U7 koncepció

A belsőépítészeti és belső tér berendezési piac átfogó kezelése érdekében

az A............. kft - bútorgyártás

a B....... kft - bútorgyártás

és a C.............. kft - belsőépítészet

egy több lépcsős gazdasági szerveződés létrejöttét indította el 2008 elején.

A kezdeményezést a következő felismerések motiválták:

Ø A belső terek kialakításával és berendezésével foglalkozó gazdasági ágak és azok szereplői a magyar gazdaságra általában jellemző esetlegesség és szervezetlenség közepette működnek.

Ø Nem jöttek létre olyan sok-szereplős és széltében-hosszában integrált piaci csoportosulások, amik valós piaci szereppel bírnak, valós igények kielégítését tűzték ki célként, és a struktúrájuk alkalmas a profitképes együttműködésre.

Ø Az integrálódás szükségességét már sokan felismerték, de a magvalósítást főleg olyan nem reálgazdasági szereplők kezdeményezték, akiknek motivációi szinte garantálják a sikertelenséget. Szövetségek, klaszterek és egyéb gitt-egyletek, amiknek a célja tagdíj szedés és/vagy pályázati pénzek lenyúlása és felélése.

Ø A fent leírtak miatt a belsőépítészeti szereplőket egy adott projekt befektetője vagy kivitelezője gereblyézi össze alkalmilag, zömmel véletlenszerű merítéssel. Az alvállalkozó státuszba kerülő cégek aztán szakmai és anyagi téren is kiszolgáltatottan gürizhetik végig a projektet, majd várhatják a pénzüket.

Ø Számos vállalkozás hirdeti magáról mindazok ellenkezőjét, amit eddig az integrált szakmai képességekről írtam, de konkrét esetekben azonnal kibuknak a 'mindentudásuk' korlátjai.

Ø A magyar piac mérete és az elvárások olyan belsőépítészeti szereplőket igényelnének, akiknek a szakmai tudása egyszerre átfogó, de ha kell, akkor bizonyos részletkérdésekben világszínvonalon specializált. Legyenek kicsik a rugalmassághoz, és nagyok a finanszírozáshoz! Ezt egy vállalkozás nem elégítheti ki!

Ø A belső építészet jelenlegi gyakorlata, vagyis a tervezők és kivitelezők térben és időben kusza szövedéke rengeteg csikorgással jár, és nem szolgálja a szakma színvonalának általános emelkedését, még akkor sem, ha mind a tervezésben, mind a kivitelezésben vannak nagyon magas színvonalat képviselő cégek és személyek.

Következtetések:

Ø Létre kell hozni egy sok-szereplős, szakmailag is sokszínű szerveződést, ami meg tud felelni a piaci igényeknek!

Ø Az együttműködést gazdasági érdekek mentén kell több lépésben felépíteni, majd összetartani!

Ø A szereplőknek a jelenlegi gyakorlatra jellemző alkalmi vagy fél-alkalmi összedolgozásoknál sokkal egységesebb szakmai és gazdasági gyakorlatot kell kialakítaniuk! El kell érni, hogy a megrendelő számára kerek gazdasági egység benyomását keltsék!

Ø Olyan szakmai, gazdasági méretet kell elérni, hogy a szerveződés alkalmas legyen akár távoli piacokon való munkára is!

Gyakorlati lépések:

A szakmai szervezkedések rossz hazai tapasztalataiból kiindulva először tekintsük át:

Mit nem szabad tenni!?

Nálunk a szokásos forgatókönyv a következő:

Ø Valaki vagy néhányan kitalálják, hogy jó lenne valamilyen együttműködés egy adott szakma vagy piaci szelet szereplői között.

Ø Rábeszélnek, összerántanak x céget.

Ø Beszélnek, esznek-isznak, majd kijelentik, sőt le is írják, hogy innentől együttműködnek.

Ø Választanak titkárt, elnököt stb, aztán hazamennek, és minden megy tovább, ahogy eddig.

Ø Időnként újra összejönnek, esznek-isznak, esetleg kirándulnak, szakmai út címén.

Ø Általánosan jellemző hozzáállás: „Pénz azt nem gondolnám, hogy beleteszek, de ha van valami jó üzlet, akkor szóljatok nekem is!"

Az egész cécó alatt általában kerülni szokták a következő elemi fontosságú kérdések felvetését és főleg a megválaszolását:

Ø Mik azok a reális indokok és célok, amik miatt az érintetteknek érdemes együttműködni? Vagyis: nem úgy általában, hanem azoknak, akikről éppen szó van!

Ø Az együttműködés pontosan mit fog jelenteni a gyakorlatban?

Ø Ki készíti fel a szereplőket az együttműködésre?

Ø Ki finanszírozza a szervezkedés és a közös műveletek költségét?

Ø Mi lesz a haszna az együttműködésnek? Nem lapos általánosságokra gondolok, hanem pénzben kifejezhető haszonra! Szereplőkre bontva!

Ø Hol jelenik meg ez a haszon, és ki hogyan jut hozzá a részéhez?

Ø Mitől lesz tartós az együttműködés?

Ezek után lássuk az U7 koncepciót!

Az A............... kft 

a B.......... kft

és a C........... kft

Ø Nem hisznek a spontán vagy az alakalmi szerveződések hatékonyságában, ezért konzorciumot hoznak létre. A konzorcium szerződéses formában működik. Nem jogi személy, de a későbbi tapasztalatok alapján a társasággá alakulás lehetőségét a szerződő felek nyitva hagyják.

Ø A szerveződés neve: U7 Konzorcium. A fenti három cég: U7 tagok.

Ø A belsőépítészeti piac közép és felső szeletét célozzák meg. Sok egyedi megoldást és magas hozzáadott értéket igénylő munkákat keresnek, ahol a magyar gazdaság állapotából és a szabályozókból adódó versenyhátrány kiküszöbölésére látnak esélyt.

Ø Az U7 tagok tevékenysége szakmai szempontból kiegészíti egymást, ezért együttműködésük alkalmasnak látszik egy tágabb rendszer technikáinak kikísérletezésére.

Ø Az U7 tagok nem ismernek életképes működési modellt, ezért klasszikus fő és alvállalkozó felállásban indítanak. Fővállalkozó a B ................. kft.

Ø A kiinduló működési és pénzügyi keret a B................ kft-re alapozódik. Ezt a meglévő feltételek indokolják, de az U7 jövője szempontjából nem tekinthető végleges állapotnak.

Ø Az U7 piaci megjelenítését a B.............. kft kezdi felépíteni, de cél az önálló és komplex arculat és működés.

Ø A koncepció fizikai elérhetősége és megtestesítése érdekében az U7 tagok egy kereskedelmi-szakmaközösségi-bemutatkozó pontot hoznak létre Budapesten. A k-sz-b pont neve U7. Az U7-et a tagok nem egyenlő mértékű anyagi részvétellel átalakítják és berendezik. Az üzemeltetés költségeit a tagok a létrehozás kapcsán kialakított arányok szerint viselik. A k-sz-b pont nem tekinthető klasszikus bemutató teremnek. Az alap berendezés nem egy vagy több stílus vagy áru csoport megjelenítését szolgálja, hanem a tagok szakmai tudását hivatott reprezentálni. Jelentős szabad terek állnak a szakmaközösségi munka és rendezvények, valamint az alkalmi bemutatók, kiállítások számára.

Ø A tagok az U7 anyagi és szervezeti alapfelállását a működőképesség érdekében rögzítettnek tekintik, de azonnal elindítják egy szélesebb együttműködési háló kialakítását. Belsőépítészeti tervezés, marketing, kereskedelem és kivitelezés területéről keresnek együttműködő partnereket. Nevezzük őket U7 kültagoknak! A kültagokkal a kölcsönös megismerkedés és az összedolgozás szakmai és anyagi érdekeinek a felderítése az első feladat. Ezután kölcsönös vagy az U7 által biztosított projektlehetőségeket kell keresni, ahol egyedi megállapodásokkal ki kell próbálni egymást. Sikeres összefonódások az U7 tagság bővítéséhez vezethetnek.