Jegyzet

2022.07.22. 06:30

Plusz egy akadály

Petrik József

A férfiak 3000 méteres akadályfutásában majd húsz esztendeje először nem kenyai versenyző nyert az atlétikai világbajnokságon, de nemcsak ezért lesz emlékezetes az eugene-i döntő, hanem azért is, mert egy nem mindennapi jelenetsor játszódott le az oregoni atlétikai vb-n, a háromezres fináléban. Az akadályfutással egy időben más számban is döntőztek, ám az egyik operatőr – úgy tűnik – nem volt tisztában azzal, hogy egyszerre több esemény is történhet az atlétikapályán, így aztán a legnagyobb lelki nyugalommal behátrált a versenyzők közé.

A futók a vizesárok és a gátak mellé így még egy élő akadályt is kaptak, de szerencsére nem történt nagyobb baj.

A kelekótya kameraman olyannyira elmélyülten dolgozott, hogy nagyjából csak akkor vette észre, rossz helyen tanyázik, amikor elviharzott mellette a döntő mezőnye. Ha ekkor bármelyik irányba ellép, könnyedén felöklelhetett volna egy vagy akár több futót is. Szerencsére az akadályokhoz szokott versenyzők a szokásostól merőben eltérő feladattal is megbirkóztak, így a karambol elmaradt, és az eset mulatságos epizóddá enyhült.

A látvány kapcsán egy megyei atlétikai viadal szintén 3000 méteres akadályfutásának a fináléja derengett fel előttem. Persze az a verseny rangjában, színvonalában össze sem hasonlítható egy világbajnoksággal, ám emlékezetes furcsaságok ilyen eseményeken is előfordulhatnak. Történt ugyanis, hogy a mezőnyt toronymagasan vezette egy dorogi atléta. Akkor még műanyag borítású pályáról legfeljebb csak álmodozhattak a sportolók. Így a mi szellőlábú hősünk szöges csukáját is a vörös salakos futópálya finom pora lengte körbe. Ha porfelhőről túlzás is lett volna beszélni, az éllovas dorogi legény meglehetősen gyakran nézegetett hátrafelé, hogy hol is tartanak a riválisok. Így, fejét, nyakát forgatva érkezett az utolsó előtti akadályhoz, a vizesárokhoz, elvétette, és kis híján fejest ugrott a „medencébe”. Ettől annyira megszeppent, hogy úgy verdesett a vízzel telt betonteknőben, mint egy fuldokló. A nézők, de még a versenybírók is pukkadoztak a nevetéstől, mindaddig, amíg a fuldoklástól lilává nem változott az atléta feje. El is indultak a kimentésére, mígnem egy, a kerítésnek támaszkodó kis­srác oda nem kiáltott a dorogi sportembernek: „Tedd már le a lábad!” Le is tette, így megmenekült. Az már egy másik történet, hogy időközben a teljes mezőny elszelelt mellette. Odalett az aranyérme, amit – így utólag belegondolva – amúgy is az „életmentő” kislegény érdemelt volna ki.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!