Sopron és környéke

2019.06.13. 09:10

Osztrák meló - Négy hónap egy síszálló mosodájában Tirolban

Megkeserítette a takarítók főnöke a vendégmunkások mindennapjait az osztrák szállóban, ahol olvasónk négy hónapig dolgozott.

Rimányi Zita

Tudja, hogy nem minden magyar szerez Tirolban rossz tapasztalatokat, csak szerinte a jó foglalkoztatóknál ritka az üresedés.


Szezonmunkát keresett olvasónk télre és idén tavaszra Ausztriában a vendéglátásban. Tudta, sok szakemberre van szükség ebben az időszakban Tirolban, de meglepte, hogy amint egy helyre elküldte életrajzát, máris azt a választ kapta: mehet is dolgozni. Egy szállodába vették fel recepciósnak, ám a tizennégy napos próbaidő végén közölték vele, hogy nem foglalkoztatják tovább. Úgy érezte, eleve csak két hétre volt szükség rá, mert a főnök rokona akkor tudott beállni a helyére. Ő viszont elutazott a hazánktól távol eső osztrák tartományba és számított rá, hogy lesz munkája, bevételre volt szüksége. Ezért körülnézett a környéken és szerencsére fel is vették egy másik szállóba.

Hajtás némán

Azt ígérték neki, reggeliztető pincér lesz, de szobalányként kellett dolgoznia.  Legtöbbször pedig a mosodában volt, de ezt ő választotta, mert ott kevesebb időt töltött a főnöke. Miatta sokat szenvedtek a beosztottak olvasónk szerint. Úgy tudja, korábban ő is takarító volt és szakmailag jól értett ehhez a feladathoz, de vezetőként megkeserítette mások életét.

Illusztráció

 

Sok országban, hajókon is dolgoztam már a vendéglátásban, sokféle poszton, de ennyire még sehol nem volt nagy a hajtás és ilyen megalázó módon, ennyi gyalázkodással sehol nem beszéltek velünk. Csak cseh, szlovák és magyar munkavállalók voltak ebben a szállodában, viszonylag jó bért is kaptunk, de ha azt veszem, mit kellett kiállni ezért, nem érte meg"

– mondta, amikor nemrég hazatért Győrbe.

Először azért szólt ránk a főnöknő, mert magyarul beszélgettünk. Aztán azt se hagyta, hogy egyáltalán megszólaljunk. Szerinte az rontja a teljesítményt, szerintem épp fordítva van. Inkább az történt, hogy hullámzó hangulatait rajtunk vezette le. Durva jelzőkkel illetett minket, reggel kezdte és egész nap folytatta. Két fiatalabb lány pár nap után bement miatta a szállóvezetőhöz, de utána csak rosszabb lett a helyzet. Beláttuk: hiába szólunk. Igaz, az én karomat egyszer annyira megszorította, mikor üvöltött, hogy nyoma maradt, de nem volt kedvem ahhoz, hogy egy hosszas, bizonytalan kimenetelű eljárást kezdeményezzek külföldön"

– sorolta a panaszos.

Beázó szobában

Nagyon rosszul, demoralizálóan hatott ránk, hogy állandóan tűrnünk kellett a sértegetést. Ráadásul a szobánk beázott, vödrökbe csöpögött a víz"

– mondta el olvasónk, aki műszak után mindig bedőlt az ágyba, annyira fáradt volt. Gyakran kellett futniuk a lépcsőkön, annyira sietniük kellett takarításkor. Ám szerinte leginkább az okozta kimerültségét, hogy lelki terhet jelentett a munkahelyi hangnem, ugyanis jó az erőnléte, gyakran jár edzeni. Néhány társa csak úgy tudta elviselni a szidásokat, hogy mindennap munka után ivott, többen egyik napról a másikra felmondtak. Azt se tudták előre a vendégmunkások, mikor kell túlórázniuk, ezt gyakran csak a műszak vége előtt jelezték. Szabadnapot keveset kaptak, igaz, nem is tudtak volna hova menni, mert a síszálló környékén minden szolgáltatás díját gazdag vendégekre szabták

Kisimult arcúak

A pincérnőknek vékony blúzban kellett a teraszon is kiszolgálniuk a síruhában lévő vendégeket. A közvetlen főnökünk nem a nevünkön szólított minket, hanem a kedvenc keresztnevét használta mindenkire, ahhoz biggyesztett hozzá sorszámokat, én voltam Anna2. Máshol ilyen miatt hívnák a jogvédőket. Egy gyermekét egyedül nevelő anyának nincsenek jogai? Több kollégám örült, hogy nem tudott németül, már nem is akar megtanulni, mert így legalább nem értette a szidásokat"

– sorolta olvasónk.

A szezon utolsó munkanapján néhányaknak nem kellett dolgozniuk, kiderült, hogy ezt azoknak engedte meg a főnökünk, akik korábban többször kisebb ajándékokat vittek neki. Máshol a vendéglátásban a vendégek adnak borravalót"

– jegyezte meg.


Tudja, hogy nem minden szállóban szereznek a vendégmunkások olyan keserű tapasztalatokat, mint ő. Találkozott Tirolban kisimult arcú honfitársainkkal is, de azokon a helyeken, amelyeken őket foglalkoztatták, ritkán vannak üresedések, mivel sokkal jobbak a körülmények.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!