Hogyan lett ingyenes az M1-es autópálya győri szakasza? Horn Gyula rámordult Balogh Józsefre

Az egyik legrégebbi gyorsforgalmi sztrádánkat 1964-ben kezdték el építeni és több mint harminc év kellett, hogy Hegyeshalom mellett elérje a határt és az osztrák A4-es autópályát. Ne siessünk azonban ennyire előre!

4 millió köbméter földet mozgattak meg, s 600 ezer köbméter aszfaltot építettek be

1991-ben Magyarország elnyerte az 1996-os világkiállítás rendezési jogát. (Az expóra végül nem került sor, 1994-ben a magyar állam lemondott róla.) A tervezett világkiállítás tette azonban szükségessé az M1-es autópálya lehető leggyorsabb befejezését. A kibontakozó gazdasági válság miatt azonban nem rendelkezett hazánk az út megépítéséhez szükséges forrásokkal, ezért pályázatot írtak ki magánbefektetők számára. 1993. április 13-án az állam szerződést kötött több magánbefektetővel, akik megalapították az Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt-t (ELMKA). Az új társaság 35 évre kapta meg az útszakasz üzemeltetésének jogát. Először 1995-ben a 105-ös kilométerszelvénytől két részletben adták át a 129-es kilométerszelvényig tartó szakaszt. 1996 első napjaira pedig teljesen elkészült az autópálya országhatárig tartó része is. A nem egészen két évig tartó kivitelezés során az építők 4 millió köbméter földet mozgattak meg, s 600 ezer köbméter aszfaltot építettek be. Ez volt az első magyarországi autópálya-szakasz, ahol vadátjárókat is létesítettek.

További képeket ide kattintva tekinthet meg 1996-ből!

Horn Gyula: "nem szeretek idegen tollakkal ékeskedni"

"Kora délután a Győri Nemzeti Színházba érkezett az a több száz vendég, aki Magyarország és a közép-kelet-európai térség első koncessziós autópályájának avatására és az ebből az alkalomból rendezett ünnepségre kapott meghívót. Az emeletes autóbuszok kevéssel egy óra előtt indultak el, s már az újonnan elkészült autópályán tették meg az utat Mosonmagyaróvárig, az autópálya itteni főkapujáig. Ugyanide futottak be a magas rangú vendégek kocsijai. Horn Gyula miniszterelnöké és Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancelláré. A vendégek sorában többek között ott volt Kovács László külügyminiszter, Bokros Lajos pénzügyminiszter és Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter" - tudósított 1996. január 5-én címlapján a Kisalföld.

A ceremónián Horn Gyula gesztust tett az Antall-kormány felé. "Nem szeretek idegen tollakkal ékeskedni. Az M1-es autópálya Győrtől Hegyeshalomig tartó szakászának megépítéséről a döntést még az előző kormány hozta, amiért, minden elismerést érdemel" - hangsúlyozta a miniszterelnök. "Kell-e mondanom, hogy mennyire örülök ennek a nagyszerű létesítménynek? Húsz éve erre várunk" - mondta anno Balogh József, Győr akkori polgármestere.

"Az árakat ismerve elég nagy a kockázat"

Stipkovits Pál, Mosonmagyaróvár polgármester már ekkor kicsit az M15-ös felé kacsintgatott. "Mindenképpen örömteli esemény, de még inkább az lesz számunkra majd az M15-ös út avatása. Egyelőre a Pozsony felé tartó forgalom még átvezet Mosonmagyaróváron. Addig is igyekszünk forgalmi szervezésekkel segíteni a helyzeten" - közölte a Lajta-parti város vezetője. Több mint érdekes és napjainkban is aktuális nyilatkozatott tett Sopron egykori polgármestere, Dr. Gimesi Szabolcs: "A mi városunk számára egy autóút építése lenne megfelelő. Félő, hogy a magas pályadíj miatt sokan Sopron felé veszik majd az útjukat". Nos, jól tudjuk, milyen mizéria kísérte 2014 végén az M85-ös autóút - egysávos lesz? kétsávos lesz? - Sopronig tervezett szakaszát, holott még egyetlen kapavágás sem történt. Papp József csornai polgármester az átadás pillanataiban gazdasági oldalról közelítette meg a sztráda új szakaszát: "az árakat ismerve elég nagy a kockázat, meggyőződésem azonban, hogy nem csak az építők érdeke, hogy használják is majd az autópályát. Az ország számára lesz referencia".

Győr és Hegyeshalom között egyetlen út került 900 forintba

Mi is kénytelenek vagyunk a gazdasági vonalat követni írásunkban. Győr és Hegyeshalom között személyautóként 900 forintot kellett fizetnie az M1-es használatáért a fizetőkapuknál. Ez az összeg 1999 nyarára 1700 forintra nőtt. Az autópályán bevezetett díjfizetés mind a közvéleményben, mind a sajtóban rendkívül kedvezőtlen fogadtatásra talált. A forgalom nagy része inkább kikerülte a magyar fizetésekhez képest rendkívül drága Győr-Hegyeshalom szakaszt, míg az Autóklub perbe fogta az ELMKA-t az aránytalanul magas útdíj miatt. A pert az Autóklub 1998-ban megnyerte, a díjakat a társaság mégsem csökkentette. 1998 nyarára az autópálya-társaság helyzete odáig romlott, hogy a hitelezőkkel folytatott tárgyalásokba az államot is be kellett vonni. Az ELMKA végül belebukott a minden realitást nélkülöző szélmalomharcba. 1999 végén, alig három és fél évvel az átadás után az első Orbán-kormány visszavásárolta a koncessziós jogokat és közel a felére csökkentette az útdíjakat. 2001-ben az állam a Győr–Hegyeshalom közti szakaszt üzemeltető társaságot bekapcsolta az egységes állami autópálya rendszerbe. A Mosonmagyaróvárnál felépített díjfizető-kapukat 2001-ben bontották le.

"Jóska, nem érzed, hogy legalább tiltakoznod kellene?"

Az első éveket övező botrányok közepette kisebb csodával határos módon sikerült elérni, hogy a Győrt megkerülő szakaszt ingyenesen használhatták az autósok. "Az egész úgy kezdődött, hogy egy fővárosi megbeszélésen Horn Gyula meglehetősen erősen rám mordult. `Jóska, nem érzed, hogy legalább tiltakoznod kellene az ellen, hogy a győriek kizárólag drága pénzen vehetik igénybe a pár kilométeres szakaszt?´ Ez volt a nyitány. Azon magam is meglepődtem, milyen rövid időn belül sikerült elérni ezt a teljesen ésszerű lépést. Bár ha tekintetben vesszük az akkori miniszterelnök, Horn Gyula indítványát, utólag nem is kell ezen annyira csodálkozni" - idézte fel kérdésünkre Balogh József az M1-es 19 éven át tartó ingyenes győri szakaszának kulcsmomentumát.

Szeghalmi Balázs