Kisalföld logö

2019. 02. 20. szerda - Aladár, Álmos 2°C | 11°C Még több cikk.

Kétszáz éves a berlini Humboldt Egyetem

Kerek évfordulót ünnepelt a napokban a német főváros legpatinásabb egyeteme, a Humboldt: éppen 200 évvel ezelőtt, 1810 októberében alapította Wilhelm von Humboldt.
Az idősebbik Humboldt-fivér (öccse, Alexander világhírű utazó és természettudós volt) nehéz időszakban vállalkozott a különleges feladatra. A napóleoni hadaktól elszenvedett katonai vereségek nyomán Poroszország válságba került, a francia megszállás alá került egyetemek (Halle, Göttingen) elvesztek a német ifjúság számára. Ráadásul sok hazai ellenzője is volt a berlini egyetem ötletének. A város - akkor még valóságos porfészek, a mai Mitte kerület negyedének megfelelő kiterjedéssel - túlságosan széttagolt, nem elég központosított.

Emellett kevés berlini fiatalban van igazi tudásszomj, a nagy többség hivatalnoki állásra ácsingózik, és ódzkodik a tudománytól - huhogták Humboldt ellenlábasai. Õ azonban kitartott elképzelése mellett, és erőfeszítését siker koronázta. Olyan intézményt akart és tudott létrehozni, amelyben megvalósult oktatás és kutatás egysége, a hallgatók pedig általános humanista képzésben részesültek. Ezzel a berlini mintegy előfutára lett valamennyi modern egyetemnek.

A humboldti minta nyomán a következő másfél évszázadban számos hasonló szellemű felsőoktatási intézmény jött létre a világon. Az Alma Mater Berolinensis (eleinte ez volt az egyetem neve) rövid időn belül a tudásszomj, a tehetség és a művészetek városává tette Berlint. Ebben nagy szerepe volt a helyi polgárságnak, amely nagylelkűen áldozott a gazdaság fellendítése mellett a kultúra és a tudományok támogatására. Az egyetem falai között a német szellem óriásai oktattak és tanultak az elmúlt 200 év során.

Köztük volt Heinrich Heine, a nagy romantikus költő, aki még Bonnban kezdte ugyan tanulmányait, ám 1821-ben átköltözött a Spree partjára, ahol Savigny és Hegel előadásain hallgatott jogot. (Az alma mater neve 1828-tól kezdve - az éppen uralkodó porosz király neve nyomán - Friedrich Wilhelms Universität lett.) Az Unter den Linden sugárúti épületben töltötte diákéveit 1833-tól kezdve Otto von Bismarck, a későbbi "vaskancellár", akiről feljegyezték, hogy meglehetősen ritka vendég volt az előadásokon. Jogi vizsgáihoz a szükséges tudást házi korrepetitortól szerezte meg.

Szintén Bonnból vándorolt át a berlini egyetemre Karl Marx, aki duhaj életmódja (éjszakai kimaradások, kocsmázások, csendháborítás, engedély nélküli fegyverviselés) miatt kényszerült intézményt váltani. A protestáns szigoráról és céltudatos neveléséről híres berlini egyetemen aztán megszelídült, kapcsolatba került az ifjú hegeliánusokkal, és intenzíven kezdett foglalkozni a filozófiával. Berlinben hallgatott fizikát Max Planck, akinek nevét ma egy sor német kutatóintézet őrzi. Az ő feljegyzéseiből tudható, hogy egyik professzora, a nagy Helmholtz (az energiamegmaradás törvényének felfedezője) pocsék előadó volt.

Mint Planck írja, "nyilvánvalóan soha nem készült fel rendesen az előadásaira. Akadozva beszélt, a szükséges számokat kis jegyzetfüzetből kereste ki. A táblánál rendre elszámolta magát, s mindnyájunknak az volt az érzése, hogy előadás közben ő maga legalább annyira unatkozott, mint mi hallgatók".

Planck később egyike lett a berlini egyetem 28 Nobel-díjasának - olyan egykori diákok vagy oktatók társaságában, mint Gustav Hertz, Otto Hahn, Max von Laue, Robert Koch, Paul Ehrlich, Erwin Schrödinger, Werner Heisenberg vagy Albert Einstein.

A Berlin szívében fekvő egyetem 1949-ig viselte III. Frigyes Vilmos porosz király nevét, akkor - a frissen megalakult Német Demokratikus Köztársaság kormányának határozata alapján - fölvette alapítójának családnevét. A két Humboldt fivér emlékét az épület főbejárata mellett álló szobraik őrzik.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A rákos daganatokat a modernizáció szülte

A rosszindulatú daganatok gyakorlatilag ismeretlenek voltak az antik világban. Csaknem ezer óegyiptomi és dél-amerikai múmia vizsgálata után jutottak erre brit tudósok. Tovább olvasom