Sopron és környéke

2019.08.08. 08:50

Tyúkokért és igazukért küzdenek Harkán

Locsmándi Árpádék azért is költöztek Harkára Sopronból, hogy tyúkokat neveljenek a falusias környezetben. Idővel a szomszéd beperelte őket. Locsmándiék sérelmezik, hogy a bíróságok úgy hoztak ellenük elmarasztaló ítéletet, hogy nem is tartottak helyszíni szemléket. A harkai aljegyző és a járási főállatorvos viszont igen.

Gosztonyi Miklós

– Úgy tudjuk, kormányzati szándék a háztáji gazdaságok megerősödése. Négy éve arra gondoltunk, élünk ezzel a lehetőséggel. Sopronból Harkára költöztünk, a falu legkülső házába, hogy tojótyúkok tartásával, a tojások eladásával kiegészítsük a nyugdíjunkat. Van őstermelői igazolványunk is – kezdte történetüket Locsmándi Árpád.


– Előtte tájékozódtunk, lehet-e új otthonunk udvarán háziállatot tartani. Lehetett, a településrendezési tervben falusias övezet volt a besorolása. A szomszédunknak viszont nem tetszett, hogy tyúkokkal foglalkozunk.


Birtokháborítás címén a harkai aljegyzőnél bepanaszolt minket, mert zavarta őt a „hang- és a szaghatás". Az aljegyző többször, szúrópróbaszerűen tartott nálunk helyszíni szemléket. Határozatban állapította meg, hogy se hang-, se bűzhatás nem érzékelhető zavaró mértékben, így elutasította a szomszéd birtokvédelmi kérelmét, nem talált okot az intézkedésre. Kihívtuk a járási hivatal főállatorvosát is, aki a szemle után jegyzőkönyvben rögzítette: állataink az ingatlan hátsó, elkerített részében, a szomszéd házától mintegy ötven méterre élnek tiszta és gondozott körülmények között, így nincs jogi akadálya az állattartásnak. Hozzátette, ötszáz tyúk még kis létszámú állatállománynak számít, nekünk mintegy százhúsz darabunk volt. A szomszéd ezután a járásbíróságon tett feljelentést ellenünk. A bíróság, anélkül, hogy helyszíni szemlét tartott volna, a felperes kérelmének helyt adott, a birtokvédelmi kérelmet elutasító aljegyzői határozatot megváltoztatta. Köteleztek bennünket arra, hogy tojótyúkjaink egyedszámát ötvenre csökkentsük le.

Sopronból Harkára költöztünk, a falu legkülső házába, hogy tojótyúkok tartásával, a tojások eladásával kiegészítsük a nyugdíjunkat. Van őstermelői igazolványunk is – kezdte történetüket Locsmándi Árpád.

Locsmándiék fellebbeztek, az ügyet másodfokon a Győri Törvényszéken tárgyalták, ahol az elsőfokú ítéletet helybenhagyták.


Az indoklás – egyebek mellett – rögzíti, hogy a peres felek ingatlanjai falusias lakóövezet besorolásba tartoznak, ez lehetővé teszi az állattartást. Ugyanakkor az alperesek először kisebb, majd egyre nagyobb egyedszámban szereztek be baromfiakat.


Az ítélet arra is kitér, hogy kezdetben a szomszédok számára nem volt zavaró az állattartás, csak utóbb, amikor megsokasodott a baromfiállomány. A baromfitartás nem kifogásolható, de az nem lehet olyan mértékű, ami a szomszédos ingatlan tulajdonosait szükségtelenül zavarná – áll az ítéletben, amely részletezi: ugyan konkrét jogszabálysértés nem történt az alperesek – Locsmándiék – részéről, azonban az általuk tartott nagyszámú baromfival mind zajhatásban, mind bűzhatásban kimerítették a szükségtelen zavarás törvényi fogalmát.

Az ítélet ellen nincs helye a fellebbezésnek.


Locsmándi Árpádék ezúttal is azt nehezményezik, hogy a törvényszék az ítélethirdetést megelőzően nem rendelt el szakértői helyszíni szemlét. Ellenben Németh Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke az üggyel kapcsolatban Harkára látogatott. A Kisalföldnek tömören nyilatkozott: szerinte nem szabadna korlátozni ilyen mértékben falun az állattartást. Ha mindenütt olyan gondossággal járnának el, mint azt Locsmándiék teszik Harkán, a háztáji gazdaságok újra nagyobb szerepet kaphatnának.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!