Kisalföld logö

2019. 05. 26. vasárnap - Fülöp, Evelin Még több cikk.

Jaj a kabócáknak! Apró rovar fertőz a soproni szőlőkben - fotók

A Sopronban is megjelent szőlő gyógyíthatatlan betegsége, ami világszerte eurómilliókban mérhető károkat okoz.
Az elmúlt évtizedek külföldi példái azt mutatják, hosszú éveken át kénytelenek lesznek együtt élni a szőlő gyógyíthatatlan betegségével a soproni gazdák. Mint arról portálunkon beszámoltunk, a borvidék szélén lévő szőlőben is megjelent a Grapevine flavenscence dorée (FD) phytoplasma.

Emiatt kényszerűségből a fertőzött tőkéket gyökerestől ki kell vágni. Azt, hogy hol és mennyit annak felmérése jelenleg is tart.

– Ez a sejtfal nélküli mikroorganizmus 1949-ben, Franciaországban jelent meg először Európában – mondta el a soproni Molnár Ákos, a Magyar Fitoplazma Munkacsoport tagja.

– A betegség azóta pedig megállíthatatlanul terjed. A múlt század hetvenes éveiben jelent meg Olaszországban. Ausztriában 2009-ben, Romániában pedig 2012-ben. A kutatások alapján hazánkba Szlovénián keresztül került be a kórokozó, amelyet 2013-ban mutattak ki Lentiben.

A FD ellen jelenleg nincs vegyszeres védekezési mód, a beteg egyedeket gyökerestül kell kivágni és megsemmisíteni.

A terjedésének úgy lehet gátat szabni, ha megállítjuk az egyetlen terjesztőjét az amerikai szőlőkabócát. Közös összefogásra van szükség, ugyanis az apró termetű, jellegtelen rovar kifejlett állapotában akár másfél kilométert is képes megtenni naponta.

– A hazai felmerések a phytoplasmát inkább a Dunántúlon mutatták ki, míg a kabóca egyedszáma a keleti országrészben a jelentősebb. Akkor lesz az igazán nagy baj, ha ez a kettő összeér – vetíti elő a közeljövő egyik lehetséges forgatókönyvét Molnár Ákos.
Itt a betegség a soproni szőlőkben


– A szőlőkben az elmúlt időszakban a gazdák kevesebb rovarirtót használtak, így a kabóca gondtalanabbul szaporodhatott. A jelenleg hatályos előírások szerint a fertőzött területeken évente háromszor kötelezően védekezni kell ezen rovar ellen. Adott esetben hektáronként nyolcezer forint támogatás is kérhető.

Molnár Ákos kifejtette, most is a legfontosabb a megelőzés. Az elhanyagolt területek, erdőszélek, felhagyott szőlők, vadszőlők ideális élőhelyet teremt a kabócának. Ezek felszámolása akár bekerülhet a közmunkaprogramba is.

– Pánikra egyelőre nincs ok, de azt, hogy ez elkerüljük, sokat kell tennünk  – folytatja a szakember. – Rossz példa Szlovénia, ahol a szőlőterületek tizenöt százalékát kellett kivágni. Tanulni pedig Ausztriától lehet, ahol gyakorlatilag sikerült megfékezni a kórokozót. A betegség hihetetlenül gyorsan terjed, egy év alatt képes megtízszereződni.

Védekezés nélkül pedig néhány éven belül teljesen kipusztul a fertőzött szőlőterület.

S egy jellemező adat a gazdasági kárról: Olaszországban a "csúcsévben" 2005-ben, az Európai Unió harmincnégymillió euró értékben fizetett ki kártalanítást a gazdáknak. A hatósági munka összköltsége a védekezés öt éve alatt pedig elérte a másfélmilliárd eurót.

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyermekmúzeum nyílik Sopronban

A Gyermekmúzeum tárlatán egyrészt megjelennek a családok, ezáltal a gyermekek napirendjéhez -… Tovább olvasom