Kisalföld logö

2019. 02. 17. vasárnap - Donát -1°C | 12°C Még több cikk.

Az indiai űrszonda nyomokban jelen lévő vízmolekulákat mutatta ki a Holdon

A Chandrayaan-1 indiai űrszonda csupán a nyomokban jelen lévő vízmolekulákat mutatta ki a Holdon, amely így is fontos eredmény - nyilatkozta az MTI-nek Kereszturi Ákos bolygókutató, a Collegium Budapest munkatársa.

A kutató arra a hírre reagált, hogy The Times című brit napilap értesülése szerint a Chandrayaan-1 indiai űrszonda bizonyítékot talált arra, miszerint a Hold felszínén jelentős mennyiségű víz található. Az áttörést jelentő felfedezést a brit lap információi szerint az amerikai űrhivatal, a NASA jelenti be hivatalosan.

Az indiai űrszonda fedélzetén ugyanis egy NASA-berendezés, egy speciális spektrométer van, ami eleve arra lett kifejlesztve, hogy a Hold felszínén, illetve a felszín alatt lévő ásványok visszavert elektromágneses sugárzását észlelve a víz után is kutasson. Ez volt a Chandrayaan-1 (az első indiai Hold-misszió) egyik fő célja.

Mint Kereszturi Ákos kifejtette, emellett két űrszonda, a Cassini és a Deep Impact korábbi adatai alapján is kimutatták, hogy a Hold felszínén nyomokban előfordulnak vízmolekulák. Az indiai űrszonda is nagyon sok helyen akadt ennek a nyomára.

"Korábban azt tartották, hogy nincsenek vízmolekulák a Holdon, most mégis úgy tűnik, hogy van belőlük egy kevés. Ez nem folyékony víz, és nem is jég. Jelenleg úgy fest, hogy ezek molekulák, itt-ott el vannak raktározódva, az ásványokhoz kapcsolódnak, és a felületekhez tapadnak, avagy gázként szabadulnak el a Holdról. Tehát kis mennyiségű vízmolekula ma is van a Holdon, amit sikeresen kimutatták a Chandrayan-1-, a Cassini-, és a Deep Impact-űrszondával.

A pólushoz közelebb, az ott lévő kráterekben fordulhat elő jég nagyobb mennyiségben" - magyarázta Kereszturi Ákos, hozzátéve, hogy cikkeztek már arról is, hogy a Hold-expedíciók majd hasznosíthatják ezt a vízkészletet.

A tudósok már régóta feltételezik, hogy a Hold sarkvidékein, a pólusok környékén a kráterek fenekén nagy mennyiségű vízjég fordul elő. Ennek a megfigyelésére küldte ez év nyarán a NASA a Lunar Reconnaissance Orbiter-űrszondát, amelynek két egysége október 9-én csapódik be az egyik ilyen kráterbe és a robbanás során kirepülő törmelékben próbálják megfigyelni a vízjeget - amennyiben helyesek a feltételezések.

"Ha van sok vízjég, az a pólusokon lehet, a kráterek fenekén. Erről még nem tudunk biztosat, de ha tényleg ott van, ez az, ami hasznosítható lenne az emberes expedíciók során.

Az indiai szonda sok helyen kevés vízmolekulát talált egyértelműen, míg a sarki jég feltételezés, onnan egyelőre csak néhány ellentmondó megfigyelés van. Utóbbit talán az magyarázza, hogy a sarki jég, ha létezik is, portakaró alatt rejtőzik, ezért nehéz kimutatni" - hangoztatta Kereszturi Ákos.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bódi Sylvi élete sem tökéletes!

Kilencszeres szépségkirálynő, az év playmate-je, a férfiak vágyainak tárgya és nem utolsósorban… Tovább olvasom