Kisalföld logö

2019. 05. 23. csütörtök - Dezső Még több cikk.

II. János Pál pápa - életrajz

Május 1-jén a Vatikánban boldoggá avatják II. János Pált, aki 1978 és 2005 között a 264. római pápaként ült Szent Péter trónján.
Az  MTI-Sajtóadatbank összefoglalója a szentatya életútjáról:  

A lengyel származású Karol Józef Wojtyla 1920. május 18-án született a Krakkóhoz közeli Wadowicében. Szüleit és testvérét korán elvesztette, egyetemi tanulmányait a II. világháború szakította félbe. Dolgozott gyárban, kőbányában, majd 1942-ben jelentkezett az illegálisan működő papi szemináriumba. 1946-os pappá szentelése után Rómában, a pápai egyetemen szerzett teológiai doktorátust. Rövid ideig falusi segédlelkész, majd a krakkói Szent Flórián templom káplánja volt. Egyházi közösségét új módszerekkel szervezte, kirándulásokra, túrákra vitte a fiatalokat. A teológiai kar etika szakának elvégzése után a krakkói szemináriumban és a lublini egyetemen tanított. 1958-ban címzetes püspök, 1964-ben Krakkó érseke és metropolitája lett, 1967-ben VI. Pál pápa bíborosi rangra emelte.

Aktívan vett részt az 1962 és 1965 között ülésező II. vatikáni zsinat munkájában, bizonyítva: tisztában van az új egyházképpel, amely szerint a tekintélyelv helyébe a szolgálat, a kioktatás helyébe az igehirdetés lépett. 1978. október 16-án, a 33 napi uralkodás után elhunyt I. János Pál pápa utódául - általános meglepetésre - a viszonylag ismeretlen Wojtylát választották meg. Ő volt 455 év óta az első nem olasz, egyben az első kelet-európai, és 58 évével 132 év óta a legfiatalabb pápa.

II. János Pál arra törekedett, hogy helyreállítsa a tanbeli egységet, megrendszabályozza a túlzókat, a tanítóhivataltól eltérőket, és a katolikus egyház kormányzásában is új rendszert vezetett be. Sohasem tagadta meg gyökereit, lengyel hazája iránti szeretetét, a népi hagyományokban gyökerező Mária-tiszteletet, a munkásként szerzett tapasztalatokat, a lengyel zsidók deportálásának elítélését és a kommunizmus elleni harcot. Befolyása messze túlterjedt a Vatikánon, első, 1979-es lengyelországi látogatása nagyban hozzájárult a kommunista rendszer bukásához.
Több mint húsz merényletet kíséreltek meg ellene. 1981. május 13-án a csodával határos módon élte túl, amikor a török Ali Agca közvetlen közelről rálőtt a Szent Péter téren. Egészsége 1993-tól kezdett hanyatlani, Parkinson-kórban is szenvedett. 2005. április 2-án, 85 éves korában halt meg, temetésére április 8-án került sor.

A 264 katolikus egyházfő közül csak Szent Péter és IX. Pius ült II. János Pálnál hosszabb ideig a pápai trónon. Ő volt a legtöbbet utazó pápa: 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel, eközben a Föld-Hold távolság háromszorosát tette meg. Magyarországon két alkalommal: 1991. augusztus 16-20. között, majd 1996. szeptember 6-7-én járt. Mindenkinél több szentet és boldogot avatott, bíborost kreált. Megreformálta a kánonjogot, a katolikus egyház törvénykönyvét, elkészíttette az új katolikus katekizmust.

II. János Pál bocsánatot kért a katolikus egyház múltbéli bűneiért, törekedett az Észak-Dél ellentét feloldására, szót emelt az emberi jogokért. A lengyelen kívül kitűnően beszélt franciául, angolul, spanyolul, németül, olaszul, a hívőket rendszerint anyanyelvükön köszöntötte. Beszédeit maga írta, és a "pápai többes szám" helyett az egyes szám első személyt használta.

Halála után szokatlanul hamar, két hónap múlva megindította a boldoggá avatási eljárást utódja, XVI. Benedek. Az eljárás egyházmegyei szakasza pontosan két évvel II. János Pál halála után zárult le, majd 2009 decemberében XVI. Benedek a tiszteletreméltó címmel ruházta őt fel.

2011. január 14-én közzétették, hogy XVI. Benedek pápa megtörténtnek ismert el egy, II. János Pál közbenjárására bekövetkezett csodát, s ennek alapján elrendelte a néhai egyházfő boldoggá avatását. A Vatikán által összeállított, orvosokból, teológusokból, bíborosokból és püspökökből álló bizottság ugyanis csodának minősítette Marie Simon-Pierre francia apáca felépülését a Parkinson-kórból. Az apáca társnőivel az ugyancsak Parkinson-kórban szenvedő II. János Pálhoz fohászkodott, s két hónappal a pápa halála után egy reggel arra ébredt, hogy visszanyerte mozgásképességét, megfogalmazása szerint mintha újjászületett volna.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Dalra fakadtak a sztárok az állatkínzás ellen

Bántalmazott állatok fogadták örökbe a hazai sztárokat, többek között Tóth Gabit, Falusi Mariannt,… Tovább olvasom