Kisalföld logö

2019. 04. 22. hétfő - Csilla, Noémi Még több cikk.

Százhúsz éve született Ferenczy Béni és Noémi

Százhúsz éve, 1890. június 18-án született a magyar képzőművészet különleges ikerpárja, Ferenczy Béni Kossuth-díjas szobrász, grafikus és ugyancsak Kossuth-díjas ikertestvére, Noémi, aki festőművész és a modern magyar gobelinművészet megteremtője volt.

Szentendrén születtek a Ferenczy testvérek, apjuk Ferenczy Károly, a nagybányai művésztelep vezető egyénisége, anyjuk, Fialka Olga is jelentős festőművész volt, akárcsak Valér bátyjuk.

Ferenczy Béni 1907-től Nagybányán Iványi-Grünwald Bélánál és Réti Istvánnál, majd Firenzében, a müncheni akadémián és Párizsban tanult, 1914-ben tért haza. Noémi Párizsban tanulta meg a szövés technikáját, de jórészt autodidakta volt, szőnyegeit maga tervezte és szőtte. Művészi állomásai Firenze, Velence, Bécs, München és Berlin voltak. Mindketten kiállítottak a család 1916-os tárlatán az Ernst Múzeumban.

1919-ben részt vettek a Tanácsköztársaság kulturális tevékenységében, a bukás után Béni Romániába, Csehszlovákiába, majd Bécsbe emigrált, és ott nősült meg. Noémi is Bécsbe emigrált.

Ferenczy Béni 1923-24-ben Berlinben élt, Bernáth Auréllal rendezett közös kiállítást, 1925-ben a pesti Nemzeti Szalonban mutatta be munkáit. 1932-ben Moszkvába ment, itt házasodott meg másodszor, egy kivégzett magyar emigráns orosz özvegyét vette el. 1935-től újra Bécsben és Budapesten élt, 1942-ben részt vett a Velencei Biennálén. A második világháború alatt zsidókat mentett, Budapest ostroma alatt műterme elpusztult.

1946-ban a Képzőművészeti Főiskola tanárának nevezték ki, 1948-ban megkapta első Kossuth-díját. A dogmatikus kultúrpolitika azonban két év múlva nyugdíjba kényszerítette, mert Petőfi-szobrát nem találták elég heroikusnak. 1956-ban agyvérzése nyomán jobb oldala megbénult, beszélni is alig tudott, de megtanult bal kézzel festeni és mintázni. 1963-ban Bécsben, 1965-ben Hágában rendeztek alkotásaiból kiállítást, 1956-ban érdemes, 1958-ban kiváló művész lett, 1965-ben ismét Kossuth-díjat kapott.

Művészete a görög emberképen és a humanizmuson alapul, nagy műveltsége és biztos technikai tudása hozta összhangba kora művészeti irányzatait saját belső fejlődésével. Moszkvában akvarelleket készített, s itt kezdte érmei sorozatát. Számos művésznek, köztük Daumier-nek, Goyának, Michelangelónak, Bartóknak állított emléket plakettjein, nevezetes A nagybeteg Ady című érme.

Bécsi korszakában női és fiú aktokat készített, s egész pályáján a meztelen emberi alak ábrázolásának titkait kutatta. Nagyszerű grafikáin főként feleségét ábrázolta, s kerámiával is foglalkozott. 1954-ben készítette el Babits Mihály bronz síremlékét, amely a Kerepesi temetőben látható. Köztéri műve a Petőfi-emlékmű Gyulán, a Játszó fiúk Székesfehérvárott, kútfigurája a pesti Váci és Kígyó utca sarkán áll, Ülő nő című szobra a Horvát-kertben. Több könyvet is illusztrált, utolsó, balkezes művei a művész diadalát jelentik a betegség fölött. Ferenczy Béni életműve jelentős, bár nagy feladatokkal egyetlen rendszer sem bízták meg. Összegyűjtött tanulmányait Írás és kép címmel 1961-ben adták ki. Számos művét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Szerelmespár című bronz domborműve 2007 óta a Pesti Vigadó falán látható.

Ferenczy Noémi az 1920-as évektől eltávolodott a gobelin klasszikus hagyományaitól, Raffaello és Rubens kartonjainak stílusától, s a dolgozó ember került művészete középpontjába. E művei egyalakosak, egyszerű színek, világos formák jellemzik őket. Később fejeket is készített, majd lírai tájakat jelenített meg, kompozíciói a műfaj igényeinek megfelelően síkszerűek.

1924-ben a bécsi Nemzetközi Kiállításra egyedüli magyarként hívták meg. 1932-ben Budapesten telepedett le, Párizsban az 1937-es világkiállításon szerepelt, nemzetközi sikerei révén művei Európa számos múzeumába eljutottak. Munkásmozgalmi kötődése egész pályáján érződött, más iparművészeti ágakkal, kerámiával, üvegfestéssel, hímzéssel is kísérletezett. 1945-től tanított az Iparművészeti Főiskolán, 1948-ban Kossuth-díjat, 1952-ben érdemes művész címet kapott.

Ferenczy Noémi 1957. december 20-án Budapesten halt meg, ikertestvére egy évtizeddel élte túl, Ferenczy Béni 1967. június 2-án hunyt el szintén a fővárosban.

A család alkotásainak többsége a szentendrei Ferenczy Múzeumban látható.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Üvegtigris 3 - A hat lökött a büfékocsinál

Újra jön Lali, Csoki, Gaben, Róka, Cingár és Sanyi, a Király Sanyi. Tovább olvasom