Kisalföld logö

2019. 04. 23. kedd - Béla Még több cikk.

A megtartó szeretettel kísért ritka életút

Százötödik születésnapján köszöntötte dr. Tassy Istvánné dr. Mészáros Olga gránitdiplomás pedagógust, a Soproni Egyetemem Benedek Elek Pedagógiai Kar nyugalmazott oktatóját az intézmény jelenlegi közössége és a volt tanítványok nevében dr. Varga László dékán.
Meghitt ünnepség keretében díszoklevéllel köszönte meg kimagasló oktatói és kutatói munkáját, a magyar óvodapedagógusok képzése területén példamutatóan és alázattal végzett nevelői tevékenységét a 105. születésnapját ünneplő Olga néninek az egyetem küldöttsége. 

– A tőle kapott visszaemlékezésből nagyon nehéz idézni, hiszen egy példátlanul hosszú, örömökkel és szenvedéssel teli életút az övé. Pedig milyen jó lenne mindent hátrahagyni az utókornak – tanulságképpen – mondta el a Kisalföldnek dr. Varga László. A Benedek-kar dékánja jól ismeri a gránitdiplomás Olga nénit, ő vállalkozott arra is, hogy bemutassa a példaértékű életutat.

„Dr. Mészáros Olga tanári diplomáját a – Trianon okán akkor Szegeden működő – kolozsvári Ferencz József Tudományegyetemen, földrajz–természetrajz szakon szerezte. Professzorai a kor jeles tudósai voltak, kortársai közül többen is a tudomány neves képviselői lettek. A fiatal tanár földrajzból doktorált 1938-ban. Nagyon nehéz idők után családjával Sopronban telepedtek le. Először egy közeli faluban tanított, majd a város egyik általános iskolájában, végül a soproni Felsőfokú Óvónőképző Intézetben, egészen nyugdíjazásáig. Azt mondja, szép volt a kisgyermekek és a majdnem felnőtt leányok lelkivilágát összekötő közegben mozogni. Most, 105 évesen, tiszta fejjel újra – és hányadszor! – végiggondolva a XX. századdal szinte egybeeső életét, az a rossz, valamint a jó párhuzamát mutatja.

A súlyosan rosszat a történelem alakulása hozta: éhezés, pótolhatatlan, kegyetlen veszteségek, hontalanság, aggódás és szorongás – sok évtizeden keresztül. A jót a szűk családnak a szó szoros értelmében vett megtartó szeretete és hogy az idegenek között is mindig lettek körülöttük nemcsak együttérző, de önfeláldozóan, tevékenyen segítő csodálatos emberek. A jóhoz sorolja, hogy megérhette a század hihetetlen változásait. Petróleumlámpa mellett, palatáblán, palavesszővel tanult írni. Aztán a tintába mártott sercegő toll után az íróeszközök minden fejlődési formája a napi gyakorlat része lett, majd még pár éve is a számítógép elé ülve e-maileket váltott távoli fiatal szeretteivel és parányit bepillanthatott a virtuális világba. 

Négygenerációs családban telnek csendes napjai és tőle telhető segítő módon lehet jelen az életükben. Egy rendkívül boldog és a világgal békében élő embert két gyermeke, öt unokája, tíz dédunokája és a tanítványok határtalan szeretete élteti. Lélekmelegítő, felemelő és örök emlékű találkozás volt – hála és köszönet érte!" – zárta végezetül köszöntő sorait a dékán.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szigor: változások a csáfordi erdő látogatásában - Meg kell védeni a tőzikéket!

Szigor: változások a csáfordi erdő látogatásában - Meg kell védeni a tőzikéket!
Egyre többen látogatják kora tavasszal a csáfordjánosfai erdőt, ez azonban nem tesz jót a védett… Tovább olvasom