Világörökség - Őrzik a táj kincseit - fotók

– Minden évben útra kelünk ilyenkor – mosolygott Téglás Edit és Horváth István. A fertőszéplaki iskolások csoportjával járták be a világörökségi nap programjait, bekukkantva többek között a hidegségi csőszkunyhóba, amelyben néhány évtizede még Laci bácsi, a csősz élt. A mai gyerekek döbbenten nézték, hogy se villany, se wifi, valaki mégis boldog és elégedett volt itt az életével. A felnőttek meséltek nekik: így is lehet...

Fertőrákos, Balf, Fertőboz, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Nagycenk, Fertőszéplak, Fertőd és Sarród – ezen a tíz településen szombaton minden a tájról, az itt élők ősi mesterségeiről, kincseikről és azok megőrzéséről szólt.

A 2001 decemberében világörökségi rangot nyert Fertő-táj képviselői 2003. május 18-án vehették át a világörökségi diplomát az UNESCO képviselőitől, s ennek emlékére a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa és a Civilek a Fertő-tájért Egyesület minden évben megrendezik a világörökségi napot.

A szervezők régóta tudják, megőrizni csak azt lehet, amit ismerünk, s a nap legfontosabb célja éppen ezért az, hogy minél több érdekességre felhívja a figyelmet, információkat, tudást és szemléletet adjon a táj, a természet és az itt élt generációk fennmaradt kincseiről. A programok kiemelten foglalkoztak a gyerekekkel, hiszen nekik kell majd továbbőrizniük azt, amit a mai kor emberének eddig sikerült átmentenie.

– Sokan egyetértenek a céljainkkal és iskolai csoportok, közösségek keltek útra szombaton – mondta el Taschner Tamás, a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesületének titkára, aki örömmel összegzett: soha nem tapasztalt látogatottsága volt a világörökségi napnak. A nagycenki megnyitót követően számtalan program várta a látogatókat mind a tíz településen, majd a fertődi zárórendezvényen – ahol részt vettek a nap védnökei is – több mint háromszázan hallgatták meg, mit éreznek a tájjal kapcsolatban azok a hírességek, akik itt születtek vagy itt éltek, s most a nap védnökeiként tértek vissza.