Kisalföld logö

2019. 03. 20. szerda - Klaudia -1°C | 10°C Még több cikk.

Nőnap, kicsit másképp - tizenkét magyar nő, akikre büszkék lehetünk

Tudják például, hogy magyar volt a világ első női régésze és cigányprímása is? Hallottak már arról, mennyit küzdött az első magyar orvosnő, és ki volt az első női pilóta? Lányok, asszonyok, akikre büszkék lehetünk - fogadják szeretettel az összeállítást nőnapi virágcsokor helyett!
Hogy mit jelent valójában a nemzetközi nőnap, mi köze a munkásnőkhöz, és miért éppen ma ünnepeljük, arról részletesen írtunk tavalyi cikkükben, amit itt elolvashatnak. Megtudhatják az igazságot a nőnapról: valójában a feministák "alapozták meg" a virágot meg a csokit. Idén egy összeállítással készültünk, olyan magyar nőket mutatunk be, akiknek sokat köszönhet az utókor, vagy éppen világelsők voltak saját területükön - a teljesség igénye nélkül készült a lista. Némelyikük nevét alig ismerjük.

Az első magyar királynő jogilag férfinak számított

Ilyen nőalak a történelmünkből például I. Mária Anjou-házi magyar és lengyel királyi hercegnő, aki Budán született 1371. április 14-én, és ott is halt meg 1395. május 17-én. Mária Nagy Lajos király és Kotromanić Erzsébet királyné harmadik leánya volt, két nővére elhunyt. Mária Magyarországot, húga (az 1997. június 8-án szentté avatott) Hedvig Lajos király döntése alapján Lengyelország trónját örökölte meg. Nagy Lajosnak csak lányai születtek, ezért mindenképpen biztosítani kívánta számukra az örökösödést - tekintélyénél fogva sikerült is. Máriát 1382. szeptember 17-én koronázták meg Székesfehérváron. 1385. december 31-én lemondott II. Károly javára, de 1386. február 7-étől haláláig ismét ő volt – 1387-től Luxemburgi Zsigmond társuralkodójaként – a Magyar Királyság törvényes uralkodója. Ahhoz, hogy nő létére elfoglalhassa a trónt, apjának, I. Lajosnak fiúsíttatni kellett leányát, így aztán Mária jogilag férfinak számított. Ezért is használták rá jogosan a rex (király) megjelölést a regina (királyné, királynő) helyett, amely elsősorban a király hitvesét jelölte. Az első magyar királynőről még több érdekességet találnak a wikipédián.

Három évig védte Munkács várát

Sok férfinak is nagy feladat lett volna, amit Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc édesanyja véghez vitt. Zrínyi Ilona Ozaljvárban született 1643-ban, 1666-ban ment feleségül I. Rákóczi Ferenchez, 3 gyermekük közül az első csecsemőkorában meghalt. A későbbi II. Rákóczi Ferenc 1676-ban jött a világra. Férje bebörtönzése, majd halála után Zrínyi Ilona elérte, hogy ő maradhasson gyermekei, Julianna és Ferenc gyámja.

Zrínyi Ilona három évig védte Munkács várát a császáriaktól.

A férj halála után a családi vagyonnal együtt a Rákócziak által birtokolt várak parancsnoksága is az asszonyhoz került. Második férje, Thököly Imre mellett állt a Habsburgok elleni kuruc felkelésben, de Thökölyt 1685-ben elfogták és Nándorfehérvárra vitték. Zrínyi Ilona gyermekeivel Munkács várában lakott, és az asszony három évig védte a várat, amit körülvettek a császári csapatok. Miután kénytelen volt feladni, még elérte, hogy a várvédők amnesztiát kapjanak a császártól, és hogy a Rákóczi-vagyon gyermekeinek nevén maradjon. A megállapodás értelmében Bécsbe kellett mennie gyermekeivel együtt, ahol - bár ígéretet kapott az ellenkezőjére - fiától elszakították. Férjével végül együtt mentek török száműzetésbe 1699-ben, miután Thökölyt kicserélték egy fogoly generálisra. Zrínyi Ilona 1703-an halt meg. Fiával soha többé nem találkozott.

A világ első cigányprímása nő volt, és pipázott fellépés közben

Gondolta volna, hogy a világon az első cigányprímás egy nő volt? Czinka Panna, aki ma is feltűnő jelenség lenne, nagybőgős férjével, zenész családtagjaival alapította meg az első híressé vált magyar cigányzenekart 1728-ban. Czinka Pannáé volt az első igazi cigánybanda, amelyben két hegedűs (egyikük a prímás, a másikuk a kontrás), egy cimbalmos és egy bőgős játszott. Sajógömörön született 1711-ben, már 10 éves kora előtt felfedezték, mennyire tehetséges. Több gömöri földesúr is támogatta, hogy a szakma legjobbjainál képezhesse magát. 14 évesen ment férjhez. Fellépésein sokszor férfiruhában jelent meg, még hegedülés közben is pipázott - rövid szárú pipája nem zavarta a játékban -, és a hegedűk egyik legjobbján, egy Amati hangszeren játszott. Feltűnő szépségű asszonynak írták le, imádták az előkelő estélyeken. Végtelen energiája lehetett, mert mindeközben gyerekeiből is kiváló zenészeket képezett, háziasszonykodott, és időnként beállt inasnak férje mellé, akinek kovács volt az eredeti szakmája. Czinka Pannát végakarata szerint, férfiruhában, szeretett hegedűjével együtt temették el. 1772-ben hunyt el.

Greguss Imre festményén éppen női ruhában hegedül a legendás prímás.

Brunszvik Teréznek köszönhetjük az óvodákat

Nem nehéz a nevelés témája felé fordulni, ha az ember apja II. József császár nevelésügyi referense. Brunszvik Teréznek köszönhetjük az első magyarországi óvoda, akkori nevén kisdedóvó megnyitását Budán. Teréz 1775-ben született Pozsonyban, arisztokrata családban, élt Magyarországon, Bécsben, Oroszországban, Svájcban. Itt megismerkedett Johann Heinrich Pestalozzival, a neveléstörténet egyik legnagyobb alakjával, aki nagy hatást gyakorolt rá. Később vállalta elhunyt testvére négy gyermekének nevelését. 1828-ban megnyitotta az egész Habsburg-birodalomban egyedülálló kisdedóvót édesanyja budai házában, Angyalkert néven - az első óvó-nevelő egy férfi, Kern Máté volt a wikipédia szerint. Cselédlányok oktatására is szervezett iskolát,  majd egyesületet gründolt annak érdekében, hogy minél több óvoda nyíljon az ország területén. Unokahúga, Teleki Blanka alapította később az ország első leánynevelő intézetét, ebben Teréz is tevékenyen részt vett. Családja jó kapcsolatban állt Beethovennel, olyannyira, hogy a korábbi kutatás Brunszvik Terézben látta a zeneszerző „halhatatlan kedveshez" intézett leveleinek címzettjét. Az újabb feltételezések szerint inkább húgának, Jozefinnek (Deym Józsefné) írta Beethoven azokat a leveleket.

Kőkori telepeket tárt fel Erdélyben a világ talán első női régésze

A nemesi származású Torma Zsófia 1832-ben született Csicsókeresztúron. Édesapja történész, testvére szintén régész volt - nem csoda, hogy korán érdekelni kezdték a régmúlt korok emlékei. Élete történetéről ezen a linken bővebben is olvashatnak. Belőle lett az első magyar régésznő - sőt, egyes források szerint a világon ő gyakorolta nőként először ezt a szakmát. Szászvárosban elsőként Hunyad vármegye csigatelepeit kezdte tanulmányozni, végül sokban hozzájárult ahhoz, amit az újkőkorszaki kultúráról tudunk. A vicclapok kezdetben gúnyolták a „bogarászó kisasszonyt" – írta róla régész tanítványa, Téglás Gábor 1901-ben a Torma Zsófia emlékezete című művében: de aztán megtanulták tisztelni a tudását. Rómer Flóris, a magyar régészet atyja felhívására kezdte el ásatni Tordos őstelepét, később is elsősorban erdélyi lelőhelyeket, barlangokat tárt fel, de többször is részt vett külföldi tanulmányutakon, kongresszusokon is. Életének 68. évében, halála előtt néhány hónappal királyi engedéllyel megkapta a kolozsvári egyetem bölcsészdoktori oklevelét. 1899. november 14-én hunyt el. Főbb műveinek listáját megtalálják a wikipédia szócikkében.
 

Az első női országgyűlési képviselő keresztény feminista volt
Nőként először Slachta Margit lehetett tagja a magyar országgyűlésnek. A későbbi magyar szerzetesnő, feminista politikus Kassán született, elvégezte a tanítóképzőt, tanított Győrben, majd Budapesten. Miután apja gyermekeivel emigrált, ő maradt, és a szociális munkának szentelte életét - belépett a Szociális Missziótársulatba annak megalakulása után. "Keresztény nő", majd "Magyar Nő" címen újságot szerkesztett, alcíme "A keresztény feminizmus lapja" volt. 1920-ban a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja jelöltjeként a nemzetgyűlés tagja lett, két év országos politizálás után társaival megalapította a Szociális Testvérek Társaságát. Szociális munkás-oktató intézetet nyitott. Felemelte a hangját a munkaszolgálatosokért, tiltakozott a deportálások ellen. 1942-ben világnézeti kurzusokat szervezett, a keresztény értékrend közvetítésével próbálta ellensúlyozni a hitleri propagandát. A testvérek Thököly úti rendházában bújtatott több ismert magyarországi zsidó üldözöttet, például Heltai Jenőt, Gyarmati Fannit, valamint Rusznyák Istvánt is. A Keresztény Női Tábor pártként 1947-ben is négy mandátumot nyert a választáson, a csalások ellenére, de egy idő után ellehetetlenítették politikusi munkáját. 1949-ben Ausztriába szökött, később végleg letelepedett Amerikában - ott is halt meg a Szociális Testvérek Társaságának egyik rendházában, Buffalóban, 1974-ben. Még megérte, hogy 1969-ben Izrael Állam a Világ Igaza kitüntetésben részesítette, és fát ültettek emlékére a Yad Vashem kertjében.

Kossuth Zsuzsanna alapította a világ első katonakórházát

Kossuth Zsuzsanna Sátoraljaújhelyen született 1817. február 19-én, és New Yorkban halt meg 1854. júniusában. Neve nem csak azért lehet ismerős, mert Kossuth Lajos húga volt. 1841-ben ment férjhez Meszlényi Rudolf kisbirtokoshoz, Kossuth Lajos feleségének testvéréhez - harmadik gyereke már férje halála után néhány héttel született 1848 januárjában. Márciusban kitört a forradalom. Az 1848-49-es szabadságharc idején nem csak támogatta bátyja politikai szerepvállalását, céljait, de rengeteget tett a sebesült katonákért, legyenek azok bármelyik oldalon. 3 hónap alatt 172 tábori kórházat szervezett meg, főápolónőként működtette azokat, folyamatosan járva az országot - ezek voltak a világ első katonakórházai. Mivel elsőnek hívta fel a sebesült katonák ápolásának kötelességére a civilizált világ figyelmét - előbb, mint Florence Nightingale -, az Amerikai Egyesült Államokban még életében nagy tisztelet övezte. Zsuzsanna a világosi fegyverletételkor fogságba esett, és Haynau várbörtönébe került - a volt hadifoglyok jártak közben az érdekében, akiket annak idején ápolt. A császári tisztek tanúsították, hogy a szabadságharcos honvédekhez hasonló gondos ellátásban részesültek, ezért felmentették, és szabadon engedték. Gyermekek neveléséből tartotta el családját a hatóságok állandó zaklatása közben. Később megint letartóztatták - végül azzal a feltétellel szabadulhatott, amerikai segítséggel, hogy külföldre költözik. Egyre súlyosbodó tüdőbajjal Belgiumba költözött, ahol kitanulta a csipkeverést, majd - mivel még itt is folyamatosan zaklatták az osztrák nagykövetség emberei - Amerikába ment. 1854-ben, 37 évesen elvitte a tüdőbaj. Szegeden szakképző iskola viseli a nevét.

Férfiruhában harcolt, táncosnőként kémkedett

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc századosa, vendéglős - írja a wikipédia Bányai Júliáról, akinek aztán igazán kalandos élete volt.

Bányai Júlia műlovasnőként dolgozott a szabadságharc előtt. Akkor férfiruhában, elhunyt férje nevén állt honvédnek.

1824-ben született Vízaknán, Kairóban halt meg, és volt közben a szabadságharcos előtt még műlovarnő is. Férje, Sárossy Gyula 1848-as halála után a bécsi cirkuszban kezdett el dolgozni - de nem sokáig maradt, hiszen kitört a forradalom. A bátor nő férfiruhában, férje nevén jelentkezett harcolni, és fel is vették a honvédek közé. Az erdélyi harcokban olyannyira kitűnt bátorságával, hogy közlegényből hamarosan honvédzászlóalj főhadnagy, majd százados lett. Harcolt Gyulafehérvárnál, Zsibón, Dévánál és Kolozsvárnál fedezte a magyar sereg visszavonulását is. Ha mindez még nem lenne elég, többször kémkedett is az ellenséges seregeknél - és nem is akárhogyan. Táncosnőnek adta ki magát, felhasználva francia nyelvtudását: Bem apó később kitüntette hírszerzői tevékenységéért. A szabadságharc leverése után Törökországba emigrált, ahol Bem tábornok kapitánnyá léptette elő. 1850-ben feleségül ment Matta Ede honvéd századoshoz, majd visszatért Erdélybe egy osztrákellenes összeesküvés kedvéért. Miután azt leleplezték, férjével visszamenekültek Törökországba. Kairóban nyitottak fogadót "A fáraóhoz" néven, Júlia 1883-ban, 59 éves korában hunyt el. Életéről Thury Zsuzsa írt regényt Bányai Júlia címmel.

Nőket gyógyított, orvosi diplomáját 18 év után fogadták el itthon

Sok-sok lemondás és nélkülözés árán végezhette csak tanulmányait és később munkáját Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő. Mondhatjuk: egy kicsit neki is köszönheti a diplomáját minden női orvos. 1847-ben Nagytétényen született grófi családban, a pesti lánynevelő intézet után, 18 éves korában férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz. 1869-ben tudta meg, hogy a zürichi egyetemre nők is beiratkozhatnak. Bár a férje beleegyezését megkapta, hogy tanulhasson, anyagiakban segítségre nem számíthatott, így nehéz körülmények között élt. 1879-ben orvossá avatták, az egyetem sebészeti klinikáján kapott állást. Miután hazatért, a diplomájának honosítását a vallás- és közoktatásügyi miniszter, Trefort Ágoston akadályozta meg - de sosem adta fel. Szülésznői vizsgát tett le, de miután házassága felbomlott, más betegeket is kezelt, hogy eltartsa a családját. 1887-ben ment férjhez másodszor Wartha Vincéhez, férje vegyész és műegyetemi tanár volt, született egy közös lányuk. Sokat küzdött érte, hogy a nők is lehetőséget kapjanak a felsőbb szintű oktatásra. Diplomáját végül 18 évvel annak megszerzése után, 1897-ben voltak hajlandóak honosítani Magyarországon, ezután főként nőket és szegényeket gyógyított, betegápolást is tanított. Több nyílt vitát is lefolytatott a sajtóban a női egyenlőség témájában. 1914-ben, 60 évesen végezte el a katonaorvosi képzést, és 14 vidéki városban szervezett betegmegfigyelő állomást a világháború alatt. 1922-ben hunyt el Budapesten. Életéről Kertész Erzsébet írt regényt Vilma doktorasszony címmel.

Nem repülhetett a háborúban az első magyar pilótanő

Steinschneider Lilly volt az Osztrák-Magyar Monarchia első magyar női pilótája - Budapesten született 1890-ben jómódú magyar-zsidó családban, a császári család ágynemű-beszállítói voltak. Olyan nagy hatást tett rá az 1910-es budapesti nemzetközi repülőverseny, hogy elhatározta: ő is pilóta lesz. 1912-ben már neves pilóták utasaként tűnt fel, könnyű testalkata hozzásegítette, hogy távolsági és magassági rekordkísérletek résztvevője legyen. Az osztrák Bécsújhelyen végezte el a pilótatanfolyamot, pilótaigazolványát 1912-ben szerezte meg. Október 6-án Nagyváradon szállt fel először nyilvánosan 50-60 méter magasságba. Miután földet ért, kétezren ünnepelték a helyszínen, a közönség a vállán vitte el a hangárokhoz. Az 1913-as Szent István-napi pesti repülőversenyen egy számot megnyert, kettőben második lett - az első világháborúban mégsem szolgálhatott pilótaként. Ebben apja közbenjárása is szerepet játszhatott, aki nyilván nem akarta, hogy elhalálozzon. Rövid ideig ápolónőként teljesített szolgálatot, aztán még 1914-ben férjhez ment Johannes Evangelist Virgilio Coudenhove-Kalergi von Ronspergheim grófhoz, és csehországi lakhelyére költözött. Családjával csak titokban tarthatta a kapcsolatot, a repülést is abbahagyta. Egy gyermekük született, 1943-ban férje különélési nyilatkozatot adott ki - feltehetően Lilly zsidó származása miatt. Az asszony közös lányukkal nélkülözésben élt Olaszországban. 1960-ban elvált a férjétől, 1975-ben hunyt el.

16 évesen, 1925-ben már a Balaton szépe, hivatalosan a Balaton tündére volt a keszthelyi Simon Böske, a járási tisztifőorvos lánya - és messze volt még a sikersorozat vége. Húszévesen nyerte meg a Miss Hungáriát, ezzel ő lett az első magyar szépségkirálynő. Aztán megnyerte az 1929-es Miss Europe-ot is Franciaországban, magyar lány lett Európa legszebbje, nem sokkal a trianoni döntés után: hazatérésekor ünnepelték, de antiszemita inzultus is érte.

Simon Böske Európa szépe lett, de nem kért a celeblétből.

Eredetileg úgy tervezték a szervezők, hogy Böske részt vesz az Amerikában megrendezésre kerülő Miss Universe versenyen is. A fiatal nőt fogadta a francia köztársasági elnök, a monacói herceg, és több hírességgel is találkozott. Végül nem utazott Amerikába, Miss Amerika jött el megmérkőzni vele: a versengésnek holtverseny lett a vége egy francia kaszinóban. Simon Böskének számos filmszerepet kínáltak fel itthon és külföldön is, de ő nem élt a lehetőségekkel, inkább hozzáment egy textilkereskedőhöz. Nem vonzotta a sztárélet, amiből már kapott keserű leckét: a párizsi luxus után visszavették tőle a csodaszép ruhákat és még a hotelszámlát is neki kellett állnia. Ráadásul egyre több antiszemita támadás érte. Házassága nem tartott sokáig, második férje, Jób Dániel a Vígszínház művészeti igazgatója volt, akivel túlélték a holokausztot. Simon Böske agysorvadásban halt meg 1970-ben Budapesten.

Meghalni jött haza Magyarországra a Napkirálynő

Még egy Mária nevű királynő kívánkozik a listára: Telkes Mária Budapesten született 1900. december 12-én, és ugyancsak Budapesten hunyt el 1995. december 2-án. A tudós-feltaláló a napenergia kutatásának egyik úttörője. Jómódú családban nőtt fel, 1920-ban a Budapesti Tudományegyetemen diplomázott fizika szakon, 1924-ben szerezte meg a fizikai kémia területén a doktori fokozatot. Nagybátyja, a clevelandi magyar konzul segítségével 1924-ben az USA-ba került, és elhelyezkedett a clevelandi klinika biofizikai laboratóriumában. Másfél év múlva már az intézet biofizikai osztályának vezetője lett, itt alkotta meg az agyvelő infravörös sugárzásának mérése kapcsán az elektromos fényképezőgépet. 1939-ben Bostonba költözött, és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) tanáraként a napenergia hasznosításával foglalkozott. A témával kapcsolatban több fontos szabadalmat jegyez. Mobil, napenergiával működő tengervíz-sótalanító berendezést tervezett, amit először az amerikai katonaság használt a második világháborúban - a berendezés naponta 1 liter ivóvízzel látta el fejenként a haditengerészeket. Neki köszönhetjük az első napkemencét is. 1948-ban Boston közelében, Doverben épült meg az a kizárólag napenergiával fűtött ház, korának nagy problémáját, a hőtárolást Glauber-só felhasználásával oldotta meg. A napenergiával működő, hordozható sütőlapot ma is sokan Telkes-sütőnek hívják Amerikában, a passzív házakat is szokás Telkes-házként emlegetni. A neves kutatónőt pedig úgy is nevezik-nevezték az Egyesült Államokban: a Nap királynője. Férjhez nem ment, gyereke nem született. Élete utolsó éveiben Miamiban élt. 1995-ben, 70 év után először és utoljára tért vissza Magyarországra, ahol nem sokkal 95. születésnapja előtt elhunyt.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ezért lett újra szingli Király Linda

Ezért lett újra szingli Király Linda
Vőlegényével 9 éve voltak együtt. Tovább olvasom