Soproni egyetem - Az erdőkben megváltozik a klíma: erdészmértékkel nézve túl gyors a felmelegedés

A fák életének száz, vagy akár háromszáz éve alatt nem sokszor változott a klíma. Az erdeinkben most élő egyedeket azonban kihívás elé állítja a klímaváltozás. Nemcsak a fáknak kell alkalmazkodniuk a megváltozott körülményekhez, hanem a velük foglalkozó szakembereknek is. A Soproni Egyetemen régóta kutatják már, milyen hatással van a felmelegedés az erdőkre, s miként tudná az ember hatékonyabban segíteni azt, hogy ellenálló, erős fafajok alkossák unokáink erdeit.

– Nemcsak melegebb volt az elmúlt harminc év, hanem a csapadékeloszlás is megváltozott. A nyarak szárazabbak lettek, a telek csapadékosabbak.

Illusztráció - pixabay

– Az már nyilvánvaló egy ideje, hogy vannak fafajok – Sopronban például a lucfenyő –, amelyek nem tudnak jól alkalmazkodni a változáshoz, a legyengült egyedeket megtámadja a szú, s a fertőzés akár nagy területen is képes kipusztítani az erdőt. Az egész országra jellemző, hogy főleg a nem őshonos fák ellenálló képességét meggyengítik a forró, száraz hetek, utat engedve valamilyen kórokozó, például rovarok vagy gombák támadásának. Sajnos megfigyelhető ez még az őshonos fafajoknál, pl. a bükknél is – magyarázza a klímaváltozás káros hatásait dr. Bidló András professzor, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánja.

Reálisabb képet kellene kapnunk

Nehezíti a probléma kezelését, hogy a változás erdészmértékkel nézve gyors, túl gyors. Erdészetekben akár száz-százhúsz évet számolnak a fák életkorának, tehát ennyivel előre kell tervezniük is. Ám nehéz most megmondani, milyen lesz száz esztendő múlva Magyarország éghajlata. Milyen lesz a nyár a hegyvidékeken, milyen az Alföldön, a Kisalföldön.

– Léteznek úgynevezett klímamodellek és mi is azon dolgozunk, hogy minél reálisabb képet kapjunk a majdani időjárás és az ahhoz alkalmazkodni képes fafajok tekintetében. De sok a politikai és a tudományos bizonytalansági tényező. Az látszik, hogy az erdőhatár feljebb húzódik, sok területen új fajokat kell telepíteni.

Illusztráció - pixabay

Nem megoldás a mediterrán növényzet

Bükkösök veszik át a lucfenyők területét, kocsánytalan tölgyek a bükkét, a kocsánytalan tölgyek helyén lehet, hogy cseresek lesznek. Nehezíti a helyzetet, hogy a klímaváltozás nem pusztán felmelegedést hoz, tehát nem gondolkodhatunk például mediterrán növényekben. Hiszen a telek ehhez túl hidegek a Kárpát-medencében – mondja a professzor. Vizsgálataik éppen ezért kiterjednek a vegyes állományú erdők alkalmazkodóképességeire és a nem őshonos fajok lehetőségeire is. Sőt, a fa feldolgozására is.

Az erdő, a fa nélkülözhetetlen

– A szélesebb körű fafeldolgozás a szén-dioxid-kibocsátást csökkenti. Arra kevesen gondolnak, hogy a középkori templom fagerendájában ott van a középkorban a növény által a légkörből felvett szén-dioxid szene is. Minél több bútort, épületet, tárgyat készítünk fából, annál több légköri szén-dioxidot kötünk meg tartósan – emlékeztet dr. Bidló András. Magyarország egyébként jó úton jár ezen a téren, az elmúlt száz évben 1,2 millió hektárról 2,1 millió hektárra nőtt az erdőterület. A klímaváltozás sok rosszat hozhat az emberiségre, de talán azt is megtanítja: az erdő, a fa nélkülözhetetlen.