Jegyzet

2022.03.09. 09:35

A maraton művésze

Ökrös Csaba

A maratoni futással kapcsolatos közmegegyezés szerint a táv teljesítése bizonyos esetekben nehézségekbe ütközhet. Valószínűleg ezt azok is így gondolják, akik nem próbálkoztak még a 42 kilométeres távval. A csehek legendás futója, Emil Zatopek úgy gondolta, hogy egyszerűen unalmas a maraton. Ezt akkor állapította meg, amikor az 1952-es olimpián, Helsinkiben az 5000 és a 10000 méteres síkfutás után megnyerte a leghosszabb futószámot is. Akkor állt először rajthoz ezen a távon. Remélhetőleg az olimpiai arany kárpótolta az elszenvedett unalomért.

 

Akárhogy is gondolkodjunk a maratoni futásról, azon belül is a legjobb futókról, aligha beszélhetünk úgy Eliud Kipchogéról, hogy meg ne emelnénk a kalapunkat.

 

A kenyai ugyan világcsúcstartóként is kiérdemli a megbecsülést, de leginkább rendkívüli győzelmi sorozata okán méltó a tiszteletre. Kipchoge néhány napja megnyerte a tokiói maratont, pályacsúccsal. Az elmúlt tíz évben mindössze két olyan versenye volt, ahol nem győzött, pedig csak a legnevesebb eseményeken indult. Az említett „fiaskók” egyike a 2013-as berlini maraton második helyezése. Ott az éppen akkor világcsúcsot futó Wilson Kip­sangtól kapott ki. Egy szó mint száz, Kipchoge meglehetősen stabilan hozza a tőle elvárt eredményeket egy olyan sportágban, amelyben a legnagyobb esélyesek sem mehetnek biztosra. Az a megterhelés, aminek a maratonisták ki vannak téve, lényegileg lutrivá teszi a versenyeket. Bárki fejre állhat, miközben óránként húsz kilométeres tempóban igyekszik a cél felé. Kipchoge sem rendíthetetlen, de az esetek nagy többségében mégis annak tűnik. Az a könnyedség, ami a futómozgását jellemzi, azt az érzést kelti a szemlélőben, hogy a világ legegyszerűbb dolga úgy robogni az aszfalton, ahogy ő teszi. A minapi tokiói futás során az utolsó kilométereken még valami halvány mosoly is játszott a szája sarkában. Lehet, hogy Zatopekre gondolt unalmában.

 

Különösen a labdás sportágakban szoktak művészként emlegetni egy-egy kiemelkedő tudású sportolót. Ha a hosszútávfutásnak van művésze, az minden bizonnyal Kipchoge. Mondhatni, arra termett, hogy szó szerint utolérhetetlen eleganciával teljesítse a távot. Kérdés, képes lesz-e versenykörülmények között is arra, hogy két óránál rövidebb idő alatt érjen célba. Potom száz másodpercet kellene javítania a világcsúcsán. Szerencsés körülmények, jó iramfutók, esetleg egy új fejlesztésű cipő még hozzásegítheti ehhez a harminchetedik évét taposó kenyait.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!