Kisalföld logö

2019. 04. 23. kedd - Béla Még több cikk.

Könyv jelent meg Kun Zsuzsáról

Tizenöt fejezetből álló, csaknem 300 korabeli fotóval illusztrált kötet jelent meg Kun Zsuzsáról, a 125 éves Magyar Állami Operaház primabalerinájáról, Kossuth-díjas Érdemes és Kiváló Művészről.

Kaán Zsuzsa tánctörténész könyve 75. születésnapja és 60 éves operaházi tagsága alkalmából mutatja be Kun Zsuzsát. Pályafutása, művészi alakításainak sora szorosan összefonódott a magyar balettművészettel, kivált a II. világháború utáni fellendüléstől a 70-es évek végéig tartó korszakkal.

Sokan kezdtek táncolni tanulni a balerina művészi habitusát példának tekintve - emelte ki Keveházi Gábor, a Magyar Nemzeti Balett igazgatója a szerdai könyvbemutatón. Egyes növendékei ugyan nem maradtak a pályán, de a Kun Zsuzsától tanultak más területen és ma is hasznosnak bizonyulnak.

A kötet szerzőjének, Kaán Zsuzsának az volt a szándéka, hogy olyan, szakmai szempontból is megalapozott interjúsorozatot készítsen, amelyből az érzékeny, intelligens művésznő életútja, de egyszersmind hat évtized magyar balettművészetének története is az olvasó elé táruljon. A kötetet a fejezeteket záró angol és orosz nyelvű recenziók a külföldi balettrajongók számára is érthetővé és követhetővé teszik.

Kun Zsuzsa 1934. december 9-én született Budapesten. Az operaház balettiskolájában Nádasi Ferenc növendéke volt 1943 és 1949 között, majd a dalszínház tagja lett. 1952 és 1977 között magántáncos volt. 1955-ben és 1956-ban Fülöp Viktorral Moszkvában, a Balett Intézetben és a Nagyszínházban volt ösztöndíjas, Aszaf Messzerer, Jelizaveta Gerdt, Tamara Nyikitina és Olga Lepesinszkaja tanítványa volt.

Nagyszerű klasszikus balerina, kiváló technikával és stílusérzékkel, aki drámai, lírai és komikus szerepeiben egyaránt kimagasló alakításokat nyújtott, s külföldön is sok sikert aratott. Táncolt a Moszkvai Nagyszínház és a leningrádi Kirov Színház színpadán, a londoni Royal Festival Ballettnél, Svájcban, Franciaországban, Skandináviában, Németországban, Egyiptomban és Ausztráliában.

1969-ben a párizsi balettfesztiválon a Spartacus női főszerepével elnyerte a kritikusok díját. 1972 és 1979 között az Állami Balettintézet igazgatója volt. 1973-tól a Magyar Televízió Balettcipő című műsorát vezette.

Főbb szerepei voltak: Sári a Keszkenőben, a Giselle és a Sylvia címszerepe, Júlia a Rómeó és Júliában, Zaréma A bahcsiszeráji szökőkútban, Auróra a Csipkerózsikában, Flavia a Spartacusban, a Seherezádé címszerepe. Kiemelkedő alakítása volt Odette és Odilia kettős szerepe A hattyúk tavában, ebben páratlan, hibátlan technikára épülő poézissal táncolt. A rosszul őrzött lány címszerepében kifejezési skálája a komikum irányában fejlődött tovább. Táncolt még a Tűzmadár, a Tavaszünnep, a Táncszvit és a Chopiniana című balettekben is.

Művészi munkáját sérülése miatt hosszabb időre meg kellett szakítania, ezután már csak szerepeinek egy részét táncolta, 1977 után pedig visszavonult a balettszínpadtól.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fesztiválbérletet nyertek a VOLT-ra!

Az alábbi négy szerencsés játékosunk nyert bérletet az egyik legjobb vidéki fesztiválra. Tovább olvasom