Kisalföld logö

2018. 12. 15. szombat - Valér -2°C | 0°C Még több cikk.

Elment az utolsó lovag: sírba vitte terveit a soproni várúr

Nyolcvanöt éves korában meghalt id. Taródi István, akit XX. századi várúrként ismerhettünk. Több mint 50 éven át rakta egymásra a köveket.


Taródi István vára Sopron egyik nevezetessége lett. Fiai most a felújítást tervezik.

Három fia, egy lánya, hat unokája, dédunokája, a család és özvegye siratja a soproni várurat, a napokban elhunyt id. Taródi Istvánt. A cingár embert sokan megszállottnak tartották, hiszen gyermekkori álmát akadályt nem ismerve váltotta valóra, s egy igazi várat épített a Lövérekben.

A munka egy régi gyümölcsös helyén, még 1951-ben kezdődött.

– Csaknem ötven éve élek a vár közelében, nap mint nap találkoztam id. Taródi Istvánnal. Ez az ember mindig dolgozott – mesélte Ili néni, az egyik szomszéd. – Először csak egy kis faépületet húzott fel a telekre, aztán rakta a köveket mind magasabbra. Rengeteget munkálkodott, mire felépült a kővár, oldalkocsis motorján hordta ide az építőanyagot. Nem volt kis teljesítmény a dombra feljönni a roskadásig megrakott járgánnyal, de ő nem ismert akadályt.

István és Tibor gyerekként is sokat dolgoztak a várban, nyugdíjaséveiket újra az építkezésre szánják. Fotó: Magasi
István és Tibor gyerekként is sokat dolgoztak a várban, nyugdíjaséveiket újra az építkezésre szánják. Fotó: Magasi

– Nem a klasszikus apa-fiú kapcsolat volt közöttünk, inkább munkatársak voltunk – emlékezik fia, Taródi Tibor.

– Nagyon büszkék vagyunk rá, elmondhatatlanul komoly örökséget hagyott ránk, ami rengeteg munkával is jár. Gyerekként is sokat dolgoztunk itt, iskola után a maltert kevertük, noha a játékhoz nagyobb kedvünk lett volna. Úgy tűnik, a nyugdíjaséveinket is a vár és a vele járó munka szövi majd át.

– Mindig arról ábrándozott, hogy öregemberként ül a legmagasabb tornya tetején, lógatja a lábát, pipázik s dirigál nekünk a magasból, melyik követ hová tegyük. Az élete volt ez a vár... – mondja meghatottan a legnagyobb fiú, ifj. Taródi István. – De nem hagyjuk veszni az örökséget, apánk emléke arra kötelez, hogy tovább járjunk a megkezdett úton. Építeni már nem fogunk, hiszen a sírba vitte a terveit, amik csak az ő fejében léteztek. Most minden erőnket az állagmegóvásra fordítjuk. Rengeteg munka vár ránk, amihez sok pénz is kell, így vállalkozást alapítottunk, hogy pályázati forrásokkal biztosíthassuk a rekonstrukció költségeit.

id. Taródi István
id. Taródi István

Mint megtudtuk, a megszállott várúr legszívesebben az unokáival is csak a munkáról beszélt. Vödröt, lapátot bárki kaphatott tőle, csokit már ritkábban. A várat 83 évesen is építette, akkor azonban leesett egy állványról, eltörött a lába, s akkortól egyre romlott az állapota, egyre gyakrabban tűntek elő az Alzheimer-kór tünetei.

Taródi István a feleségétől is elvárta a kemény munkát.

– Huszonkét éve esküdtünk meg, de mindketten lebetegedtünk, az utolsó hónapjainkat külön töltöttük – emlékezett a harmadik hitves, Deme Zsófia. – A Hajdúságból származom, a gyerekeim ott gyógyíttatnak, István pedig a soproni kórházban töltötte a végső heteket. A férjemet a munka éltette, s noha 1988-ban, amikor értem jött, hogy feleségül kérjen, még virágot is hozott, később bennem is csak a szívós munkaerőt látta. Szeretett és tisztelt, mert mindenben a támasza voltam, nekem pedig a várban a sok munka mellett a vendégek látogatása hozott derűt. Sokat segítettem az én Pistámnak, aki makacs ember volt, ha valamit a fejébe vett, azt meg is kellett csinálni. Kemény, mégis szép éveket tölthettünk együtt, sajnálom, hogy nem foghattam a kezét, amikor elment.

A kutyája most is keresi a soproni várurat. Folyton kóborol, abban bízik, valahol megtalálja szeretett gazdiját.


Id. Taródi István temetését szerdán 14 órakor tartják a soproni Szent Mihály-temetőben.

Olvasóink írták

43 hozzászólás
  • 43. Bokk 2010. február 27. 18:38
    „Én többször voltam ott, még az utolsó években is mindig volt valami változás, folyamatosan épült. Remélem a gyerekek méltón gondozzák ezt a csodás örökséget. Nyugodjon békében Várkapitány Úr!”
  • 42. brigi89 2010. február 25. 11:44
    „Én is voltam itt kiskoromban a nagymamám vitt el nagyon tetszett!:):)
    Részvétem a családnak!”
  • 41. SC 2010. február 24. 20:44
    „meir!
    Igen mindenki látogathatja!
    Van egy kis privát lakás,nem túl "erős" soproni vonatkozású "kiállítás"/ha megvan még/és régebben meg is lehetett szállni ott.Ha Sopronban jársz,szívesen találkoznék veled.”
  • 40. Boond 2010. február 24. 18:46
    „Ma délutan kettökor eltemettek a várurat,urnás temetés volt.Hatvan -hetvenen kisérték utolso utjára.A temetöben van egy hatalmas siremlék,amit életében elörelátoan épitetett .Ott volt a három fiutestvér és tisztes távolban az özvegy törékenyen,botra támaszkodva,telve panaszáradattal.Messziröl jött,az orvos engedélye nélkül.Mint mondta"ha belehalok is,akkor is elkisérem utolso utjára az uramat"..”
  • 39. meir 2010. február 24. 17:14
    „-es most mi van abban a Varban?? privat lakas,vagy valamifele muzeum!??Barki latogathatja-e??
    egyszer talan megneznem meg en is!!

    <moderálva>”
  • 38. blanyiza 2010. február 24. 10:06
    „szegény Taródi bácsi! kívánom, hogy a gyermekei meg tudják őrizni a várat így, ahogy most van. Nyugodjék békében!”
  • 37. látó 2010. február 24. 10:00
    „Így kell ALKOTNI, ahogy Ő tette! Nyugodjon békében!”
  • 36. mais 2010. február 24. 09:06
    „Én is ahányszor jártam Sopronba mindig megnéztem a várat ... nem hagyhattam ki ,mert engem teljesen elvarázsolt .
    Nem semmi amit véghez vitt a bácsika ... kemény akarat és kitartás kellett hozzá az biztos.CSodás egy emléket hagyott hátra ... remélem tiszta szívből ,hogy ez a emlék örökre megmarad.Minden tiszteletem a elhunyt Taródi-Várúrának és részvétem a kedves családjának.Nyugodjék békében !”
  • 35. ooooo 2010. február 24. 00:04
    „Taródi vár = Sopron egyik érdekessége! Időtálló életmű, gyerekkorom része (nagypapámmal hetente arra sétáltunk), ahol minden soproni járt már, de az ország bármely táján hallottak már róla!
    Nyugodjék békében várkapitány Taródi István!!! BÜSZKÉK VAGYUNK ÖNRE!”
  • 34. Rönééé 2010. február 23. 23:47
    „hmmm.... sokszor nem tudom, miért divat Sopronban fikázni a másik embert, hozzá teszem még tudatlan koromban én is Bolond vár-ként hívtam ,és bevallom nevettem is rajta, mostanra viszont sokat változtam, talán ha a fikázodó emberek is picikét is magukba néznének , biztosan találnának magukban is nem kevés hibát!
    nem gondolod elemér? nézz körül a te házad tájékán!
    Azt hiszem ,ha fanatikusan is, de ez az ember nagy dolgot alkotott, minden elismerésem!
    nyugodjék békében!”
  • 33. Ciklámen 2010. február 23. 22:55
    „Béke a poraira .
    A képről hiányzik a harmadik fiu és a lány-”
  • 32. Nagy_Imre_Vancouver 2010. február 23. 22:44
    „En is meglatogattam a varat tobbszor is. Emlekszem meg egy alagut is volt. Erdekes szinfoltja a var Sopronnak.
    Arra azert kivancsi lennek hogy statikailag mennyire stabil az epitmeny. Tervek nelkul varat epiteni nem semmi.”
  • 31. Boond 2010. február 23. 22:22
    „Nem értem,Elemér Te ismerted?Mert én igen,többször beszélgettem vele.biztosan nem bántott meg téged semmivel.Akkor Te mért haragszol rá??”
  • 30. Sopron-Berlin 2010. február 23. 22:19
    „Gyerek és fiatal koromhoz tartozott aTaródi Vár.
    Nagybátyám ismerte Taródi urat, ugyhogy egy párszor megnézhettük az épitkezést.
    Nyugodjon békében Taródi úr, egy kicsit gazdagabbá tette Sopront.

    Tisztelt elemér,

    szégyellje magát.
    nem tudom, tud e latinul (nem hiszem) de......si tacuisses, philosophus mansisses.
    ("Ha hallgatott volna, akkor maradt volna egy filozófus".)
    bár nekem erös kételyeim vannak az Ön filozófus tehetségével kapcsolatban.”
  • 29. bogote 2010. február 23. 22:05
    „elemér! <moderálva> . Halottról vagy jót vagy semmit és Ő egy rendes csendes szimpatikus bácsi volt! Isten nyugosztalja.”
  • 28. Sceptic 2010. február 23. 22:03
    „Elemér, ott ülsz abban a beteg Amerikában, osztod az észt hazafelé, de nem jártál abban a várban, nem láttad a roskatag öregembert cipelni a köveket, és nem érezted a borzongást, amikor körülnéztél, hogy mire képes két puszta kéz, meg a vasakarat. Kérlek, könyörgöm, ha már teleszemetelsz mindent, legalább itt HALLGASS!!!”
  • 27. Boond 2010. február 23. 21:51
    „Ismertem,nagyon rendes ember volt,csak a munkának élt.Ritka az ilyen ember.Most fentröl örködik szeretett várára és szorgalmával a fentieket boldogitja.Isten nyugosztalja”
  • 26. Sceptic 2010. február 23. 21:49
    „Békés pihenést kívánok a várúrnak... És ha kipihente magát, kérem, építsen nekünk, ittmaradottaknak csuda várakat ott fenn az égben napfényből, madárcsicsergésből, lágy szellőből, szép lányok mosolyából, és boldog álmokból...

    A magam részéről úgy vélem, hogy ha a kitartás, az állhatatosság és a következetesség a "bolondság" jele, akkor sokkal-sokkal több ilyen bolond kellene az országnak...

    Remélem, a vár - minden szépségével és a "naiv művészet" összes ott fellelhető jelével együtt - még sokáig emlékeztet Taródy István várúrra. Nyugodjon békében.”
  • 25. Dörgés 2010. február 23. 21:15
    „Elemér. Nem írok rád semmit. Csak tud, akiről ilyent írtál, lovaggá avatták. És nem a két szép szemért. Te mit tudsz fel mutatni?
    És remélem a fiai, és unokái folyatják, és befejezik a várat. Bár a jövőbe nem láttok, tudom hatalmas (felbecsülhetetlen) értéket hagyott a jövőnek, városnak, soproniaknak, magyarokra. Legyen belőle múzeum, kiáltási hely, esetleg szálloda. A lényeg ott van és marad. Mert egy álom nyoma, ami meg valósult.”
  • 24. EDEM55 2010. február 23. 20:38
    „Sajnáljuk nagyon!!! az egész ország ismerte Taródi Urat és amit véghezvitt! mindegy mi a célunk az életben, a kérdés, hogy véghez tudjuk e vinni.. hát erről az emberről példát lehet venni... Mostanra már talán tényleg a tornyában pipázgat szegény.. Isten nyugasztalja!”
43 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kistérség: 300 millióból gazdálkodhatnak

A Sopron–fertődi kistérség társulási tanácsa legutóbbi ülésén az idei költségvetést vitatták… Tovább olvasom