Kisalföld logö

2019. 05. 26. vasárnap - Fülöp, Evelin Még több cikk.

A zöldítés közös érdek

Ha őseink szétnéznének a határban, igencsak összevonnák a szemöldöküket: hol vannak az árkok, a mezsgyék? Értékes tájelemek tűntek el, holott fontos funkciójuk volt.
Az uniós agrárpolitika a zöldítés érdekében az ökológiai szempontból értékes táji elemek megtartását tűzte ki célul. A szaktárca itthon is előírta, sőt, támogatja a mezsgyék, fasorok, más ökológiai zöldterületek létrejöttét, megtartását. Ma már a szakemberek is elismerik, dédapáink nem véletlenül s nem csak a tulajdoni határok jelzésére hozták létre a mezsgyéket.
 
– Bizony, sokkal okosabbak voltak a parasztok, mint azt ma sokan gondolnák. Semmit sem csináltak ok nélkül, s minden kapavágásnak, ültetésnek értelme volt – erősíti meg a laikus vélekedést a szakember, Nagy Tihamér nyugalmazott falugazdász. A termőföldek közé például erdősávokat telepítettek, a fák felfogták a szelet, megszűrték a port. 
 
Dédapáink kifigyelték az uralkodó széljárást, annak megfelelően ültették a védősávot.
 
 Még az állami gazdaságok is ezt tették, de ahogy fejlődött a technológia, úgy tűntek el a tájból ezek a fasorok. A nagy gépek csak nagy táblákon hatékonyak, vagyis útban volt minden – a fák is. A mezsgyék is erre a sorsra jutottak, pedig azok sem csak a gazdák eligazodását szolgálták. 
 
A termőföldek közé telepített erdősávok felfogták a szelet, megszűrték a port. Szükség van a mezsgyékre. Fotó: Magasi Dávid
A termőföldek közé telepített erdősávok felfogták a szelet, megszűrték a port. Szükség van a mezsgyékre. Fotó: Magasi Dávid
– A háztáji termelésben még nagyobb jelentősége volt a vetésforgónak, a parasztok óvták a földet, eszükbe sem jutott volna kizsigerelni. Ezért különösen ügyeltek arra, hogy mit hova ültetnek. A mezsgyékkel a parcellákat is elválasztották, így jobban tudtak sakkozni, melyik évben mire használják a földjüket – magyarázza Nagy Tihamér. De ezek a cserjés, lombos sávok árnyékot is adtak embernek, állatnak egyaránt. A tövises cserjések számos – ma már – védett és veszélyeztetett faj számára jelentettek élőhelyet. Ha egy gazda kiment a földjére, tücsökciripelés és madárfütty fogadta. Ma már csak a szél (vagy a szélturbina) fütyül a földeken, igaz, a hatalmas gépek légkondicionált vezetőfülkéiben ülve ennek nincs is jelentősége. 
 
Hiányzik az a sok-sok árok is, ami volt, s ami már nincs. Egykor úgy alakították ezeket a földeken, hogy ha kellett, levezették a felesleges vizet, ha kellett, visszaadták az összegyűjtött csapadékot. Ezek is eltűntek, számtalan problémát okozva. A vadak akadály nélkül ugranak az útra, sárba fulladnak a kultúrnövények, a víz az utakra mossa a földet. Utóbbira tavaly többször is volt példa. 
 
A Közös Agrárpolitika reformjának keretében a közvetlen agrártámogatások területén 2015-
ben új támogatási rendszert vezetett be itthon a szaktárca, amelynek kötelező eleme lett az „éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás", azaz a zöldítés is. Ennek része többek között az is – tudtuk meg a minisztériumtól –, hogy a 15 hektár fölötti szántóterületen a gazdálkodók kötelesek a területük legalább öt százalékának megfelelő kiterjedésű ökológiai jelentőségű területet kijelölni. Ez lehet akár parlagon hagyott terület vagy fás sáv is.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A soproni Szent Imre templomban fogadták a Missziós keresztet

A soproni Szent Imre templomban fogadták a Missziós keresztet
A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus missziós szimbóluma tiszteletére három napos… Tovább olvasom