2019. 10. 19. 06:30 | [email protected]

A magyar futball szerelmeseinek nyilván nagy kő esett le a szívéről: a héten megoldódott a kisvárdai edzőkérdés. Miriuta Lászlónak sikerült június közepétől egészen október elejéig betöltenie ezt a posztot, miután Dajka László vezetésével újoncként bennmaradt a csapat az élvonalban, de utóbbi mégsem folytathatta a munkát.

Már az is érdekes válás volt, akkor így összegeztük a történteket ezen a hasábon:

„Kiderült, a háttérben komoly feszültségek húzódhattak meg, amit persze akár sejteni is lehetett volna, hiszen az nem természetes, hogy a sportigazgató is ott üldögél a kispadon a meccsek alatt, normális helyen és esetben neki nem ott van a helye. Dajka a Nemzeti Sportnak azt nyilatkozta, vezetőedzőként biztosan nem folytatja, mert »…a tavasszal kialakult helyzet nem volt fenntartható. Természetesen menet közben azért egyszer-kétszer le kellett nyelnem a békát, de a legfontosabb a nyugalom megőrzése volt«.”

Révész Attila sportigazgató pedig ezt mondta: „Ez valóban így volt, és az is igaz, ez a helyzet nem tartható fenn, szeretnék a továbbiakban a sportigazgatói feladataimra összpontosítani, ezt csak akkor látom garantáltnak, ha új vezetőedzőt hozunk a csapat mellé.”

Azaz: a megalázott Dajka nem alkalmas a posztra, de a nagy cél elérésének és a nyugalom megőrzésének az érdekében addig erről nem eshetett szó. Ezért jöhetett Miriuta, aki október első napjaiban soványnak ítélte a keretet, majd néhány nappal később jött a közlemény:

„Klubunk és a vezetőedző futballról alkotott elképzelései különböztek, és elébe szeretnénk annak menni, hogy a felek között kialakult korrekt viszonyt a későbbiekben valami megfertőzze.”

Állítólag az edző egy román lapnak nyilatkozva azt mondta, a futballról alkotott elképzelések közötti különbségek akkor kezdtek nyilvánvalóvá válni, amikor ő az egyik meccs szünetében kiküldte a valamelyik játékossal üvöltő sportigazgatót az öltözőből, de ez a végkifejlet szempontjából már közömbös.

A lényeg az, hogy sikerült megtalálni az új vezetőedzőt. Ezzel a feladattal Révész Attila Kocsis Jánost, az eddigi pályaedzőt bízta meg, ő azonban megfelelő végzettség híján a szabály szerint nem lehet főnök, de hát milyen szabály az, amelyen nincsen kiskapu: övé marad az irányítás, a kirakatba pedig kitesznek egy pro-licences diplomát szerzett szakembert.

Talán nehéz elhinni, de ő nem más, mint az „alkalmatlan” Dajka László.

A világ felé papíron ő a vezetőedző – és lám, a magyar futballban nincs az a nagy béka, amelyet ne lehetne lenyeletni.

Hozzászólások