2008.12.06. 10:32
Bútorozás a Széchenyi Egyetemen
A levél a Gy-M-S Megyei Gyáriparos Szövetség tagjainak szól , ......... meg akinek még elküldöm
Megosztom veletek a következő tanulságos történetet, ami jól példázza, hogy a közéleti fáradozás elnyeri méltó büntetését.
17-én csütörtökön Pesten voltam.
Másnap reggel, amikor bementem a győri irodámba, Erika, az asszisztensem lelkendezve fogadott a következőkkel:
A Széchenyi Egyetemről hívták, hogy azonnal menjen be, mert SOS be kell rendezni egy irodát. Sokat szállítottunk az Egyetemre, ezért nem lepődött meg. Szaladt.
Ott derült ki, hogy az Audi-é lesz az iroda, már meg is rendelték a bútort a ........ nevű győri cégtől, de nem tudtak szállítani, és ez a szállítás napján derült ki. A német ott forgatta a szemét, égtek mint a rongy. Hívták az Erikát. Adjunk bérbe bútort, mindent fizetnek, szállítás oda-vissza plusz bérlet.
Szerencsére Erika engem nem tudott elérni, ezért a Katit (feleségem) hívta.
Másnap, amikor bementem, már pakolták a bútorokat a teherautóra.
Tanulság!
Az utóbbi időben annyit jártam a SzE-en, hogy már köszön a portás. Holnap 22-én kedden is vizsgabizottságban leszek tag, nem először. Ez egy délelőtt! Idő! Természetesen én nem fogadom el azt a díjat, amit más külsős pasiknak fizetnek.
A Munkaadók Szövetsége és az Egyetem között együttműködési szerződés él. Én igyekszem megtenni, amit lehet, hogy ez tartalommal teljen meg.
Régebben sokat szállítottam az Egyetemre, de az utóbbi időben nem hívtak, mármint bútorozni, illetve most mégis, de jobb lett volna, ha nem.
Szerencsére én már csak másnap találkoztam az esettel, mert direktben elküldtem volna mindenkit a „jóannnnyába", de lehiggadva, most már bánnám.
Az Egyetem persze attól vesz, akitől akar, én is jól élek a rendeléseik nélkül, de ezt az állapotot akkor is tudnám produkálni, ha a vizsgabizottság és a kari értekezletek helyett kocsmába mennék.
