Kisalföld logö

2019. 07. 19. péntek - Emília 17°C | 29°C Még több cikk.

Kiszámoltuk: mennyi közterhet is fizetünk Ausztriában és Magyarországon

Kiszámoltuk: mennyi közterhet is fizetünk Ausztriában és MagyarországonTöbb jut a kosárba. Ausztriában tehetősebbek jobban hozzájárulnak az állam működéséhez. Fotó: Magasi
A kevesebbet keresőket jobban támogatja az ausztriai adórendszer, mint a magyar. Az osztrák átlagbérnél is jelentősek a különbségek.
A Kisalföld rendszeresen foglalkozik az ingázókkal, a szomszédos országokban dolgozó magyar munkavállalók helyzetével. Legutóbb az egyes szakmákra jellemző ausztriai és hazai munkabért hasonlítottuk össze. Most pedig összefoglaljuk a két ország adórendszerét, kiszámolva, hogy az adott átlagfizetésre milyen terhek rakódnak.

Összességében megállapítható, Ausztriában a kevesebbet keresőket, illetve a részmunkaidőben foglalkoztatottakat jobban támogatják.

Igaz a szerényebb jövedelem ezer eurót jelent. Odaát ez valóban alacsonynak számít, míg nálunk már egy tisztes fizetésnek tekinthető. A példánkban szereplő munkavállaló egyedülálló, tizenharmadik, tizennegyedik havi fizetést sem kap.

A két adórendszer közti fő különbség, hogy Ausztriában a személyi jövedelemadó hat sávos.

Ezer euró alatt nulla százalék, egymillió felett pedig 55. Nálunk az szja egységesen 15 százalék.

Szomszédunkban az adóalap úgy jön össze, hogy a bruttó bérből levonják a szociális juttatásokat, míg nálunk a teljes bér után kell adót fizetni. További eltérés, hogy Ausztriában csökkenthető tényezőnek számít például az útiköltség, a beiskolázásra, munkaruhára költött összeg, vagy az egyes orvosi kiadások. (Az  euró/forint átváltásnál egységesen 300-al számoltunk).

S akkor nézzük a számokat. Első példánkban bruttó 250 ezer forintot (830 euró) vettük alapul. Ebből a munkavállaló kerekítve 166 ezer forintot vihet haza, a munkavállaló teljes bekerülési összege 321 ezer forint. A dolgozó adó és járulék része 84 ezer, a cégé pedig 71 ezer.

Ugyanez Ausztriában így néz ki: a nettó fizetés 212 ezer forint. A munkaadó teljes költsége 308 ezer. A dolgozóra eső összes járulék 38 ezer forint, a vállalkozásra pedig 58 ezer.



Legyen most egy ausztriai átlagos munkabér 2.000 euró, átszámolva mintegy 600 ezer forint.

A magyar munkás nettó fizetése 399 ezer forint, a munkáltató teljes költsége 771 ezer forint. Ebből a dolgozóra eső összes adó és járulék összege 201 ezer, a cégé pedig 171 ezer.

Az ausztriai dolgozó 445 ezer forintot vihet haza, az ő összes befizetése 155 ezer forint, a munkáltatójának pedig 186 ezer. A teljes bekerülési összeg 786 ezer forint.

Ez utóbbiból látható, hogy bruttó 600 ezer forintos fizetés felett kezdenek kiegyenlítődni a közterhek.

Az ennél valamivel magasabb összegű bérnél a sávos adórendszer miatt Ausztriában többet kell befizetni az államkasszába, mint Magyarországon. Igaz, a számolt bér nyugati szomszédunknál az átlagot alulról súrolja, nálunk a sajátunk több, mint kétszerese...
Járulékok százalékban
Magyarországon 100 egységnyi munkabérre 62 egység járulék rakódik. Részletezve: a munkáltató része 28,5 százalék, a munkavállalóé pedig 33,5 százalék, amely már tartalmazza a 115 százalékos személyi jövedelemadót.

Ausztriában bonyolultabb a közteher mértékének kiszámítása. Az adóalapot csökkentő, a munkavállalóra jutó szociális levonás 15,12-18,12 százalék között mozog. 11 ezer euró éves fizetés alatt nem kell adót fizetni. 11-18 ezer euró között 25 százalék, 18-31 ezer között 35 százalék, 31-60 ezer euró között 42 százalék, 60-90 ezer euró között 48 százalék, 90 ezer és egymillió euró között 50 százalék. A munkáltatói befizetés 23,01-30,95 százalék között alakul.

Megfigyelhető, hogy a két ország átlagbérét nézve Magyarországon magasabbak a közterhek, mint Ausztriában. Szomszédunknál azonban a jobban keresők - a sávos adórendszer miatt - többet fizetnek be az államkasszába.

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Soproni Ifjúsági Pódium

Soproni Ifjúsági Pódium
A soproni és Sopron környéki középiskolások művészeti fesztiválját, a Soproni Ifjúsági Pódiumot… Tovább olvasom