Kisalföld logö

2019. 07. 18. csütörtök - Frigyes 16°C | 26°C Még több cikk.

Gattaca kapujában - avagy már felsírtak az első genetikailag módosított csecsemők

Genetikailag módosított gyerekek születtek amerikai egyetemeken. A gyerekek természetes úton jöttek világra, ám lombikban fogantak. Kettő közülük három szülő génjeit hordozza. A tudóstársadalom egy részét megdöbbentette az eredmény, másik részét felvillanyozta, hiszen az alkalmazott módszer segítségével életveszélyes betegségek iktathatók ki.
Megszülettek az első genetikailag módosított csecsemők, adta hírül nyáron az egyik neves brit lap. Harminc gyermek jött a világra genetikai módosítási technikák alkalmazásával, közülük ketten három szülőtől – két nőtől, egy férfitól – kaptak géneket. Ráadásul mindez nem újdonság, a kísérletek több, mint egy évtizede folynak – 2001-ben publikálták az első eredményeket – és az első csecsemők már járnak, beszélnek is.

Számos kérdést felvet egy ilyen tudományos előrelépés. Etikai, vallási szempontok állnak szemben tudományos, lelkiismereti igazságokkal. Mire való a tudás, amiért az ember kiűzetett a Paradicsomból? Van-e joga teremteni úgy, mint Istennek? Ugyanakkor van-e joga végignézni mások szenvedését, ha az ellen tehet is valamit? A kérdések, amelyekben az emberiség örökké megosztott lesz.



„Valaha úgy tartották, hogy a boldogságban fogant gyermeknek boldog élete lesz" – mondja a Gattaca című film főszereplője, aki egy olyan világban nő fel, ahol természetellenes, hogy a szülők a „véletlenre" bízzák gyermekük fogantatását. Egy olyan világban, ahol a születés pillanatában meg tudják jósolni a várható életkort, a halál okát és az összes jövőbeni betegséget. Egy olyan világban, ahol a gyermeket orvosok hozzák létre. Ő mégis természetes úton fogan és úgy jön a világra, hogy az orvostudomány nem szól bele előre létezésének mikéntjébe.

Veszélyek, rejtett kockázatok

A módosítás, amelyet ezeken a csecsemőkön végrehajtottak egyes tudományos körök szerint váratlan következményekkel is járhatnak, mint, ahogy a génmódosított növények esetében is előfordulnak komoly problémák. A 2003-as Szülészeti, Nőgyógyászati és Meddőségi Világkonferencia egyik jelentése szerint – írja a nyisdkiaszemed blog – kapcsolatot találtak ez eljárás és egyes kromoszóma-anomáliák között, a kísérletben résztvevő egyik csecsemőnél az autizmushoz hasonló rendellenességet diagnosztizáltak tizennyolc hónapos korban. De az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság is vizsgálja az eljárást, mert úgy tűnik, az így született gyermekeknél gyakoribbak a kromoszóma-rendellenességek.

Hősünk öccse viszont már a szokásoknak megfelelően születik: egy laborban, lombikban alkotják, hogy elkerüljék a lehetséges betegségeket. „Ennél tökéletesebb gyermeket ezer próbálkozás sem hozhatna létre" – mondja a filmbéli orvos. A fiú valóban egészséges lesz és erős, a szülők pedig – korántsem elítélendő módon – boldogok, hisz mi másra vágyik legtöbbször egy pár: „csak egészséges legyen!" De vajon hasonló dolog történt most is?

„A klónozás az emberi faj elleni vétek"

Bizonyos szempontból igen, bár ne keverjük össze a filmet a valósággal! A film kiindulópontja szerint az orvostudomány már a fogantatás pillanatában kiszűri azokat a meghibásodásokat, amelyek betegségekhez vezetnek. Ezek kiiktatását pedig bárki kérheti. Mi azonban messze nem tartunk még ott, hogy mindez a mindennapi rutin része legyen. De kétségtelen, hogy előrevetíti a lehetséges jövők egyikét.

– Számomra, orvosként, az elsőrendű szempont az, hogy mekkora siker, ha egy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő gyermeket meg tudunk menteni. Minden más, például, hogy vannak-e kárvallottjai vagy, hogy milyen etikai problémákat vet fel, csupán másodrendű kérdés – mondja Czeizel Endre orvos-genetikus. – Természetesen nem a klónozásról beszélek, hisz az véleményem szerint is az emberi faj elleni vétek – teszi hozzá.
A híradások szerint az amerikai tudósok olyan anyákon segítettek, akik nehezen tudtak teherbe esni. Annak érdekében, hogy megszülethessenek a babák egy női donor génjeit illesztették be a leendő anya petesejtjeibe, mielőtt azokat megtermékenyítették. De hogyan is történt pontosan ez a dolog és mindez valóban fedi a valóságot?

Gattaca - Úszás-jelenet


A petesejt sejtmagját kell cserélni

– A sejten belül található a sejtmag, ami 46 kromoszómát tartalmaz, bennük a DNS-sel, amely körülbelül 25 ezer génpárra különül el – magyarázza Czeizel Endre. – A legtöbb genetikai betegség a génekben, a kromoszómákban foglalt hibák miatt alakul ki. A sejtmagot a citoplazma veszi körül, ebben találhatók a sejt erőművei, amik termelik az energiát: a mitokondriumok. Ám 15–20 éve kiderült, hogy nem csak a sejtmag, hanem a mitokondrium is tartalmaz DNS-t. Ezek a gének pedig sokkal sérülékenyebbek, mint a sejtmagon belüliek, tízszer több bennük a meghibásodás. A betegségeknek bizonyos része, például a Parkinson-kór vagy néhány halálos idegrendszeri megbetegedés, ezekhez a mitokondriális meghibásodásokhoz kötődik – folytatja a genetikus.

Dolly volt az első

Régóta vita tárgya, hogy klónozni bűn-e. A XX. század egyik legjelentősebb tudományos áttörése mégis az volt, amikor 1996-ban bejelentették, hogy megszületett Dolly, a világ első klónozott birkája. Dolly 6 évet élt, ez idő alatt heves viták zajlottak az eljárás támogatói és ellenzői között. Dolly életének végül azért vetettek véget, mert már nagy fájdalmat okoztak neki idős állatokra jellemző ízületi gyulladásai és tüdőbaja. 1997-ben Bill Clinton, amerikai elnök elfogadta az Egyesült Államok Bioetikai Tanácsadó Testületének ajánlását, és betiltotta a szövetségi pénzek emberi klónozási kutatásokban való felhasználását. 2002-ben azonban a Clonaid Intézet, amelyet a földönkívüliekben hívő raeliánus szekta alapított, bejelentette, hogy elkészült az első emberi klón, aki az Éva nevet kapta. Bizonyítékot sem az állításra, sem az ellenkezőjére nem találtak azóta sem, maga az Intézet sem tudott vagy akart felmutatni semmit az állítása mellett.

– Mitokondriumok csak a petesejtekben vannak, a hímivarsejtekben nincsenek, vagyis meghibásodott mitokondriális részek is csak a petében lehetnek, így ezek a betegségek csak anyai ágon öröklődhetnek – emeli ki a lényeget Czeizel Endre.

Az alapkonfliktus tehát adva van: a petesejtek akár halálos kimenetelű meghibásodásokat örökíthetnek tovább. A kutatók viszont – élve a lombikprogramok adta lehetőségekkel – tudnak segíteni a problémán.

– Kivették a beteg asszony petesejtjét, majd ebből a sejtmagot is, és ezt egy másik, egy egészséges asszonytól származó petesejtbe ültették bele. Eztán termékenyítették csak meg a petesejtet, majd ültették vissza az eredeti anyába. Való igaz, hogy a gyermek három DNS-ből örökölt, így van benne igazság, hogy három szülője van. De nem érzem úgy, hogy ennek az egésznek lennének kárvallottjai, hisz az orvosok megtalálták egy súlyos betegségcsoport ellenszerét – mondja a tudós.

„Az ember nem növény"

Miután nyilvánosságra hozták a hírt számos emberjogi szervezet adott hangot nemtetszésének, de a tudósok körében sem aratott osztatlan sikert a bejelentés. A kérdésre, hogy eljuthatunk-e – és, ha igen mikor – odáig, hogy a módszert a gyakorlatban, kísérleten kívül is használják, Szabó János professzor, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Genetikai Intézetének tanszékvezetője, azt feleli: reméli, soha.

– Az ember nem növény, etikailag nagyon komolyan megkérdőjelezhető az eredmény! Több tíz évbe telne, amíg eljutnánk odáig, hogy mindez a hétköznapokban is alkalmazható legyen, várjuk ki a végét. De én őszintén remélem, hogy ez nem következik be! Egyébként sem mindennapos, hanem nagyon ritka esetekről van szó – magyarázza.

Egyelőre nyitva marad a kérdés, hogy milyen következményei lehetnek ezeknek a kísérleteknek, hisz nem fordult még elő, hogy egy gyermek három szülő génjeit hordozza fogantatása pillanatától kezdve. Czeizel Endre úgy tudja, hogy a gyerekek jól vannak és azok a majmok is egészségesek, akiken az előkísérleteket végezték. De ott van a sokat emlegetett félelem is, hogy eljuthatunk-e odáig, hogy a tudósok egyes tulajdonságokat lesznek képesek beültetni az emberbe, így hozva létre a tökéletes egyedeket. Ez utóbbi Czeizel Endre szerint lehetetlen, hisz például az értelmi adottságokért több ezer gén együttesen felel, ezek manipulálásához pedig egyelőre kevés tudás áll az orvostudomány rendelkezésére.

Olvasóink írták

  • 1. ekkenekepen 2012. szeptember 15. 20:42
    „a lehetőségek arra valók hogy kihasználjuk őket, és ha ezzel annyit segíthetünk, hogy kiiktatjuk a több mint kellemetlen betegségeket, akkor ki kell használni a lehetőséget. Semmi szükség hogy a szükséges mértéken túl nehezítsük meg a magunk életét, megdögleni meg lehet egyéb úton is, nem muszáj infarktusban, parkinson vagy más kórban, de nem kell a rövidlátás se senkinek.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kiszórták a rabolt pénzt az autóból - videó

Elszórta menekülés közben a zsákmányát egy bankrablóbanda Los Angelesben, hogy a bankjegyekre… Tovább olvasom