Hallgassa élőben!
2021. 05. 05. 06:30 | [email protected]

Néhány nappal ezelőtt a Manchester United szurkolóinak egy igen szép számú csoportja kilátogatott csapatának a stadionjába. Persze nem meccsnézés vágya hajtotta a drukkereket, amikor betörtek az Old Traffordba, csak azt akarták közölni a világgal, hogy rühellik csapatuk tulajdonosát. Az amerikai Glazer család elleni indulatok lángját az Európai Szuperligával kapcsolatos tervek szították fel hetekkel ezelőtt, és azóta sem lohadt le a tűz. A United szurkolói szeretnék elérni, hogy a Premier League-ben szereplő csapatokban ne lehessen többségi tulajdona a befektetőknek.

Minden elkötelezett szurkolóban ott él egy doktor Doolittle, aki nem szenvedheti a pénzt, de belátja, hogy azért az jó, ha van belőle.

Egyes álmodozók azt tartanák a legjobbnak, ha a világ minden csapatában csak olyan játékosok játszanának, akik a klubnál cseperedtek fel. Egy ilyen világban sokkal kiegyenlítettebb küzdelemben dőlne el a bajnoki címek és nemzetközi kupák sorsa is. Persze a meccsek is elég gyengék lennének. Amint képzeletünk megengedi, hogy a játékosok, edzők szabadon jöjjenek-menjenek a világban, máris utat kell adnunk annak a gondolatnak, hogy alighanem a pénz fog dönteni a csapatok sikerességéről. A szuperliga ötletét mégis azért átkozták és átkozzák oly sokan, mert tükröt tartott a világnak. Megmutatta, hogy gazdasági érdekek határozzák meg a futballt. Azt a játékot, aminek a feltételrendszere országonként nagyon eltérő. Valószínűleg soha nem is lesznek azonosak a klubokra vonatkozó üzleti szabályok. Amíg például nincs egységes költségvetési plafon, és egyes csapatok költekezésének semmi sem szab gátat, szükségszerűen rá fog borulni a szuperliga árnya a futballra. Hogy ez az árny fenyegető-e, azt mindenki a maga érvei és érzelmei szerint ítélheti meg.

A United manchesteri szurkolói valószínűleg nem szívesen gondolnak arra, hogy a klub szurkolótáborán belül ők bizony kisebbséget alkotnak. A futball globálissá válásával, néhány nagynevű klub globális márkává nőtte ki magát, így a világfalu alvégén és felvégén egyaránt vannak szurkolóik. Százmillió számra. A szuperliga megalkotásával próbálkozók azt gondolták magukban, hogy ideje lenne kinyújtani a kezüket azért a pénzért, ami a világ négy sarkában élő szurkolók zsebében csörög. Naivitás volna azt gondolni, hogy azokat a kezeket egyszer és mindenkorra visszahúzták. Nincs az a milliárd euró, amiért a focibizniszben tisztességben vagy tisztességtelenségben megőszült urak le ne hajolnának.

Hozzászólások