Kisalföld logö

2019. 03. 18. hétfő - Sándor, Ede 6°C | 17°C Még több cikk.

Bizonyítani akarjuk: ez már egy új ETO - interjú Mányi József tulajdonossal

Az ETO FC Győrnek 2017 decembere óta új tulajdonosa van Mányi József személyében. Az üzletember azóta először nyilatkozott, exkluzív interjút adott a Kisalföldnek.
– Mányi József legutóbb tavaly december elején azzal utasította el a Kisalföld érdeklődését, még nem jött el az ideje annak, hogy az elképzeléseiről, a terveiről, a vágyairól nyilatkozzon. Ezek szerint most itt van az idő?
– Azt gondolom, igen. Meg akartam várni egy naptári évet, vajon a 2017 decemberében nekem tett ígéretekből mi valósul meg, mert így már tisztábban látok az ETO helyzetét illetően. Beláttam, hogy nem kerülhetem mindig a nyilvánosságot, így a terveim szerint részt veszek majd a tavaszi idény előtti szurkolói ankéton.
 
– A labdarúgóvilágban nem volt igazán ismert vállalkozó. Annak idején miért döntött a nagy múltú győri csapat megvásárlása mellett?
– Úgy voltam vele, mint ahogy A hét mesterlövész című film egyik főszereplője mondta, hogy egy ember ruhátlanul beleugrott a kaktuszba és utána megkérdezték tőle, hogy miért tette. Erre azt válaszolta: pillanatnyilag jó ötletnek látszott. Éppen kiszálltam a szegedi futballból, amikor a SZEOL–Győr kupameccsen összefutottam Soós Imrével – szerencsémre vagy szerencsétlenségemre, már ki tudja –, aki megkérdezte: érdekel-e valamilyen szerepvállalás az ETO-ban, mert a patinás klub nagy bajban van. Azonnal elhárítottam az érdeklődést: isten őrizz! Aztán Soós addig erősködött és bevallom, már nekem is hiányzott a futball, amíg ráálltam és eljöttem Győrbe egy megbeszélésre. Megtetszett a közeg, a környezet, az ETO eredményes múltja és meggondoltam magam. Később egyeztettem Borkai Zsolttal, Győr polgármesterével, aki azt ígérte, ha rendet teszek a klubnál, akkor támogatni fog bennünket. Belevágtam és tényleg a huszonnegyedik órában járva megmentettük az ETO-t. 2017. december hatodikán írtuk alá a megállapodást az adásvételről és tizenegyedikén már megkezdődött volna a klub felszámolása. Ezután egyéves konszolidáció következett, aminek remélem, hogy most jutottunk a végére. Kialakítottuk a költségvetést, annyit költünk, amennyi bevételre biztosan számíthatunk, egy fillérrel sem többet. Lehetne ígérgetni és aztán az ígéreteket esetleg nem teljesíteni, de mi más utat járunk. Tavaly december utolsó napjával leadtuk az MLSZ-nek a jelentésünket, hogy pénzügyi tartozásunk nincs. Ehhez persze racionalizálni kellett sok mindent, így a munkavállalók létszámát is. Amikor átvettem a klubot, akkor száztízen kaptak tőlünk fizetést, decemberben már csak nyolcvanöt dolgozónak utaltunk munkabért. Mindez persze fájdalmas döntésekkel, egzisztenciák elvesztésével is járt, de két dolog között kellett választanunk: vagy életben tartjuk az ETO-t, vagy belefulladunk az adósságba. Az ETO-nál már rend van, felelős gazdálkodást folytatunk. Mindenki időben megkapja a fizetését. Idénre a bevétel adott, ehhez rendeljük a költségvetést. 
 Mányi József: Azt tervezzük, hogy az ETO  minél hamarabb kerüljön vissza az NB I-be. Fotó: M. M.
Mányi József: Azt tervezzük, hogy az ETO minél hamarabb kerüljön vissza az NB I-be. Fotó: M. M.
– Az érkezése kapcsán sok következtetés látott napvilágot. Többek között az is, hogy ön nem a saját pénzét invesztálta a klubba. Mi az igazság?
– Több cégem van, ezek közül az egyik vette meg az ETO-t. A legpraktikusabban az, amelyik ingatlanok bérbeadásával foglalkozik.  

– Végül is mennyiért lett ön az ETO tulajdonosa?
– A Quaestor kivonulását követő három évben háromszázmillió forintos tartozás halmozódott fel a klubnál, ehhez jött még 2018 tavaszán további százötvenmilliós pluszköltség. Ebben szerepelt többek között a BL-ben szereplő futsalcsapat működése rendkívül magas bérekkel, ezeket a szerződéseket még az ETO előző vezetése kötötte a játékosokkal és a szakemberekkel. Megpróbáltuk csökkenteni a költségeket, de az UEFA és az MLSZ kérésére végigcsináltuk a tavaszt a futsallal. Ebben segített Győr városa is, mert amikor aláírtuk az ETO megvételét, Borkai Zsolt átutaltatta a korábban visszatartott hetvenötmillió forintot. Kimásztunk a gödörből, de még napjainkban is hullanak ki csontvázak a szekrényből. Három ügy van folyamatban velünk szemben, összesen hatvanmillió forintos kárigénnyel. Ezek között van, amit nemzetközi bíróság tárgyal. Amennyiben valamelyiket elbukjuk, annak az előző vezetésre nézve következményei lesznek, magyarán rendőrségi feljelentéssel élünk.

– Ha rövid mérleget von az elmúlt egy évről, akkor milyen képet alkot magának?
– A megvételtől számítva nem sok idő volt gondolkodásra, szinte minden napunk reggeltől estig az anyagi helyzet rendbetételével telt, az első és az utánpótláscsapatok munkájára alig maradt időnk. Körülbelül tavaly májusra jutottunk el oda, hogy elkezdjük felépíteni a következő szezont. A legboldogabb én lettem volna, ha most arról beszélhetnénk, hogy az ETO ismét NB I-es lehet. Ez lebegett a szemem előtt. Ez az opció már elúszott és szerintem nem igazán rajtam múlt. Talán egy kicsit türelmetlen voltam a csapattal szemben, elismerem, ez az egyik legnagyobb hibám. Hasonlóan, mint ahogy az ETO közönségének is. Igyekszem változni ebben a tekintetben és szeretném, ha a szurkolók is így tennének, hiszen hazai pályán az ellenséges hangulat miatt rendre görcsösen játszik a csapat. A szakma is azt mondta, az a keret, amivel elkezdtük a bajnokságot, alkalmas az NB I-be jutásra. Akkor az első három hely valamelyikét céloztuk meg és sokszor csak apróságokon múlt – utalok itt a Vác, a Kazincbarcika, a Tiszakécske vagy a Budaörs elleni idegenbeli meccsre –, hogy nincs jóval több pontunk. Harmincnyolc ponttal ott lennénk a feljutásközeli helyek valamelyikén. Reménykedem abban, hogy tavasszal sikerül felzárkóznunk az élbolyhoz és minél közelebb végzünk a dobogóhoz. A következő szezontól erre akarunk építeni. 

– Röpke néhány hónap alatt két edzőt is elfogyasztott az ETO. Közülük leginkább Szentes menesztése érte kissé váratlanul a szurkolótábort.
– Szentes Lázárt nagyon felkészült, nagyon intelligens edzőnek tartom, vele valami miatt nem találtam meg azt az összhangot, ami a hosszabb távú, eredményes munkához szükséges lett volna. Én hoztam meg a döntést, hogy váljanak el az útjaink, ez az én felelősségem. Azt is gondoltam, hogy új csapathoz új edző kell, így vágjunk neki a következő idénynek. Az napvilágot látott, hogy nyártól Boér Gábort akartuk vezetőedzőnek. Mindkét fél abban a hiszemben volt, hogy hozzánk tud jönni, de a felkészülés kezdete előtt három nappal kiderült, hogy nem sikerül ezt meglépni. Ültünk Soós Imrével az irodában és hirtelen nem volt más opciónk. Aztán szóba jött Mészöly Géza neve. Ismertem a játékos- és az edzői múltját is, szabad volt, jó választásnak tűnt. Gyorsan megegyeztünk vele és munkához is látott. Vele egyeztetve igazoltunk futballistákat, illetve voltak, akiket mi el akartunk küldeni, de az ő kérésére maradtak. A bajnokság kezdetével vártuk a jó eredményeket, de azok csak ritkán jöttek. A Csákvár elleni hazai vereség után fél óráig lehorgasztott fejjel ültünk a díszpáholyban és végigpörgött bennünk az idényből eltelt hét mérkőzés: a csapatunknak elképzelése sem volt a játékról, a négy hazai meccsből egyet sem tudott megnyerni, két döntetlen mellett két vereség szerepelt a Győr neve mellett. Szégyelltem magam, hogy az új ETO nem tudja kiszolgálni a szurkolóit. Azt mondják, hogy forró fejjel nem jó döntést hozni, akkor mégis ezt tettem. A meccs után behívattam Mészölyt az irodámba és megköszöntem neki a munkáját. Korrekt módon vette mindezt tudomásul, talán a több türelmet hiányolta a részemről. Akkor még elérhető közelségben volt az NB I, türelemre nem volt idő.

– Király Józsefnek az idény végén lejár a megbízatása. Új vezetőedzője lesz az ETO-nak, vagy marad Király József?
– Minden elképzelhető...

– Szinte ismeretlenül érkezett az ön számára ismeretlen közegbe. Milyen volt a fogadtatása?
– Pozitívan fogadtak, amikor idejöttem. Rengetegen kerestek, szinte állandóan kettesével álltak sorban az ajtóm előtt. Sokan ígértek segítséget, szponzorációt, aztán nagyjából tavaly nyárra kiderült a számukra, hogy nem politikai hátszéllel érkeztem ide, hanem én valóban csak – ez persze idézőjelesen – Mányi József üzletember vagyok. Ezután szép lassan elfogytak az érdeklődők és az ígéretek többségéből sem lett semmi. 

– Győr hazánk egyik leggazdagabb városa, olyan tehetős cégekkel is, amelyek a sportban még nem tették le a névjegyüket. De a szponzorok nem tolonganak az ETO körül...
– Győr valóban gazdag város, de a labdarúgásnak rengeteg potenciális konkurenciája van. Elég csak a BL-győztes női kézilabdacsapatra, a jégkorongra vagy a női kosárlabdára gondolni. Az ETO FC elmúlt évekbeli felelőtlen gazdálkodása után nem várható el a cégektől, hogy csak úgy hordják ide a pénzt. A közeli hónapokban a gazdálkodásunkkal, a munkánkkal be akarjuk bizonyítani nekik is, hogy ez már nem a korábbi ETO. Nálunk rend van és aki a jövőben ezt az idén száztizenöt éves csapatot támogatja, az jó helyre teszi a pénzét. Vannak, akik már így tesznek, itt is szeretném megköszönni a WKW- nak, az Agrofeednek és a C. T. & Partner Ingatlannak, hogy megtisztelnek a bizalmukkal bennünket. Az évi taokeretünk 473 millió forint, ehhez 123 millió forint önerőt kellett biztosítani. A tényleges tao 350 millió, ebből 220-at sikerült érvényesíteni. Bízunk benne, a fennmaradó keretre is sikerül összegyűjtenünk a pénzt a megadott határidőig. 

– Soós Imre ügyvezető finoman szólva is megosztó személyiség a szurkolók körében. Hogyan látja az ő helyzetét?
– Engem Soós Imre beszélt rá, hogy vegyek részt az ETO működtetésében, teljesen megbízom benne. Minden végzettsége megvan ehhez a munkához: volt játékos, volt edző, irányított céget, két diplomája van, most szerzi a harmadikat sportmenedzser–közgazdász szakon. Rengeteget dolgozik, nem találnék nála alkalmasabb embert erre a feladatra. Mindennap beszélünk a klub működéséről, legyen az akár kora reggel vagy késő éjszaka. Még két évig szól a szerződése, de szeretném, ha ennél tovább is maradna a klubnál. A szurkolók úgy fogalmaznak meg kritikákat – olykor minősíthetetlen módon – vele szemben, hogy fogalmuk sincs róla, mi történik nálunk házon belül. 

– Az ETO Park sorsa, tulajdonviszonya 2015 óta gyakorlatilag rendezetlen. Ez mennyiben hátráltatja a klub működését?
– A létesítmény helyzete nagyban befolyásolja azt. A tao révén minden csapat hozzájut olyan fejlesztési támogatásokhoz, amelyekkel a saját infrastruktúráját tudja fejleszteni. Mi erre egy forintot sem tudunk lehívni, mert értéknövelő beruházást a felszámoló nem enged meg. A beszélgetésünk előtt nem sokkal például csőtörés volt a stadionban, a kollégiumból haza kellett küldeni a gyerekeket. Az ilyen és hasonló hibákat nekünk kell kijavíttatni: mi fizetjük azt, ami nem is mienk. Számunkra a legideálisabb az lenne, ha idővel a városé lenne a stadion, amelynek az állaga egyébként folyamatosan romlik. Nagy erőfeszítésünkbe kerül a jelenlegi színvonal fenntartása is. Itt kell megemlítenem Vági Mártont, az MLSZ főtitkárát, akivel decemberben volt módunk tárgyalni. Rajta éreztem a segítőkészséget, rendkívül konstruktív módon állt hozzánk. Azt mondta, a szövetségnek fontos, hogy legyen ETO, hogy jövőképe legyen és ehhez minden tőlük telhető támogatást megadnak az ingatlan vonatkozásában is.

– A klub kebelén belül marad az akadémia?
– Továbbra is működtetjük. Egy elit akadémia és remélem, hogy az is marad. Az elmúlt hónapokban volt a Double Pass minősítése, ami még kedvezőbben is alakult, mint ahogy várni lehetett. Egy alapítványon keresztül egy saját öt évfolyamos gimnáziumot is fenntartunk. Ez nagy anyagi terhet ró a klubra. Ebben az ügyben nemrégiben megkerestük Borkai Zsolt polgármestert, aki elmondta: a városnak jogilag nincs lehetősége a gimnázium átvételére. Százharmincöt gyerek jár az iskolába, ebben vannak a Gyirmót igazolt futballistái és futsalosok is. Korábban voltak cégek, akik anyagilag is támogatták az itteni képzést, de ezek az utóbbi időben elmaradtak. Bezárni nem akarjuk az intézményt, ehelyett saját erőből finanszírozzuk, mert az ETO- nak is ez az érdeke. 

– A közelmúltban avatták fel a csallóközi DAC akadémiáját. Ez mennyiben jelent vetélytársat?
– Győrtől negyven kilométerre van Dunaszerdahely, tehát lehet konkurencia. Az eddigi tapasztalatok szerint azonban még jóval többen jönnek a Felvidékről ide tanulni és futballozni, mint mennek innen oda.

– Végezetül mit ígér a szurkolóknak? Mikor lesz újra NB I-es az ETO?
– Tanulva az elmúlt egy évből, türelmesebbek leszünk. Az építkezés elkezdődött és a házat be fogjuk fejezni. Annyit tudunk, hogy az MLSZ 2020-tól csökkenteni kívánja az NB II létszámát, bár erről még folynak az egyeztetések a klubokkal. Mi azt tervezzük, hogy az ETO a lehetőségeihez képest minél hamarabb kerüljön vissza az NB I-be. Felgyorsítaná a kitűzött cél elérését, ha minél több győri cég mellénk állna és anyagi támogatásukkal segítenék a klub sikeresebb működését. Itt is arra kérem a szurkolókat, hogy széthúzás helyett fogjanak össze, mutassanak erőt. Biztassák a csapatunkat, mert ilyen légkörben könnyebb lesz elérni a közös célunkat.

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Férfi kézilabda-vb - A magyarok döntetlent játszottak Argentínával

Férfi kézilabda-vb - A magyarok döntetlent játszottak Argentínával
A magyar válogatott 25-25-ös döntetlent játszott pénteken az argentin csapattal a német-dán közös… Tovább olvasom