Széchenyiek találkoztak Nagycenken

Európa számos országa mellett Mexikóból, Chiléből és Argentínából is érkeztek Széchenyi leszármazottak az augusztus utolsó hétvégéjén megrendezett családi találkozóra Nagycenkre. – Nincs más apropója a rendezvénynek, mint az, hogy legutóbb 25 éve gyűlt így össze a család, akkor is Nagycenken. Azóta meghalt és felnőtt egy-egy generáció. Úgy gondoltuk, már illő lenne találkoznunk egymással – mondja gróf Széchenyi Kálmán, aki a nagy történelmi család jelenlegi feje, a szenior.
A háromnapos összejövetelen 150-en vettek részt. – Nagyon szerteágazó a család, és sajnos nem ismerjük egymást. A találkozó célja éppen az, hogy megismerkedjünk és barátságokat kössünk – meséli Széchenyi Kálmán, aki 45 éve él Németországban. – A háború után szétrobbantották a családot, de a gyökereink Vas, illetve Győr-Moson-Sopron megyéhez kötnek. A világ számos táján élnek Széchenyi leszármazottak, sok a gyermek is. Úgy tervezzük, ezentúl ötévente szervezünk találkozót. Legközelebb talán még többen leszünk, hiszen akkor, 2020-ban ünnepeljük majd gróf Széchényi Ferenc halálának 200. évfordulóját. Többen rendszeresen ellátogatunk Nagycenkre. Szomorúan látjuk azonban, hogy a kastélyban kialakított szálló zárva van, pedig ott megszállni annyit jelentett, mint kicsit hazatérni – egészítette ki az elmondottakat gróf Széchenyi Mihály, akinek nagy érdeme van a mostani rendezvény sikeres megszervezésében, lebonyolításában. A kérdésre, miszerint mit jelent ma Széchenyinek lenni, gróf Széchenyi Kálmán családfő azt felelte, hogy ez a név ma a nagyvilágban idegenül cseng, számukra azonban az összetartozást jelenti.

A találkozó zárásaként a gróf Széchenyi István által megálmodott nagycenki templomban Henczel Szabolcs atya által celebrált szentmisén vettek részt a Széchenyi család tagjai, majd a mauzóleumban rótták le tiszteletüket. A kastélyba látogatván Csorba János polgármester és Aczél Eszter múzeumigazgató köszöntötte a vendégeket.