2019.06.15. 20:52
Trianoni békeszerződés: amikor Sopron még osztrák kisváros volt - Nézze meg az eredeti dokumentumot
Így néz ki a békediktátum, amelyben a Hűség Városát még az elcsatolt területek között jegyzik.
1920. június negyedikén írták alá az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként - az Osztrák-Magyar Monarchia sorsát megpecsételő - a trianoni békeszerződést.
Az aláírás 99. évfordulója alkalmából Vujity Tvrtko - ahogy ezt évente megteszi - Facebook oldalán. Ebben az élő bejelentkezésében beszélt arról, hogy Mit vesztettünk? Mik a legnépszerűbb legendák? Mi belőlük az igazság és mi nem?
A békeszerződés aláírásának helyszíne, a versaillesi Nagy Trianon-kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosója, a La galérie des Cotelles.
Fotó: Vujity Tvrtko
Vujity Tvrtko lapunknak elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt komolyabb kutatásba kezdett, mert elkezdte foglalkoztatni, hogy fizikai valójában mi is az a trianoni békeszerződés, amelyről tanulunk az iskolában, de igazából senki nem tudja, hogy néz ki. Mint fogalmazott: "kiderült, hogy magáról a dokumentumról senki nem tud semmit".
A trianoni békeszerződés egyetlen eredeti példányával.
Fotó: Vujity Tvrtko
Vujity Tvrtko elmondta, hogy Dr. Suha György külügyi szakértővel kezdett nyomozni, majd 10 hónap és ezernyi telefon és levélváltás után jutottak nyomára, hogy Párizs mellett, egy páncélteremben őrzik a dokumentumot.
Kutatásuk alapjául egy csehszlovák dokumentumfilm részlete szolgált. Tudomása szerint ebben a filmben látható egyedül maga a könyv, sehol semmi más felvétel nem lelhető fel róla.
A franciáknak ez a szerződés érzelmileg semmit sem jelent, mivel ott akkoriban százával írtak alá megállapodásokat"
Vujity Tvrtko elmondta, hogy először tévútra is jutottak, ugyanis a megtalált cikkszám alapján először egy olajkitermelési szerződés dokumentumát kapták meg. Ezt követően - egy másik városban - sikerült megtalálniuk immár ténylegesen a hazánk történelmét meghatározó szerződést.
Hozzátette, hogy azt egy olyan páncélteremben őrzik, ahová ténylegesen csak hat ember léphet be. Innét vitték ki egy külön helyiségbe, ahol felügyelet mellett tekinthette meg - és érinthette meg titokban.
Arra a kérdésünkre, hogy érzelmileg hogy élte meg azt, hogy "belelapozhatott" a békediktátumba
Megrázó, súlyos élmény volt"
- válaszolta.
Az újságíró megemlítette azt is, meglepő volt számára, hogy dokumentáltan őt megelőzően senki nem kérte még ki a könyvet, így ő az, akinek - 96 év után, első magyarként - lehetősége volt megtekinteni a trianoni békeszerződés egyetlen eredeti példányát.
A június 4-i élő Facebook bejelentkezésekor részletesen beszámolt róla, hogy hogy néz ki ez a könyv, milyen a felépítése, mit tartalmaz.
Oldalának követői kérésére a könyvről készített fotót szombaton osztotta meg közösségi csatornáján.
Posztjában kiemelte, hogy 524 oldalas könyv utolsó oldala az a bizonyos térképmelléklet, amely alapján meghatározták Magyarország új határait, és amelyen Sopron még egy kelet-osztrák kisváros, Ödenburg néven szerepel.
Fotó: Vujity Tvrtko
1921-ben, a trianoni békeszerződés után - az osztrák kortársak és történészek által vitatott tisztaságú - népszavazás döntötte el, hogy Sopron és a környező nyolc község melyik országhoz tartozzon.
Sopron a Magyarországhoz tartozás mellett döntött, ezzel néhány környező település is Magyarországhoz került. Sopron a döntésért a „leghűségesebb város" (Civitas Fidelissima) címet érdemelte ki.
Az eseménynek 1922-ben emléktörvény állított emléket, ekkortól hívják „A leghűségesebb város"-nak (Civitas fidelissima). A döntés napja, december 14-e Sopron ünnepe.
A Hűség Városa a térkép elkészülte után másfél évvel tért haza...
- fogalmazott az újságíró.
