültséget szül, viszont ha azt nézzük, ami összeköt bennünket, amiben egyek vagyunk, a közös élményt, könnyebb lesz közeledni.

Felemelő a kedves látogatás

Kondé Lajos arra is rávilágít, milyen sokat jelentett a székely magyaroknak, hogy a katolikus egyházfő Csíksomlyóra látogatott. Vizitje történelminek számít, hiszen pápa most először látogatott Erdélybe. – Látszott rajtuk, hogy elégtételt, megbecsülést jelentett számukra. Az is látszott, hogy mindez nagyon nehéz politikai légkörben zajlott. De mindennek ellenére a pápa elment, és végigjárta azokat a közösségeket, ahol erősíteni tud: a görögkatolikusokat, az erdélyieket, elment az ortodox egyházhoz. Látogatásával húsz év múltán beteljesült a négy – gyulafehérvári, váradi, szatmári és temesvári – magyar és székely többségű erdélyi katolikus egyházmegye híveinek a vágya. Ez az erdélyieknek olyan elégtétel volt, amire a történelmükben nem volt példa. Én nagyon örültem, hogy elment. Annak, aki szenved, és nehéz helyzetben van, annak mindig nagyon jó egy kedves látogatás – fejezi be Kondé Lajos atya. Megtudjuk tőle, Csíksomlyó nem tartozik a világ legnagyobb zarándokhelyei közé. Nem kisebb, s nem nagyobb, egyszerűen csak más. Csíksomlyóban azonban benne van a történelmünk, a magyarságnak az érzékenysége, a katolikus hitben való megmaradás. Emiatt viszont a Kárpát-medencének ez egy nagyon kiemelkedő zarándokhelye. 
 
Szatmári zarándokok a pápai szentmise helyszínén a csíksomlyói hegynyeregben 2019. június 1-jén. Fotó: MTI/Veres Nándor
Szatmári zarándokok a pápai szentmise helyszínén a csíksomlyói hegynyeregben 2019. június 1-jén. Fotó: MTI/Veres Nándor
 
Mária virága a bazsarózsa - Számtalan jelentés kapcsolódik a pünkösd növényéhez 

 A rózsa szépségével, illatával már régóta lenyűgözi az embereket. A különleges virághoz szinte minden kultúrkör kapcsol valamilyen jelentést, így van ez a keresztényeknél is, ahol a szeplőtlenségtől kezdve a mártírságig számtalan dolgot jelképez. Jelképek 
B. L.. 
 A pünkösdi rózsa, más néven bazsarózsa cserjés növény, amely nagy, piros, rózsaszín, lilás vagy fehér virágot hoz, és májusban, júniusban nyílik. A rózsát már régóta felruházta az emberiség különböző jelentésekkel, alapvetően női szimbólumként terjedt el. 

 A virág egyúttal a keresztény kultúrkör fontos növénye is. Már Mózesnek is égő csipkebokor formájában mutatkozott meg Isten a Biblia szerint. Tövis nélküli verziója Máriával forrt egybe, mert a vallási hagyomány szerint ez az a virág, amely megőrizte eredeti, paradicsombeli, ártatlan állapotát. Ezért válhatott a szeplőtlenül megfogant Mária jelképévé, és ezért gyakori az az ábrázolásmód, amelyben Jézus anyját rózsával a kezében vagy rózsakertben ülve jelenítik meg. 

 A vörös rózsa összefüggésbe került Krisztus sebeivel is, mert a virág öt szála a keresztet jelképezi, és a megváltásra, a feltámadásra és a halhatatlanságra utal. Egyúttal az ilyen színű rózsák a mártírság szimbólumai is lettek.

 A rózsa a keresztény ájtatosság, az engedelmes alázatosság és a könyörületesség jeleként is megmutatkozik, illatát paradicsomi illatnak tartották. Később a tiszta, őszinte szeretet és szerelem is hozzákapcsolódott a jelentéskörhöz. 

 Nem csoda, hogy egy ilyen jelentésben gazdag növény körül kultusz alakult ki: már a középkori gallok is rendeztek rózsaünnepeket. Évszázadokkal később, 1835-ben a Pozsony megyei Nádas községben a plébános alapítványt hozott létre a pünkösdi rózsaünnep rendezésére. Az alapítvány kamataiból minden pünkösdkor egy jámbor parasztlányt megjutalmaztak és „ártatlansága jeléül rózsakoszorút tettek a fejére". Hasonló ünnepet 1881-ben Solymáron és Pilisvörösváron alapítottak a franciaországi erénydíjak mintájára, a vagyontalan, de jó erkölcsű lányok kiházasítására. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egy több évtizedes rejtély oldódott meg: megfejtették, hogyan nyelik el a fekete lyukak az anyagot

Egy több évtizedes rejtély oldódott meg: megfejtették, hogyan nyelik el a fekete lyukak az anyagot
Egy hatalmas adathalmaz segítségével sikerült a tudósoknak egy fekete lyuk eddigi legpontosabb… Tovább olvasom